"Számos olyan kérdés volt, amiben egyetértettünk, sőt mondhatnám, a legtöbb-ben. Néhány nagyobb kérdésben ugyan még nem jutottunk dűlőre, de némi előrelépést elértünk" - hangsúlyozta az amerikai elnök. Hozzátette: "nagyon jó esélyük" van arra, hogy a legfontosabb kérdésben is eljutnak a megegyezésig, de "nincs megállapodás, amíg mindenben nincs megállapodás".
A két elnök csaknem egy időben érkezett meg a találkozó helyszínére, az Elmendorf-Richardson katonai bázisra. Az élő televíziós közvetítések szerint egyszerre szálltak ki az elnöki gépekből és indultak egymás felé a kiterített vörös szőnyegeken. Ezt követően Trump Cadillacjén továbbindultak a bázis épületébe.
"Az európai vezetők békét akarnak látni. Úgy hiszem, hogy Putyin elnök békét akar és Zelenszkij is békét akar. Zelenszkij elnöknek meg kell kapnia, amire szüksége van, mert készen kell állnia aláírni valamit, és azt hiszem, hogy keményen dolgozik ennek érdekében" - fejtette ki Donald Trump.
Válasszanak ki egy célpontot, mondjuk Kijevben, és ott halmozzák fel a légi- és rakétavédelmi rendszereiket, míg mi egy Oreshnik rakétát indítunk a célpontra - fogalmazott Putyin..
Megfogalmazása szerint a Nyugat közvetlen részvétele az ukrajnai konfliktusban megváltoztatja annak lényegét, Oroszország pedig kénytelen lesz az így kialakult fenyegetések alapján döntéseket hozni.
Putyin szerint Kijev nem érte el a Kurszk megyei betöréssel azt a célját, hogy az orosz hadsereg erőket csoportosítson át más frontszakaszokról, sőt meggyengítette saját állásait a "különleges hadművelet" kulcsirányaiban, az orosz előrenyomulás pedig felgyorsult.
"Nem egyszerűen fegyvernyugvásnak vagy ideiglenes tűzszünetnek kell lennie, nem valamiféle szünetnek, amelyet a kijevi rezsim arra használhatna fel, hogy pótolja a veszteségeit, átcsoportosítást hajtson végre, és újrafegyverkezzen. Oroszország a konfliktus teljes és végleges befejezése mellett van" - mondta Putyin.
"Amint Kijev beleegyezik az eseményeknek a ma javasoltakhoz hasonló menetébe, beleegyezik csapatainak teljes kivonásába a Donyecki Népköztársaságból, a Luhanszki Népköztársaságból, valamint Zaporizzsja és Herszon megyékből, és ténylegesen megkezdi ezt a folyamatot, készek vagyunk haladéktalanul megkezdeni a tárgyalásokat" - mondta az orosz elnök.
Putyin rámutatott, hogy az orosz harcászati atomfegyverek háromszor-négyszer erősebbek, mint azok a bombák, amelyeket az amerikaiak a második világháborúban Hirosimában és Nagaszakiban bevetettek, és Oroszországnak sokszor több van belőlük, mint amennyi az európai kontinensen rendelkezésre áll.
"Ma lényegében az ezeréves történelmünk és őseink előtt adunk számot. Ők megközelíthetetlennek tűnő magasságokat vettek be, mert az első helyre mindig a hazát helyezték, és tudták, hogy igazán nagy célokat csak a hazával és a néppel együtt lehet elérni" - hangoztatta Putyin.
Bódis László hangsúlyozta azt is, hogy az idéntől a középiskolától kezdve az egyetemi képzés legvégéig minden képzési szinten elérhető egy vállalkozói program a tehetséges fiatalok számára.
A tettlegességnek semmi köze sincs a demokráciához. A demokrácia egyik szerepe éppen az, hogy elejét vegye a tettlegességnek – legalább a politikai életben. A baloldal ezt az Európai Unióban sem tanulta meg. Valamikor Rajk-perek, majd az 56-os szabadságharc után tömeges kivégzések jellemezték a baloldal demokráciáját.
Az ügyészek "fájó szívvel bár", de halálbüntetést kértek Tyler Robinsonra. További súlyosbító tényezőnek tekintik, hogy Charlie Kirköt politikai nézetei miatt ölték meg, tudva, hogy gyerekek is jelen lesznek a helyszínen.
A liberálbolsevik, újmarxista horda most már úgy hiszi, hogy az összes kampusz az ő kiváltságos területe, a konzervatív eszméknek ott nincs helyük, mert azok úgymond szélsőségesek - leplezi le a gyűlölködőket Kövesdi Károly.
Mivel nem vagyunk „bevándorlóország”, idehaza talán nem is értjük igazán, milyen elfojtott indulatokat korbácsolt fel Amerikában az Irina Zarucka és a Charlie Kirk kettős gyilkosság.