"Legyen 2025 a Magyar Tudomány Éve" - hangsúlyozta. "Arra kell törekednünk, hogy minden magyar ember, település, intézmény, szervezet - határon innen és túl -, ha csak pár órára is, de velünk ünnepeljen" - fogalmazott Freund Tamás.
A udomány, a tudományos módszer a legjobb út a világ, az ember megismeréséhez és megértéséhez. "Csak a tudomány segítségével vészelhetjük át az emberiség előtt álló globális kihívásokat" - jelentette ki Freund Tamás.
A Covid alatt hozzászoktunk az internetes kommunikációhoz, az otthoni munkavégzéshez, internetes bevásárláshoz, ami elmagányosodáshoz vezet. Az ember genetikailag determinált módon társas lény, ha kiszakítjuk a szociális környezetéből, annak kognitív és testi leépülés, személyiség torzulás lehet a következménye. Sőt, internetfüggőség is fenyeget, ami súlyos esetben komoly agyi elváltozásokkal is járhat - hangsúlyozta Freund Tamás.
Freund Tamás mellett - aki az egyetlen jelölt volt az elnöki posztra - újabb hároméves vezetői megbízatást kapott a főtitkár, Kollár László Péter építőmérnök és a főtitkárhelyettes, Erdei Anna immunológus is.
Freund Tamás köszöntőjében az Akadémiát olyan önszervező, meritokratikus, morális-intellektuális rendszernek nevezte, amelynek egyedülálló mozgósító, támogató, legitimáló és stabilizáló-fenntartó ereje van a nemzet javát szolgáló törekvések számára.
Jelen van az ortodox kereszténység és a dél-amerikai római kereszténység. Jelen van az iszlám. Jelen van Kína és annak afrikai gondozott államai. Jelen van a hindu civilizáció.
Brutális, kíméletlen szellemi rombolás kell ahhoz, hogy egy kultúra ezt a képességét elveszítse s az adott népet, nemzetet elveszejtse. Nálunk ez az elveszejtés 1900-ban kezdődött.
Senjén Zsolt miniszterelnök-helyettes úgy fogalmazott: a képviselő estében "kilóg a lóláb", nem a gyermekek iránti aggódás, felelősségvállalás motiválja, hanem az egyház iránti gyűlölet.
November 4-ét a kormány 2013-ban nyilvánította hivatalosan is nemzeti gyásznappá. Ekkor, az 1956-os forradalom és szabadságharc leverésének, a szovjet csapatok bevonulásának évfordulóján az áldozatokra emlékezik az ország.
A vérbírók – akiknek ámokfutása elsősorban Kádár, Biszku, Apró, Marosán és a többi, idegen zsoldban állt politikus lelkén szárad, – nem válogattak az áldozatok világnézete szerint.
Jelen van az ortodox kereszténység és a dél-amerikai római kereszténység. Jelen van az iszlám. Jelen van Kína és annak afrikai gondozott államai. Jelen van a hindu civilizáció.
Brutális, kíméletlen szellemi rombolás kell ahhoz, hogy egy kultúra ezt a képességét elveszítse s az adott népet, nemzetet elveszejtse. Nálunk ez az elveszejtés 1900-ban kezdődött.
