Már a jövő héten tárgyalhat a béketervről Putyin és Hszi Csin-ping
Már a jövő héten Oroszországba utazhat Hszi Csin-ping kínai elnök, hogy hivatali partnerével, Vlagyimir Putyinnal találkozzon – közölte a Reuters hírügynökség. Az értesülést sem a kínai külügyminisztérium, sem a Kreml nem erősítette meg.
2023. március 13. 16:27
A rendezési tervben kitüntetett helyen szerepel a harcok azonnali befejezése, a béketárgyalások megkezdése, az országok szuverenitásának tisztelete. Peking továbbá erőteljes üzenetet fogalmazott meg az Európai Unió és az Egyesült Államok részére. Két pont ugyanis külön foglalkozik a szankciós politikával: Kína a békekötés feltételeként jelöli meg, hogy minden érintett fél hagyjon fel az egyoldalú büntetőintézkedések kivetésével – írta meg a Magyar Nemzet.
Az oroszországi TASZSZ hírügynökség január 30-án számolt be arról, hogy az orosz elnök megkérte Hszi Csin-pinget, hogy tavasszal látogasson el Moszkvába. A The Wall Street Journal amerikai napilap később azt írta, a találkozásra áprilisban vagy május elején kerülhet sor. A múlt hónapban Vlagyimir Putyin Vang Ji kínai államtanácsost fogadta Moszkvában, ahol elmondta, számít a kínai államfő látogatására is, mivel Oroszország számára kiemelkedően fontos az együttműködés az ázsiai országgal. A két elnök összesen 39 alkalommal találkozott személyesen, legutóbb szeptemberben, egy közép-ázsiai fórumon.
Jelen van az ortodox kereszténység és a dél-amerikai római kereszténység. Jelen van az iszlám. Jelen van Kína és annak afrikai gondozott államai. Jelen van a hindu civilizáció.
Brutális, kíméletlen szellemi rombolás kell ahhoz, hogy egy kultúra ezt a képességét elveszítse s az adott népet, nemzetet elveszejtse. Nálunk ez az elveszejtés 1900-ban kezdődött.
Senjén Zsolt miniszterelnök-helyettes úgy fogalmazott: a képviselő estében "kilóg a lóláb", nem a gyermekek iránti aggódás, felelősségvállalás motiválja, hanem az egyház iránti gyűlölet.
November 4-ét a kormány 2013-ban nyilvánította hivatalosan is nemzeti gyásznappá. Ekkor, az 1956-os forradalom és szabadságharc leverésének, a szovjet csapatok bevonulásának évfordulóján az áldozatokra emlékezik az ország.
A vérbírók – akiknek ámokfutása elsősorban Kádár, Biszku, Apró, Marosán és a többi, idegen zsoldban állt politikus lelkén szárad, – nem válogattak az áldozatok világnézete szerint.
Jelen van az ortodox kereszténység és a dél-amerikai római kereszténység. Jelen van az iszlám. Jelen van Kína és annak afrikai gondozott államai. Jelen van a hindu civilizáció.
Brutális, kíméletlen szellemi rombolás kell ahhoz, hogy egy kultúra ezt a képességét elveszítse s az adott népet, nemzetet elveszejtse. Nálunk ez az elveszejtés 1900-ban kezdődött.
