A schengeni egyezmény olyan gazdasági és politikai lehetőség, amelyet "el lehet szúrni", ezért nagyon kell rá vigyázni - figyelmeztetett Hölvényi György, az Európai Néppárt-KDNP európai parlamenti (EP-) képviselője csütörtökön Budapesten.
A kereszténydemokrata politikus a Nemzeti Közszolgálati Egyetemen (NKE) A schengeni bővítés és Közép-Európa szerepe az Unióban című kerekasztal-beszélgetésen a többi között kifejtette: a nyugat-európaiakkal szemben a közép-európaiak előnye, hogy hamarabb felismernek problémákat, például azt, amelyet az illegális migráció jelen, a problémák megoldása ugyanakkor "csak együttes lehet".
Hölvényi György az európai uniós intézmények kritikája mellett is óriási lehetőségnek nevezte Magyarország uniós tagságát, hangsúlyozva: a magyarságnak szüksége van a határok "légiesítésére". Kijelentette: Orbán Viktornak igaza volt abban, hogy a külső schengeni határok védelme nélkül gond lesz a határokon belül is. A kereszténydemokrata EP-képviselő bírálta, hogy az eredetileg katonai-biztonsági határkérdés pártpolitikai kérdéssé vált.
Vincze Loránt, az Európai Néppárt-RMDSZ EP-képviselője arról beszélt, hogy az erdélyi magyarság számára egy pillanatig sem volt kétséges, hogy az EU tagjai szeretnének lenni. Ugyanakkor fontosnak nevezve az őshonos kisebbségek ügyének megjelenítését, úgy vélte, hogy az EU-ban tapasztalható "ideológiailag vezérelt hangulat" beszűkíti a párbeszéd lehetőségeit.
A politikus a többi között sürgette a közép-európai régió országainak szorosabb együttműködését uniós ügyekben. Szavai szerint azonban ez az egymásra találás "akadozik", egyúttal nehezményezte, hogy Románia nem áll az élére egy ilyen együttműködésnek, nem él azokkal a lehetőségekkel, amelyekre az ország méreténél fogva képes lenne Brüsszelben.
Vincze Loránt arról, hogy Ausztria nem szeretné Romániát a schengeni övezeten belül látni, úgy vélekedett: botrányos döntés született Ausztria részéről, amelyet azóta sem magyaráztak meg. Egyúttal amellett érvelt, hogy a schengeni övezet alapos reformra szorul, mert az "ebben a formájában nem működik", mivel sok ország vezet be más országokkal szemben ideiglenes határellenőrzést, amelyeket rendre meghosszabbítanak.
Christian Sagartz, az Európai Néppárt-Osztrák Néppárt (ÖVP) EP-képviselője úgy vélte, hogy schengeni vita lényege a szabadság vagy biztonság dilemmája. Hozzátette, a közép-európai térségnek víziókra van szüksége, és a közös projektek megvalósítása nagy lehetőséget tartogat.
A beszélgetés moderátora Prőhle Gergely, az NKE Stratégiai Tanulmányok Intézetének igazgatója bevezetőjében egyebek mellett azt hangsúlyozta, hogy a határkérdés krízisek idején - ide sorolta a migrációt és a koronavírus-járványt - mindig az első számú problémává válik.
-
Maga a pedofilbotrány is fekete hattyú volt: teljesen váratlanul robbant be a közéletbe, förgetegszerű tömeghatást váltott ki – nemcsak tömeghatást, hanem politikusi bukást is –, érdemi magyarázata azóta sincs.
-
Jelen van az ortodox kereszténység és a dél-amerikai római kereszténység. Jelen van az iszlám. Jelen van Kína és annak afrikai gondozott államai. Jelen van a hindu civilizáció.
-
Ha egy vezető (Leyen) megteheti, hogy egyszerűen nem veszi figyelembe az ellene felhozott (inkább elsuttogott) vádakat, ott az egész struktúrával van baj. Az egész bagázs egyszerűen elszámoltathatatlan, s ilyen talán sehol a világon nincs, csak Brüsszelben – mutat rá Kövesdi Károly.
-
Az államfő hangsúlyozta, hogy az ünnepek jelentős és szép szerepet játszanak a családok, közösségek, valamint a nemzet önmeghatározásában, kiemelt helyük van az életünkben, identitásunk kialakításában és fenntartásában, illetve abban is, hogy a közösségi tudat fennmaradjon, élő legyen.
-
Az államtitkár rámutatott arra, hogy a tanárbéremelésnek már most látható eredményei vannak, hiszen háromezerrel többen tanítanak ma már az iskolákban, mint pár hónappal ezelőtt, illetve a felsőoktatásban rekordmagas, 15 ezres volt a pedagógusképzésre felvettek száma.