A pártok kampányának külföldi szervezetek, magánszemélyek általi finanszírozása kérdésében egyértelmű a közvélemény álláspontja – állapította meg legfrissebb közvélemény-kutatása alapján a Nézőpont Intézet. A felmérés szerint a magyarok többsége (61 százalék) semmilyen külföldi (akár nyugati, akár keleti) anyagi támogatást nem engedne a magyar pártok választási kampányában, és mindössze harmaduk (33 százalék) megengedőbb ebben a kérdésben. A Nézőpont Intézet közleménye szerint aligha meglepő, hogy a Fidesz-szavazók közel négyötöde (78 százalék) elfogadhatatlannak tartja a pártok választási kampányának külföldi finanszírozásának minden fajtáját.
A baloldali választók megosztottsága azonban figyelemre méltó. Az intézet közlemény szerint a baloldalon a pártlojalitást sokaknál felülírta a morális érzék: tízből négyen (41 százalék) egyetértenek azzal, hogy a magyarországi pártok a választási kampányukhoz külföldről ne kaphassanak semmilyen anyagi támogatást. A kutatók azonban azt is megjegyzik, hogy minden második baloldali szavazó (52 százalék) viszont inkább elnéző maradt a kérdésben, alighanem preferált pártját védelmezve.
A felmérés szerint ezek után érthető, hogy a magyarok 60, a Fidesz-szavazók 72, míg a baloldaliak 49 százaléka azzal is egyetért, hogy „a pártok választási kampányának külföldi támogatása ellen” a jelenlegi törvényeknél „szigorúbb, a kampányban részt vevő minden szervezetre vonatkozó jogszabályokra” van szükség. A közlemény azt is megjegyzi, hogy mivel a választásra vonatkozó törvényeket nem szokás a választások előtti évben módosítani, a 2024-es európai és önkormányzati választások előtt még a parlament nyári ülésszakán elő kellene kerülnie a kampányfinanszírozás korábban a kormánypártok által megígért szigorításának. Jól látható, hogy erre van társadalmi igény is.
Mint ismert, idén év elején került nyilvánosságra a Nemzeti Információs Központ által készített részjelentés, melyből kiderült, hogy a baloldali pártok kampányára különféle szervezetekhez összesen több mint négymilliárd forint érkezett külföldről. Márki-Zay Péter, a baloldal közös miniszterelnök-jelöltje azzal védekezett a mozgalmához érkező források kapcsán, hogy az civil szervezetként kapta a támogatást, nem pártként, azaz nem törvényellenesen. A hatóságok szerint a történtek mégis felvetik a tiltott kampányfinanszírozás gyanúját. Ezek alapján politikai vitákkal kísért vizsgálatok indultak.
-
Kegyelmi pillanat: újfent magyar adzője van a Ferencváros labdarúgócsapatának. Nagy esély arra, hogy néhány Európa-hírű futballistánk mellett most egy trénerünk is Európa-hírre kapjon, s külön öröm, hogy ezt magyar csapattal teheti meg.
-
Maga a pedofilbotrány is fekete hattyú volt: teljesen váratlanul robbant be a közéletbe, förgetegszerű tömeghatást váltott ki – nemcsak tömeghatást, hanem politikusi bukást is –, érdemi magyarázata azóta sincs.
-
A magyar miniszterelnök Ukrajna NATO-tagságáról azt mondta, hogy az nincs napirenden és nem is lesz, mert sohasem lesz egyhangú támogatás mögötte. Ukrajna NATO-tagsága azonnali, közvetlen, teljes háborút jelent Oroszországgal szemben; Magyarország ezt nem akarja - tette hozzá.
-
Háborút idéző támadást indítottak hatávadászaink ellen migránsbűnözők Ásotthalomnál.
-
Napjainkban a keresztényüldözés már nem csak az úgymond a kommunista és az iszlám diktatúrákban zajlik, hanem a magát kulturáltnak mondó nyugati világban is! – ad vészjelzést Vejkey Imre.