Továbbra is Oroszország jelenti a legjelentősebb és legközvetlenebb fenyegetést az euroatlanti biztonságra nézve – vélekedett a lengyel, a román és a litván elnök közös közleményben hétfőn, és a védelmi kiadások növelésére szólították fel a NATO-tagállamokat. Vilniusi találkozójukat követően kiadott közös közleményében Nicusor Dan román, Andrzej Duda lengyel és Gitanas Nauseda litván államfő leszögezte: „az észak-európai, a balti és a közép-európai térség NATO-tagországai elkötelezettek Ukrajna NATO-tagsága mellett”.
A felek egyúttal a védelmi kiadások – államonkénti, illetve közös – növelésére szólították fel az észak-atlanti szövetség tagállamait, az elrettentési és a védelmi kapacitások hatékonyabbá tétele érdekében. Ennek keretében hangsúlyozták a védelmi ipar erősítésének fontosságát, kiemelve a felgyorsított beszerzéseket és a nemzetközi beruházások növelését. Kiálltak továbbá a NATO és az Európai Unió közötti kapcsolatok szorosabbá tétele mellett, szorgalmazva a nem uniós partnerországok bevonását is az együttműködésbe – írja az MTI.
Az államfők ismét bírálták Oroszországot az Ukrajna ellen indított háború miatt, és kiálltak Ukrajna függetlensége, szuverenitása és területi egysége mellett, hangsúlyozva az ország nemzetközileg elismert határait. „A területi egység a nemzetközi jog alapvető eleme, azt mindenkor tiszteletben kell tartani és meg kell védeni” – olvasható a közleményben, amelyben hozzátették: Ukrajna biztonsága szerves része az euroatlanti térségnek. A felek elítélték továbbá „az orosz agresszió bármely formában történő támogatását”, név szerint említve Fehéroroszországot, Észak-Koreát és Iránt.
Hangsúlyozták: Oroszország folytatja „egyre harciasabb és intenzívebb” támadásait Európa ellen is, mégpedig „a migráció fegyverként történő használata és hibrid fenyegetések – szabotázsakciók, dezinformációk és kibertámadások – formájában”, valamint példaként említették az úgynevezett „árnyékflottát” is, illetve a légtérsértéseket.
Ha túl sok a „zöld” erőmű, a borotvaélen táncoló energia egyensúly felborulhat, és az áramszolgáltatás lavina szerűen összeomolhat. Márpedig a modern civilizáció az elektromosságra épül. Áram nélkül leáll az Internet és a számítógép, nem működik a TV, a rádió, a telefon, nem lehet bank kártyával fizetni, leállnak a szivattyúk, nem lehet benzint tankolni, és előbb utóbb már víz sem jön a csapokból.
Nemcsak Európa békéjét, hanem a világbékét is előmozdítaná, ha Ukrajnával együtt Oroszországot is felvennénk az EU-ba. Ehhez azonban nemcsak a kijevi korrupciót, hanem a brüsszeli korrupciót is föl kellene számolni.
Orbán Balázs kifejtette, a társadalmi béke és az innováció, prosperitást hozó technológiai fejlődés közti egyensúly megőrzésének öt alapelve van. Ezek közé tartozik az egyetemek fejlődése. Magyarország a nemzeti össztermékének 2 százalékát felsőoktatásra fordítja, és ezzel Európa élvonalában van.
A kommunista pártállam nem tűrte sokáig Mindszenty bíboros sziklaszilárd kiállását, közép-európai bíboros társaihoz hasonlóan ő sem kerülhette el a vértanúsorsot. Rákosi Mátyás 1948. december 16-án Moszkvában kapta meg Sztálintól a bátorítást az elfogatásához.