Egy méltatlanul elfeledett meterológus - Flórián Endre születésének 115. évfordulója
2025. április 21. 22:18
Flórián Endre (Tolmács, 1910 – Budapest, 1984) meteorológus, a fizikai tudományok kandidátusa. 1910. április 19-én született a Nógrád vármegyei Tolmácson. Családi ősei még a 18. század 80-as éveiben költöztek el Elzászból. A Vogézek keleti lábánálfekvő Strasbourgból jőve először Nagyszombatban telepedtek le, majd innen a 19. század elején Vácra költöztek, ahol a család férfi tagjai középiskolai tanárok, piarista szerzetesek lettek.
kfki
Flórián középiskoláit a váci piarista gimnáziumban végezte, ahol Öveges József tanítványa volt, majd tanulmányait a budapesti Pázmány Péter Tudományegyetemen folytatta mennyiségtan-természettan szakon. Itt szerzett diplomát 1934-ben.
Az Országos Meteorológiai Intézetnél (OMI) helyezkedett el mint észlelő, majd 1935-ben az Állástalan Diplomások Országos Bizottsága (ÁDOB) gyakornoka lett. 1938-tól
1942-ig az ógyallai obszervatóriumban a légköri elektromosság kutatásával; az első hazai légelektromos mérések felújításával, Fröhlich Izidor, Marczell György, Büky Aurél századeleji munkájának folytatásával foglalkozott. Ugyanebben az időben több hetet töltött a Magyar Posta tárnoki vevőállomásán a rádióhullámok terjedésének tanulmányozásával és adatok gyűjtésével is.
1942. február 28-án hagyta el Ógyallát és március elsejével az akkor szervezett Dunai Repülőgépgyárban helyezkedett el, ahol prognosztizőri és repülőgép-teljesítménykiértékelői munkát végzett. Elözetesen részt vett egy németországi tanulmányúton,ahol a Messerschmitt repülögépgyárban pilótavizsgát is kellett letennie.
Onnan hazajőve azután a hazai összeszerelésű M 210 típusú vadászrepülőgépek vizsgálatát végezte. A hadiüzemet 1943. április 15-i dátummal elhagyta, és a katonai Repülő Időjelző Központban helyezkedett el polgári alkalmazottként.
1944 nyarának elején Csaplak Andorral együtt a rádiószondás méréseket végző katonai egységbe helyezték át. A szondás szakasz Veszkény község mellett először német, majd orosz hadifogságba esett. Flórián a szovjet fogságból megszökve a Bakonyon keresztül bujkálva tért vissza Budapestre.
1945-ben ismét az Országos Meteorológiai Intézet alkalmazottja lett, és osztályvezető-helyettesként dolgozott a ferihegyi repülőtéren. 1950-ben megbízást kapott a Honvédelmi Minisztériumtól az ionoszféra mérések hazai bevezetésére. A saját tervezésű és készítésű műszerei segítségével 1953-ban kezdte meg a méréseket a pestlőrinci obszervatóriumban. 1954-ben megindította az Ionoszféra. Havi jelentések c. kiadványsorozatot.
1956-tól az Országos Meteorológiai Intézet Légkörfizikai Osztályának, majd az Ionoszféra Osztálynak a vezetője volt egészen 1970-ben való nyugdíjazásáig.
1956-ban megjelent könyve - antikvarium.hu
Munkássága szerteágazó. Előadott a Budapesti Műszaki Egyetemen, az Eötvös Loránd Tudományegyetem (ELTE) Meteorológiai és Geofizikai Tanszékén is. Elismert rádióamatőr volt, e szakterületen több kiadványa is megjelent. E témakörben végzett kutatásairól a Rádiótechnika 1984-es Évkönyvében számolt be.
Tagja volt az Magyar Tudományos Akadémia Csillagászati Bizottságának, a Magyar Meteorológia Társaságnak. Vezető tervezője és kivitelezője volt a brüsszeli világkiállításon aranyérmet nyert ionoszféra-vizsgáló berendezésnek. Kutatásainak középpontjában az ionoszférikus távközlési előrejelzés és a napfolttevékenység mérésének problémái álltak. E témában integy félszáz szakcikke jelent meg a hazai szakfolyóiratokban. Emellett nagyszámú ismeretterjesztő cikket is publikált.
Makovitzky József (Prof. em. Universität Heidelberg és Freiburg i. Br.)
Ha túl sok a „zöld” erőmű, a borotvaélen táncoló energia egyensúly felborulhat, és az áramszolgáltatás lavina szerűen összeomolhat. Márpedig a modern civilizáció az elektromosságra épül. Áram nélkül leáll az Internet és a számítógép, nem működik a TV, a rádió, a telefon, nem lehet bank kártyával fizetni, leállnak a szivattyúk, nem lehet benzint tankolni, és előbb utóbb már víz sem jön a csapokból.
Nemcsak Európa békéjét, hanem a világbékét is előmozdítaná, ha Ukrajnával együtt Oroszországot is felvennénk az EU-ba. Ehhez azonban nemcsak a kijevi korrupciót, hanem a brüsszeli korrupciót is föl kellene számolni.
Kína egyetlen legális egyházát, a Kommunista Párt által ellenőrzött Három Önvaló Hazafias Mozgalmat (TPSM) arra utasították, hogy több kommunista propagandát tegyen közzé keresztény médiájában.
Ha ezeket a több tízmilliárd eurós összegeket úgy tudják osztogatni és költögetni, hogy közben az Unióban nem létezik audit, nincs számvevőszék és elszámoltatás, nem csoda, hogy minden „okvetetlenkedés”, ami az átláthatóságot és a transzparenciát szolgálná, az ő szemükben nemtelen támadás a „civil társadalom” ellen!