A közel-keleti helyzet kiéleződéséről tárgyalt az orosz és a török elnök
2025. június 16. 22:06

A közel-keleti helyzet hirtelen kiéleződéséről és a válság rendezéséről tárgyalt hétfőn telefonon Vlagyimir Putyin orosz és Recep Tayyip Erdogan török elnök - közölte hétfőn a Kreml sajtószolgálata.

A Moszkvában kiadott tájékoztatás szerint a két vezető aggodalmát fejezte ki az iráni-izraeli konfliktus eszkalációja miatt, és síkraszállt az azonnali tűzszünet és az iráni atomprogrammal kapcsolatos kérdések rendezése mellett. A felek elítélték Izraelnek az Irán elleni, az ENSZ Alapokmányát és más nemzetközi jogi normákat sértő erőszakos fellépését.

Erdogan a szemben álló felek támadásainak leállítására irányuló diplomáciai kezdeményezésekre összpontosított, hangsúlyozva, hogy az Izrael Irán elleni támadása után kialakult erőszakspirál veszélyezteti az egész régió biztonságát.

"Mindkét fél kifejezte legsúlyosabb aggodalmát az iráni-izraeli konfliktus folytatódó eszkalációja miatt, amely már számos áldozatot követelt és súlyos hosszú távú következményekkel járhat az egész régióra nézve" - állt a Kreml sajtóközleményében.

Putyin köszönetet mondott Erdogannak a közvetlen orosz-ukrán tárgyalások megszervezésében nyújtott segítségéért is. A felek emellett energetikai és egyéb gazdasági kérdéseket is megvitattak.

Dmitrij Peszkov, a Kreml szóvivője hétfőn újságíróknak elmondta: Oroszország "továbbra is készen áll arra, hogy szükség esetén közvetítői szerepet vállaljon" az Izrael és Irán közötti konfliktus megoldása érdekében. "Jó leckének" nevezte a nemzetközi közösség reakcióját Izrael Irán elleni támadására.

"Látjuk, hogy a nemzetközi közösség megosztott a történések értékelésében: azokra, akik elítélték a történéseket, és azokra, akik támogatták és megpróbálták igazolni őket" - mondta.

Peszkov hangsúlyozta, hogy Oroszország elítéli "azokat a lépéseket, amelyek ilyen veszélyes feszültséghez vezettek" a Közel-Keleten. Megállapította, hogy "az izraeli bombázások hatására jelentős társadalmi konszolidáció ment végbe Iránban".
Közölte, hogy Oroszország tárgyal Iránnal és Izraellel is, felhívva a figyelmet arra, hogy el kell kerülni minden olyan cselekményt, amely veszélyt jelenthet az orosz állampolgárok épségére és életére. Mint mondta, az oroszok egy részét Azerbajdzsánon keresztül elszállították Iránból.

Kifejezte Oroszország készségét minden szükséges lépés megtételére a közel-keleti válság kiváltó okainak megszüntetése érdekében. A Kreml "tudomásul vette" Benjámin Netanjahu izraeli miniszterelnök nyilatkozatát, miszerint az Irán elleni támadás hatalomváltáshoz vezethet az iszlám köztársaságban.

Közölte, hogy az iráni illetőségű urán Oroszországban történő tárolására vonatkozó javaslat "továbbra is napirenden van", de a harci cselekmények megkezdésével "a helyzet jelentősen bonyolultabbá vált".

Szergej Rjabkov külügyminiszter-helyettes Moszkvában, egy, a Hormuzi-szoros iráni lezárásának veszélyére vonatkozó újságírói kérdésre válaszolva kifejtette:

"Nyilvánosan mindenkit a visszafogottságra szólítottunk fel, és természetesen elítéltük Izrael nem kiprovokált, az ENSZ alapokmányának elveit és normáit sértő erőszakos fellépését. Úgy véljük, hogy Irán ebben a helyzetben az önvédelmi jog keretein belül cselekszik".
Rámutatott, hogy a napokban New Yorkban és Bécsben - ahol a Nemzetközi Atomenergia-ügynökség (NAÜ) irányító testületének rendkívüli ülése zajlik - azért folynak tárgyalások, "mivel a nukleáris infrastruktúra elleni támadások potenciálisan veszélyes következményei mindenki számára nyilvánvalóak, és ez aggodalomra ad okot az egész nemzetközi közösség számára".

"Ezenkívül természetesen figyelemmel kísérjük a világpiacok reakcióit a történésekre. Biztos vagyok benne, hogy Nyugat-Jeruzsálemnek kell elsősorban visszafogottságot és józan észt tanúsítania. Ezt a felhívást az izraeli vezetéshez intézzük, mert döntő mértékben befolyásolja a további fejleményeket" - tette hozzá.

Rjabkov a helyzetet rendkívül veszélyesnek nevezte a háborús cselekményeknek a nukleáris létesítményekre jelentett kockázata miatt, és sürgette az erőszakos konfrontáció beszüntetését a helyzet stabilizálásához.

"Az iráni-izraeli konfliktushelyzet megoldása megköveteli a tárgyalóasztalhoz való visszatérést " - jelentette ki Rjabkov.

mti
Címkék:
  • Tiszta vizet a fejekbe!
    Ha túl sok a „zöld” erőmű, a borotvaélen táncoló energia egyensúly felborulhat, és az áramszolgáltatás lavina szerűen összeomolhat. Márpedig a modern civilizáció az elektromosságra épül. Áram nélkül leáll az Internet és a számítógép, nem működik a TV, a rádió, a telefon, nem lehet bank kártyával fizetni, leállnak a szivattyúk, nem lehet benzint tankolni, és előbb utóbb már víz sem jön a csapokból.
  • Ukrajnát Oroszországgal együtt kell fölvennünk az EU-ba
    Nemcsak Európa békéjét, hanem a világbékét is előmozdítaná, ha Ukrajnával együtt Oroszországot is felvennénk az EU-ba. Ehhez azonban nemcsak a kijevi korrupciót, hanem a brüsszeli korrupciót is föl kellene számolni.
MTI Hírfelhasználó