2030-ban kezdődhet meg leghamarabb a Kotori-öböl fölé tervezett híd építése Montenegróban
2025. április 8. 08:38
Hidat építene a Kotori-öböl fölé Montenegró, ezzel egy öt évtizedes elképzelés valósulna meg az Adria-parti országban.
A Gradnja.rs című, építészeti portál beszámolója szerint az Adria-Jón autópálya részeként épülő híd 1700 méter hosszú és 50 méter magas lenne, valamint három pilléren állna, és mintegy 60 kilométerrel rövidítené le az utat az öböl két partja, Kumbore és Lustica között, illetve így összekötné a horvát határnál fekvő Herceg Novit Budvával.
A híd tervezői a horvátországi Peljesac hidat használták mintaként vizuálisan és a gyakorlati megvalósítás során is, fontos volt ugyan - ahogyan Horvátországban is -, hogy az öbölbe tartó nagy hajók is átférjenek a híd alatt.
A Kotori-öböl két partjának összekötésére több elképzelés is született az utóbbi években. Több helyszín is felmerült egy lehetséges híd felépítésére, vízalatti alagút kiépítéséről is beszéltek, illetve felvetődött, hogy meg kellene tartani a jelenlegi, komppal történő átkelés lehetőségét.
A megvalósíthatósági tanulmány szerint a mintegy 200 millió eurós (80 milliárd forint) híd építése a leghamarabb 2030-ban kezdődhet meg, és várhatóan kínai hitelből valósul majd meg, ahogyan a montenegrói autópályák többsége is.
Ha túl sok a „zöld” erőmű, a borotvaélen táncoló energia egyensúly felborulhat, és az áramszolgáltatás lavina szerűen összeomolhat. Márpedig a modern civilizáció az elektromosságra épül. Áram nélkül leáll az Internet és a számítógép, nem működik a TV, a rádió, a telefon, nem lehet bank kártyával fizetni, leállnak a szivattyúk, nem lehet benzint tankolni, és előbb utóbb már víz sem jön a csapokból.
Nemcsak Európa békéjét, hanem a világbékét is előmozdítaná, ha Ukrajnával együtt Oroszországot is felvennénk az EU-ba. Ehhez azonban nemcsak a kijevi korrupciót, hanem a brüsszeli korrupciót is föl kellene számolni.
A néppárti képviselőcsoport szerint nem történt elégséges intézkedés a nem kormányzati szervezetek, vagyis civil szervezetek finanszírozása körüli titkolózás megszüntetése érdekében - adott tájékoztatást a Gondolához eljuttatott közleményében az Európai Néppárt (EPP).
A pápa temetése az ő alázatosságáról tett tanúságot. Végrendelete alapján ugyanis nem a Szent Péter-bazilikában, és nem három koporsóval, hanem egyszerű formában, és így nem is Péter sírjához temetkezett, ahogyan azt elődei tették.
„Az elmúlt években az Európai Parlament korrupciós botrányában és legutóbb a zöldbotrányban érintett Frans Timmermans esetében is kiderült, hogy az NGO-k a politikai befolyásszerzés eszközei voltak. A Magyarországon működő legnagyobb, magukat civilnek hazudó szervezetek pedig támogatásuk túlnyomó részét nem magyar magánszemélyektől kapják, hanem külföldről.” - mondta László András fideszes EP-képviselő, a Patrióták Európáért frakció tagja az Európai Parlamentben.