174 éve Petőfi Sándor a halála előtti utolsó estét, 1849. július 30-át a székelykeresztúri Gyárfás-kúria terebélyes körtefája alatt töltötte. „A körtefa - ami állítólag utoljára látta verset írni a költőt - kipusztult, de a helybéliek megőrizték a fát, és a róla vett oltványról újratelepítették".
2023. július 30. 12:13
Kovács Gyula a pórszombati Tündérkertben – MTI/Varga György
Már kétszáz hazai és külhoni közösség csatlakozott a Petőfi körtefája programhoz - közölte a Magyar Kultúráért Alapítvány vasárnap az MTI-vel.
A közlemény szerint a Kovács Gyula pomológus által létrehozott Tündérkertben továbboltott Petőfi-körtefa oltványok a Kárpát-medence magyarságának összetartozását erősítik.
A legenda szerint 174 éve Petőfi Sándor a halála előtti utolsó estét, 1849. július 30-át a székelykeresztúri Gyárfás-kúria terebélyes körtefája alatt töltötte. Másnap elindult a segesvári csatába, ahonnan többé nem tért vissza. "A körtefa - ami állítólag utoljára látta verset írni a költőt - kipusztult, de a helybéliek megőrizték a fát, és a róla vett oltványról újratelepítették" - írták a közleményben.
Az alapítvány ismertetése szerint Petőfi körtefája sokakat foglalkoztatott az idők során. Kovács Gyula pomológus, aki összegyűjtötte az őshonos fajtákat, a nagykedei fáról vitt oltványt híres pórszombati Tündérkertjébe, majd juttatta el a Magyar Kultúráért Alapítványhoz.
Az eredeti fáról újraszaporított oltványokat mostanra kétszáz hazai és külhoni helyszínen gondozzák az alapítvány Petőfi körtefája felhívásához csatlakozó magyar közösségek. A programban résztvevők összegyűjtötték a saját falujuk, régiójuk legjellemzőbb gyümölcsfáit, illetve az ehhez kapcsolható néprajzi örökséget is.
"Ezáltal kétszáz Kárpát-medencei magyar közösség vált Petőfi körtefájának őrzőjévé, a Tündérkerti örökség aktív művelőjévé és elevenítette fel saját népi hagyatékát a Petőfi-bicentenárium évében" - írták.
Kovács Gyula pomológus az őshonos gyümölcsfajták megmentésére szerte a Kárpát-medencében létrehozott Tündérkert-hálózat életrehívója az 1990-es években kezdett tudatosan ősi gyümölcsfajták gyűjtésével foglalkozni. Jelenleg több kisebb-nagyobb telken körülbelül 3500 gyümölcsfajtát őriz. Ezzel Európa legnagyobb, egy nemzethez kötődő gyümölcsgyűjteményét hozta létre - olvasható a közleményben.
A tájékoztatás szerint a Tündérkert-mozgalom atyja a Magyar Kultúra Podcastok-csatorna Talpig magyar című műsorában elmondta, amikor elkezdte a gyűjtést, nemcsak a gyümölcsészeti örökség megőrzése volt a célja, hanem a gasztronómiai, a népi gyógyászatban felhalmozott tudás újra köztudatba emelése, a magyar kultúra értékeinek megismertetése.
"Egy nép addig marad meg, amíg a saját kultúráját meg tudja őrizni. Az a feladatunk, hogy minél több ember szemét felnyissuk erre az örökségre. A Tündérkertek apró epizódok ebben" - idézték a közleményben Kovács Gyula Makovecz-díjas pomológus podcastban elmondott szavait.
Jelen van az ortodox kereszténység és a dél-amerikai római kereszténység. Jelen van az iszlám. Jelen van Kína és annak afrikai gondozott államai. Jelen van a hindu civilizáció.
Brutális, kíméletlen szellemi rombolás kell ahhoz, hogy egy kultúra ezt a képességét elveszítse s az adott népet, nemzetet elveszejtse. Nálunk ez az elveszejtés 1900-ban kezdődött.
Hankó Balázs Brüsszelben azt mondta: "jó ha tudják, hogy mi annak a 43 ezer külföldi diáknak is, akiknek a nagy része az önök országaiból van, biztosítjuk a magyar programokat".
Freund Tamás a rendezvényt záró sajtótájékoztatón, az Országházban arról beszélt, az idei WSF egyik fő célja volt, hogy a tudományos közösség párbeszédet alakítson ki a politikai döntéshozókkal, "hogy a politikusok hallgassanak a tudósok tanácsaira".
Európa-hírű zeneművészek adtak ízelítőt tudásukból szülővárosukban, Gyöngyösön. A hangverseny a város híres zeneiskolájában, a középkorban jezsuita gimnáziumként szolgáló boltíves épületben, teltházas közönség előtt került sorra.
Jelen van az ortodox kereszténység és a dél-amerikai római kereszténység. Jelen van az iszlám. Jelen van Kína és annak afrikai gondozott államai. Jelen van a hindu civilizáció.
Brutális, kíméletlen szellemi rombolás kell ahhoz, hogy egy kultúra ezt a képességét elveszítse s az adott népet, nemzetet elveszejtse. Nálunk ez az elveszejtés 1900-ban kezdődött.
