Nagyboldogasszony főbúcsúját tartják a szentkúti nemzeti kegyhelyen

Nagyboldogasszony főbúcsúját tartják a szentkúti nemzeti kegyhelyen szombaton és vasárnap; Szűz Mária, más néven Nagyboldogasszony mennybemenetele a katolikus egyház egyik legjelentősebb Mária-ünnepe – a részleteket honlapján tette közzé a Nógrád vármegyei búcsújáróhely.

A főbúcsú mindkét napján meggyóntatják a zarándokokat,

szentmiséket és énekes Mária-köszöntőket tartanak.

Megáldják a zarándokokat és kegytárgyaikat.

Szombaton, a körmenet előtt 11 órakor kezdődik az ünnepi szentmise, amelyet Varga Lajos nyugalmazott váci segédpüspök tart.

Este 8 óra után kezdődik az éjszakai virrasztás, 23 órakor a keresztút, majd

éjféltől szentmise lesz a halottakért.

A vasárnapi ünnepi szentmisét Udvardy György veszprémi érsek celebrálja, a nap a 18:30-kor kezdődő vesperással zárul.

Szentkúton előre jelezték, hogy a Nagyboldogasszony főbúcsún

csak azok a zarándokok tudni sátorozni, akik előre bejelentkeztek.

Augusztus 15., Nagyboldogasszony napja a katolikus egyház egyik legnagyobb Mária-ünnepe, Szűz Mária mennybevételét ünneplik a hívek világszerte. Az ősegyházig visszanyúló hagyomány szerint a Megváltó édesanyjának, Máriának a holttestét nem engedte át a földi enyészetnek, hanem

röviddel halála után föltámasztotta és magához emelte a mennyei dicsőségbe.

Szent István király 1038-ban, halála előtt Szűz Máriának ajánlotta fel Magyarországot.

Szentkutat, mint Magyarország legjelentősebb búcsújáróhelyét Erdő Péter bíboros, prímás, a Magyar Katolikus Püspöki Konferencia elnöke 2006-ban, a Nagyboldogasszony búcsún nyilvánította nemzeti kegyhellyé.