Nem tetszik a magyaroknak a dollárbaloldal finanszírozása
A magyarok döntő többsége szerint a magyarországi pártoknak nem szabadna semmilyen anyagi támogatást kapniuk külföldről a választási kampányukhoz és a jelenleginél szigorúbb szabályozásra lenne szükség e téren – derül ki a Nézőpont Intézet legfrissebb kutatásából. A felmérés szerint még a baloldali szavazók 41 százaléka is ellenez mindenféle külföldi kampányfinanszírozást, csaknem felük pedig egyetértene a jogszabályok szigorításával.
2023. június 5. 09:19
A pártok kampányának külföldi szervezetek, magánszemélyek általi finanszírozása kérdésében egyértelmű a közvélemény álláspontja – állapította meg legfrissebb közvélemény-kutatása alapján a Nézőpont Intézet. A felmérés szerint a magyarok többsége (61 százalék) semmilyen külföldi (akár nyugati, akár keleti) anyagi támogatást nem engedne a magyar pártok választási kampányában, és mindössze harmaduk (33 százalék) megengedőbb ebben a kérdésben. A Nézőpont Intézet közleménye szerint aligha meglepő, hogy a Fidesz-szavazók közel négyötöde (78 százalék) elfogadhatatlannak tartja a pártok választási kampányának külföldi finanszírozásának minden fajtáját.
A baloldali választók megosztottsága azonban figyelemre méltó. Az intézet közlemény szerint a baloldalon a pártlojalitást sokaknál felülírta a morális érzék: tízből négyen (41 százalék) egyetértenek azzal, hogy a magyarországi pártok a választási kampányukhoz külföldről ne kaphassanak semmilyen anyagi támogatást. A kutatók azonban azt is megjegyzik, hogy minden második baloldali szavazó (52 százalék) viszont inkább elnéző maradt a kérdésben, alighanem preferált pártját védelmezve.
A felmérés szerint ezek után érthető, hogy a magyarok 60, a Fidesz-szavazók 72, míg a baloldaliak 49 százaléka azzal is egyetért, hogy „a pártok választási kampányának külföldi támogatása ellen” a jelenlegi törvényeknél „szigorúbb, a kampányban részt vevő minden szervezetre vonatkozó jogszabályokra” van szükség. A közlemény azt is megjegyzi, hogy mivel a választásra vonatkozó törvényeket nem szokás a választások előtti évben módosítani, a 2024-es európai és önkormányzati választások előtt még a parlament nyári ülésszakán elő kellene kerülnie a kampányfinanszírozás korábban a kormánypártok által megígért szigorításának. Jól látható, hogy erre van társadalmi igény is.
Mint ismert, idén év elején került nyilvánosságra a Nemzeti Információs Központ által készített részjelentés, melyből kiderült, hogy a baloldali pártok kampányára különféle szervezetekhez összesen több mint négymilliárd forint érkezett külföldről. Márki-Zay Péter, a baloldal közös miniszterelnök-jelöltje azzal védekezett a mozgalmához érkező források kapcsán, hogy az civil szervezetként kapta a támogatást, nem pártként, azaz nem törvényellenesen. A hatóságok szerint a történtek mégis felvetik a tiltott kampányfinanszírozás gyanúját. Ezek alapján politikai vitákkal kísért vizsgálatok indultak.
Jelen van az ortodox kereszténység és a dél-amerikai római kereszténység. Jelen van az iszlám. Jelen van Kína és annak afrikai gondozott államai. Jelen van a hindu civilizáció.
Brutális, kíméletlen szellemi rombolás kell ahhoz, hogy egy kultúra ezt a képességét elveszítse s az adott népet, nemzetet elveszejtse. Nálunk ez az elveszejtés 1900-ban kezdődött.
Semjén Zsolt a közelgő romániai választás kapcsán azt kérte, mindenki, akinek van román állampolgársága és Magyarországon él, adja le szavazatát vagy a konzulátuson vagy otthon. Minden szavazatra szükség van, hogy az RMDSZ meghatározó erő legyen és adott esetben kormányra kerülhessen.
A számok jól mutatják, hogy nekünk, magyaroknak gondolkodnunk kell, a saját magunk logikájából és érdekeiből kiindulva egy saját út megtalálásán, mert ebben a pillanatban Európa nem képes arra, hogy kialakítson egy olyan stratégiát, amellyel visszanyerheti a versenyképességét – mondta a miniszterelnök.
Orbán Viktor arról beszélt: a magyar rendszerváltás utáni időszakot az a gondolat uralta, hogy nemcsak azért érdemes nyugatra tekintenünk, mert ott jobban élnek, hanem azért is, mert egy olyan önkorrekciós politikai-gazdasági rendszert fedeztek fel valamikor a XVII. századtól kezdődően, amely hosszú távon garantálja stratégiai biztonságunkat.
Jelen van az ortodox kereszténység és a dél-amerikai római kereszténység. Jelen van az iszlám. Jelen van Kína és annak afrikai gondozott államai. Jelen van a hindu civilizáció.
Brutális, kíméletlen szellemi rombolás kell ahhoz, hogy egy kultúra ezt a képességét elveszítse s az adott népet, nemzetet elveszejtse. Nálunk ez az elveszejtés 1900-ban kezdődött.
