Rekordszámú rab a börtönökben
Rekordszintre emelkedett a fogvatartottak száma Horvátországban: novemberben már 5325 embert tartottak fogva az ország büntetés-végrehajtási intézményeiben - közölte Damir Habijan igazságügyi miniszter csütörtökön a parlamentben. Egyetlen hét alatt 75 fővel, csaknem 1,5 százalékkal nőtt a létszám, tovább súlyosbítva a börtönök túlzsúfoltságát.
A miniszter a büntetés-végrehajtás tavalyi működéséről szóló beszámolójában figyelmeztetett:
ilyen ütemű növekedés mellett a helyzet hosszabb távon tarthatatlanná válhat.
Hozzátette: május óta összesen 591-gyel emelkedett a fogvatartottak száma.
Habijan közlése szerint a horvát börtönökben tavaly 3932 hely állt rendelkezésre, miközben az év folyamán 11 827 embert vettek őrizetbe, illetve zártak büntetés-végrehajtási intézménybe. Az újonnan bekerülők csaknem fele előzetesen letartóztatott volt.
A zsúfoltságot súlyosbítja a munkaerőhiány is:
a büntetés-végrehajtásban rendszeresített 3558 álláshelyből mindössze 2680-at töltöttek be tavaly,
vagyis csaknem minden negyedik állás betöltetlen maradt.
A miniszter elismerte, hogy a börtönök túlzsúfoltak, és az elhelyezési körülmények sem megfelelőek. Az állam az utóbbi négy évben összesen 1,7 millió euró (mintegy 630 millió forint) kártérítést fizetett a fogvatartottaknak a kifogásolható körülmények miatt - tette hozzá.
A kormány fogadkozik, hogy enyhít a helyzeten. A tervek szerint jövőre elkészülnek az
előre gyártott elemekből felépítendő varasdi és a lipovicai börtönök,
amelyekben összesen 300 embert tudnak elhelyezni.
A pozsegai börtönt 150, az elítéltek testi-lelki állapotának előzetes felmérését végző központot pedig a zágrábi börtönben 250 hellyel bővítenék, míg a bjelovari börtön felújításával mintegy száz új helyet alakítanak ki.
Hosszabb távon egy
400 személyes börtön építését is tervezik
a Gospic közelében fekvő Perusicban.
Habijan arról is beszámolt, hogy egy fogvatartott napi ellátása tavaly átlagosan 75,66 euróba (mintegy 28 200 forintba) került, 14 százalékkal többe, mint egy évvel korábban. A növekedést részben a béremelésekkel, részben a biztonsági kiadások emelkedésével magyarázta.







