További három évig Freund Tamás az Akadémia elnöke
Freund Tamás mellett - aki az egyetlen jelölt volt az elnöki posztra - újabb hároméves vezetői megbízatást kapott a főtitkár, Kollár László Péter építőmérnök és a főtitkárhelyettes, Erdei Anna immunológus is.
2023. május 9. 15:19
Az elnök – MTI/Soós Lajos
Nagy többséggel ismét Freund Tamás neurobiológust választották a Magyar Tudományos Akadémia (MTA) elnökévé a tudós testület 196. közgyűlésének második napján, kedden - közölte az MTA az MTI-vel.
Freund Tamás mellett - aki az egyetlen jelölt volt az elnöki posztra - újabb hároméves vezetői megbízatást kapott a főtitkár, Kollár László Péter építőmérnök és a főtitkárhelyettes, Erdei Anna immunológus is.
Nem változott a három alelnök személye sem: a társadalomtudományi alelnök Lamm Vanda jogász, az MTA rendes tagja, az élettudományi alelnök Kosztolányi György orvos, az MTA rendes tagja, a természettudományi alelnök pedig Hudecz Ferenc kémikus, az MTA rendes tagja maradt.
A közleményben emlékeztetnek arra, hogy a Magyar Tudományos Akadémián azért volt szükség tisztújításra, mert az elnök, a főtitkár, a főtitkárhelyettes és a három alelnök hároméves megbízatása lejárt. Az akadémiai szabályozás szerint minden tisztségre három évre lehet megválasztani és legfeljebb egyszer újraválasztani a jelölteket.
Jelen van az ortodox kereszténység és a dél-amerikai római kereszténység. Jelen van az iszlám. Jelen van Kína és annak afrikai gondozott államai. Jelen van a hindu civilizáció.
Brutális, kíméletlen szellemi rombolás kell ahhoz, hogy egy kultúra ezt a képességét elveszítse s az adott népet, nemzetet elveszejtse. Nálunk ez az elveszejtés 1900-ban kezdődött.
Senjén Zsolt miniszterelnök-helyettes úgy fogalmazott: a képviselő estében "kilóg a lóláb", nem a gyermekek iránti aggódás, felelősségvállalás motiválja, hanem az egyház iránti gyűlölet.
November 4-ét a kormány 2013-ban nyilvánította hivatalosan is nemzeti gyásznappá. Ekkor, az 1956-os forradalom és szabadságharc leverésének, a szovjet csapatok bevonulásának évfordulóján az áldozatokra emlékezik az ország.
A vérbírók – akiknek ámokfutása elsősorban Kádár, Biszku, Apró, Marosán és a többi, idegen zsoldban állt politikus lelkén szárad, – nem válogattak az áldozatok világnézete szerint.
Jelen van az ortodox kereszténység és a dél-amerikai római kereszténység. Jelen van az iszlám. Jelen van Kína és annak afrikai gondozott államai. Jelen van a hindu civilizáció.
Brutális, kíméletlen szellemi rombolás kell ahhoz, hogy egy kultúra ezt a képességét elveszítse s az adott népet, nemzetet elveszejtse. Nálunk ez az elveszejtés 1900-ban kezdődött.
