Máthé Zsuzsa: Az oktatáspolitikai eredményeket nem lerombolni kellene, hanem megbecsülni
Az előző kormányzat szakpolitikai igyekezete nem fulladt ki üres lózungokban, hanem „forintban és téglában” is mérhető – hangsúlyozta közösségi oldalán Máthé Zsuzsa, felsorolva az Orbán-kormányok legfontosabb eredményeit az oktatás területén. A feladat az elért eredmények megbecsülése és nem lerombolása, a munkának a folytatása és főként az lenne, hogy élettel és értékekkel töltsük meg őket – szögezte le a KDNP országgyűlési képvselője.
Sokáig jogos és nagy adósság volt a pedagógusbérek kérdése. A 2024-ben elindult, több lépcsős bérfejlesztési program ezt tette helyre:
a 2024-es 32,2 százalékos emelést 2025-ben 21,2 százalékos követte,
így a pedagógus átlagbér elérte a nyolcszázezer forintot. Ami ennél is lényegesebb: az előző kormány vállalta, hogy az – évről évre emelkedő – átlagbér nem csúszik a diplomás átlagbér nyolcvan százaléka alá. Nem egyszeri gesztusról van tehát szó – mutatott rá Máthé Zsuzsa. Hozzáfűzte, a felzárkózó településeken oktatók ráadásul húszszázalékos esélyteremtési bérkiegészítést kapnak – ott, ahol a legnehezebb a feladat.
Egy pálya akkor él, ha van utánpótlás. A Klebelsberg Képzési Ösztöndíjjal félévente 125.000 – 750.000 forint közötti közvetlen támogatást kapnak a tanár-, tanító szakos hallgatók, aminek meg is lett az eredménye, mert Magyarországon egyre többen választják az Európa-szerte egyre népszerűtlenebb pedagógus pályát – közölte a kereszténydemokrata politikus. Hangsúlyozta ugyanakkor, nemcsak a tanári pálya elindítására született támogatás, hanem a mindennapi munka eszköztára is korszerűsödött:
a digitális felzárkózás keretében 140 ezer laptopot osztottak ki,
elindult az új, minőségbiztosított továbbképzési rendszer (PIR), amelynek keretében a pedagógusok strukturált képzéseken vehetnek részt, a testneveléstől a természettudományokig tízezres nagyságrendben vettek részt a pedagógusok szakmódszertani továbbképzéseken. Talán a leglátványosabb változás a legkisebbeknél indult el. 2010-ben alig 32.500 bölcsődei férőhely volt az országban, és mindössze 326 településen létezett ellátás.
Ma közel hetvenezer férőhely működik, több mint 1230 településen.
Ez több mint kilencszáz olyan kistelepülést jelent, ahol a szülőknek korábban esélyük sem volt visszatérni a munkába a kisgyermekek mellől anélkül, hogy órákat töltöttek volna utazással a legközelebbi városba – írta Máthé Zsuzsa. Kitért arra is: a Magyar Falu Program több mint 39 ezer nyertes pályázatából – az utak, rendelők, faluházak mellett – falusi iskolák, óvodák, tornaszobák újulhattak meg és több mint 1600 játszótér épülhetett szerte Magyarországon. A Nemzeti Köznevelési Infrastruktúra-fejlesztési Program révén pedig 16 vadonatúj iskola épült, 44 iskola bővült komplett épületszárnyakkal, s közel ötven új tornaterem és több tucat tanuszoda elégítheti ki a gyermekeink igen nagy mozgásigényét.
De nem csak az anyaországot érintették a fejlesztések, a Kárpát-medencei Óvodafejlesztési Program több mint százötven új óvoda és bölcsőde építését, és több mint hétszáz meglévő intézmény felújítását tette lehetővé. A százszámra épített játszóterek és az ezerötszáz létrehozott „Magyar sarok” pedig Erdélytől Felvidékig, sőt a rendkívüli nehézségekkel küzdő Kárpátalján is segítették és megerősítették a magyar nyelvű kisgyermeknevelést – idézte fel a képviselő. Hozzátette, mindezek mellett a radikálisan átalakítani kívánt szakképzési struktúra is jó egészségnek örvend, látva a felmutatott, európai szinten is kimagasló eredményeket.
A közel ötszázmilliárd forintból megvalósult intézményfejlesztési beruházások, a duális képzési modell megerősítése és az Ágazati Tudásközpontok létrehozásának gyümölcse, hogy az OECD felmérése szerint kis hazánk a 3. helyen áll a munkaerőpiaci megfelelőség terén. Az alapok – a megbecsült bér, a modern eszközök és a méltó épületek – nélkül nincsen minőségi oktatás, és ezeken a területeken fontos és komoly lépések történtek. A feladat az elért eredmények megbecsülése és nem lerombolása, a munkának a folytatása és főként az lenne, hogy élettel és valódi értékekkel töltsük meg őket – fogalmazott Máthé Zsuzsa.







