Az EU mellett keleti unió is körvonalazódik...
Ha már a történelmi párhuzamoknál tartunk, miért nem kapja fel a fejét ugyanígy mindenki a lengyel kisbirodalmi törekvések láttán? A térség nyugati perifériáján ugyanis éppen a késő középkori Lengyel-Litván Unió visszaépítése folyik – veti fel Stier Gábor.
Utoljára frissítve: 2023. április 7. 09:36
2023. április 7. 09:03

Putyin és Lukasenko Moszkvában – tass/russian presi/Mihail Klimentyev

Az Unió államának biztonsági koncepciója és integrációja: Putyin, Lukasenko nyilatkozatai – ezzel a címmel adott ki jelentést a TASZSZ. Stier Gábornak, a moszkvater.com főszerkesztőjének tett föl kérdéseket a Gondola.

– Főszerkesztő úr, a Putyin-Lukasenko találkozón már uniós államról beszélnek. Unió... Miért ötlik fel bennünk, hogy a Szovjetunió legalábbis részleges újjáépítése lebeg egyes politikusok céljai között?

– A belarusz-orosz államszövetség már 23 éves, tehát elég vontatottan formálódik az a bizonyos unió. A folyamat 2020, a Lukasenko mozgásterét Moszkvával szemben korlátozó belarusz tiltakozások óta érezhetően felgyorsult. A méretekből adódóan a két állam szövetsége eleve nem lehetett egyenrangú, ezután pedig végképp nem beszélhetünk erről. Az integrációs folyamat, gondolok itt emellett például a mások mellett mindkét államot felölelő Eurázsiai Gazdasági Unióra, normális még akkor is, ha Szovjetunió részleges újjáépítésére hajaz.

Why Belarus supports Russia in the Ukraine crisis

trtworld.com

Putyin célja egyébként nem a Szovjetunió újjáépítése, hanem egy erős Oroszország megteremtése, az orosz befolyás visszaépítése, a Nyugat egyre erőszakosabb térségbeli terjeszkedésének visszaszorítása. Erről szó most Ukrajna, a háború, amely időlegesen visszalépés e célok elérése felé vezető úton. De ha már a történelmi párhuzamoknál tartunk, miért nem kapja fel a fejét ugyanígy mindenki a lengyel kisbirodalmi törekvések láttán. A térség nyugati perifériáján ugyanis éppen a késő középkori Lengyel-Litván Unió visszaépítése folyik, amelynek a középpontjában területi szempontból szintén Ukrajna áll.

The Polish–Lithuanian Commonwealth (green) with vassal states (light green) at their peak in 1619

A lengyel-litván unió 1619-ből – wikipedia

– Moszkvának és Minszknek „lényegében a stratégiai tervezésre kell összpontosítania”, és figyelmet kell fordítania az uniós állam biztonsági rendszerének megerősítésére – mondta Putyin. Ha két állam egyazon biztonsági rendszerbe tartozik, az egyre inkább egy állam. Ilyen volt a Szovjetunió is, ám most éppen véres háború folyik két olyan fél között, amelyek valaha egy állami biztonsági rendszerhez tartoztak. Hogyan hessegessük el egyújabb jövőbeli véres konfliktus rémlátomását?

– Mikor a Szovjetuniót emlegeti, akkor gondolom ugyanezt gondolja a NATO-ról is, csak ott a 31 ország nem az orosz, hanem az amerikai érdekeknek rendelődik alá. Ami pedig egy esetleges jövőbeli belarusz-orosz konfliktus lehetőségét illeti, annak esélye jelentős mértékben függ attól, hogy a Nyugat ugyanúgy belenyúl-e a belarusz kérdésbe, mint az ukránba. No meg attól is, hogy Moszkva képes-e önmérsékletre. De azt azért szögezzük le, hogy a belarusz mentalitás az ukránnal ellentétben nem oroszellenes. Ráadásul egy véres konfliktustól visszatartja a belaruszokat az ukrajnai tapasztalat is. Persze, az ország geopolitikai kulcsszerepe mindig fenntartja egy orosz-nyugati ütközés veszélyét.

– A Nyugat katonai nyomást kezdett gyakorolni, NATO-erőket épített ki a fehérorosz és az orosz határ közelében. "Most különösen a kalinyingrádi régió miatt aggódnak" - mondta Lukasenko Moszkvában. Kőnigsberga – ahogy mi magyarok a középkorban hívtuk – olyan exklávé, amely Moszkva felől nézve egyszerre jelent hatalmas lehetőségeket, ám kockázatokat is. Brzezinski annak idején a Nyugat számára látott veszélyt a „kalinyingrádi kiszögellésben". Mekkora a rizikója annak, hogy a nyugati eszkalációs indulat elborítja az orosz meleg tengeri kikötővárost és térségét is?

– Mint arra már utaltam, nagy. A NATO látványosan erősíti az északkeleti szárnyát, amelyre logikus válaszként Oroszország is reagál. A feszültség nő, és a következő ütközés ebben a térségben lehet, amelyet csak növel az Arktisz körül is várhatóan kiéleződő geopolitikai verseny. Ami Kalinyingrádot illeti, a litvánok folyamatosan harapdálják a medve bokáját, és a lengyeleknek is fáj a foga az exklávéra, amelyet pedig a NATO a számára stratégiai fontosságú Suvalki-folyosó miatt figyel nagyon.

Kaliningrad row: Lithuania lifts rail restrictions for Russian exclave -  BBC News

Kalinyingrád – Königsberg – a Suvalki-folyosóval – bbc

S akkor még nem beszéltünk arról, hogy egyszer a németek is felébredhetnek. Szóval, potenciál van egy konfliktusban, de előbb még kezdeni kell valamit Ukrajnával, majd Tajvannal. De elméletileg mondhatjuk, hogy felkészül Kalinyingrád és az Arktisz. 

Molnár Pál

gondola
  • Bandung árnyékában
    Jelen van az ortodox kereszténység és a dél-amerikai római kereszténység. Jelen van az iszlám. Jelen van Kína és annak afrikai gondozott államai. Jelen van a hindu civilizáció.
  • Ezt a harcot még nem vívtuk meg
    Brutális, kíméletlen szellemi rombolás kell ahhoz, hogy egy kultúra ezt a képességét elveszítse s az adott népet, nemzetet elveszejtse. Nálunk ez az elveszejtés 1900-ban kezdődött.
  • Trump győzelme a Marsról is látszik
    A kormányfő rámutatott: nyilvánvaló, ha Amerika új elnöke háború helyett békét akar, migráció helyett migránsellenes politikát és gender helyett családvédő politikát akar folytatni, akkor ez nyomot hagy majd a világban, és nekünk, európaiaknak erre valahogy válaszolni kell.
  • Minden nemzet megismételhetetlen érték
    Semjén Zsolt fontosnak nevezte, hogy az alkotmány deklarálja azt, hogy az őshonos nemzetiségek államalkotó tényezők. Mindegyiküket alanyi jogon megilleti, hogy parlamenti szószólójuk legyen, sőt bizonyos feltételek teljesülése esetén a nemzetiségeknek országgyűlési képviselője is lehet. Utóbbit a német nemzetiség tudta elérni - tette hozzá.
  • Egyetértettünk abban, hogy legyen béke
    Orbán Viktor annak a meggyőződésének adott hangot, hogy a migráció kérdése újra az európai intézményi kereteket feszegeti. Nagyon nagy feszítő ereje van ennek a kérdésnek, mindenki elégedetlen a mostani helyzettel, és mindenki változást akar - tette hozzá.
MTI Hírfelhasználó