A sziklavár a hősi helytállásról és hazaszeretetről üzen a mának, az idelátogató turistáknak, a kései unokáknak, a Szondi-várfutással a hősök emléküket őrzik.
2023. május 25. 13:57
A korunkban élménydús kaland: a várjárás egyik fontos célpontja a „drégeli rom" – wikipedia
A IV. Szondi várfutást rendezik meg szombaton Drégelypalánkon, az eseménnyel a törökök ellen Drégely várát védő hősökre és Szondi György várkapitányra emlékeznek - tájékoztatta az MTI-t a szervező csütörtökön.
Pásztor Ildikó kulturális és turisztikai vezető, a Drégelyvár Alapítvány kuratóriumi tagja elmondta: Ali budai pasa 1552. július 6-án több mint tízezer fős seregével kezdte meg a Börzsöny 444 méteres csúcsán található Drégely várának ostromát.
Szondi György várkapitány és 146 főből álló serege ellenállt, de rövid, közel négynapos öldöklő harc után a vár elesett. A sziklavár a hősi helytállásról és hazaszeretetről üzen a mának, az idelátogató turistáknak, a kései unokáknak, a Szondi-várfutással a hősök emléküket őrzik - tette hozzá.
Pásztor Ildikó elmondta: Drégelypalánk csatlakozott az első alkalommal megrendezésre kerülő Aldi Palóc Terepmaraton Kupához. A négyállomásos terepfutó verseny helyszínei: Terény, Drégelypalánk, Iliny, Diósjenő.
Drégelypalánkon a kupa második napján, szombaton 10 órakor indul a rajt hosszabb távokon, a művelődési háztól a várba, ez 12 kilométer lesz, az először rendezett Aldi-futam pedig 24 kilométeres, ott ezt a távot kétszer kell megtenni.
Bódis László hangsúlyozta azt is, hogy az idéntől a középiskolától kezdve az egyetemi képzés legvégéig minden képzési szinten elérhető egy vállalkozói program a tehetséges fiatalok számára.
A tettlegességnek semmi köze sincs a demokráciához. A demokrácia egyik szerepe éppen az, hogy elejét vegye a tettlegességnek – legalább a politikai életben. A baloldal ezt az Európai Unióban sem tanulta meg. Valamikor Rajk-perek, majd az 56-os szabadságharc után tömeges kivégzések jellemezték a baloldal demokráciáját.
A KDNP tiszteletbeli elnöke, volt népjóléti miniszter és EP-alelnök interjút adott lapunknak a kereszténydemokráciáról, Európai Unióról, kampányról és eldurvult közéletről, személyes hitéről.
Kossuth Lajos nevét minden magyar ismeri. A szabadság apostola, a nemzet felemelkedésének szimbóluma, aki a 19. század közepén a magyarság önállóságáért küzdött. Történelemkönyveinkben rendszerint „liberális” politikusként emlegetik – de ne keverjük össze ezt a liberalizmust a mai értelemben vett liberális eszmékkel. Kossuth ugyanis nem az egyén határtalan szabadosságának, hanem a nemzeti liberalizmusnak volt a képviselője. Míg Kossuth a magyar nemzet szabadságáért és felemelkedéséért küzdött, a mai liberálisok sokszor a nemzeti szuverenitás lebontásán fáradoznak.
Bódis László hangsúlyozta azt is, hogy az idéntől a középiskolától kezdve az egyetemi képzés legvégéig minden képzési szinten elérhető egy vállalkozói program a tehetséges fiatalok számára.
A tettlegességnek semmi köze sincs a demokráciához. A demokrácia egyik szerepe éppen az, hogy elejét vegye a tettlegességnek – legalább a politikai életben. A baloldal ezt az Európai Unióban sem tanulta meg. Valamikor Rajk-perek, majd az 56-os szabadságharc után tömeges kivégzések jellemezték a baloldal demokráciáját.
