Torzít és álhíreket gyárt az ellenzék a keresztények számáról
Úgy tűnt el egymillió katolikus Magyarországról, mint ahogy százezer roma nemzetiségű polgár azaz nagy valószínűséggel, sehogy
2023. október 11. 15:04
Nem véletlenül külön egyetemi szak a szociológia, és önálló tudományterület a statisztika: a számokkal könnyű dobálózni, de a valóság mindig összetett. Talán ezek a legfontosabb tanulságai annak a hadjáratnak, amit a baloldal indított a keresztények állítólagos megfogyatkozását ürügyül használva a kormány ellen.
A hetek óta tartó kampányból természetesen a Gyurcsány-párt egyik leghangosabb képviselője, Vadai Ágnes is kivette a részét, amikor a közelmúltban írásbeli választ igénylő kérdést címzett Semjén Zsolt miniszterelnök-helyetteshez. Ezt így hangzott: „Ön szerint miért csökkent drasztikusan a katolikus hívők száma az elmúlt 10 évben Magyarországon?”
Elsőre talán meglepőnek tűnik ez a nagy érdeklődés, színlelt aggodalom egy olyan politikai mozgalom képviselőjétől, amely alapvetően ellenzi a magyar kormány egyházügyi politikáját, a felekezeti iskolák és szociális intézmények, a hitélet támogatását.
A legutóbbi népszámlálási adatokat pedig nyilvánvalóan arra akarja felhasználni, hogy kudarcként, illetve felesleges pénzszórásnak tüntessen fel mindent, amit a kabinet az elmúlt évtizedben tett.
Mit mutatnak a számok?
Csakhogy a számokból egyáltalán nem következik az meggyőzően, amit a baloldal állít.
A korábbi felmérésekhez képest a legutóbbi összeírás eltérő módszertannal készült. Semjén Zsolt válaszából kiderül, hogy a Központi Statisztikai Hivatal az Eurostat előírására a népszámlálást ezúttal – szemben az előző két népszámlálás gyakorlatával – névvel és címmel, tehát nem anonim módon folytatta le, valamint a kérdőívek kitöltése alapvetően online történt.
Itt érdemes közbeszúrni valamit: az eredményről szóló cikkek alatt számos olyan komment volt, amelyek szerzői azzal büszkélkedtek, hogy ők töltötték ki a szüleik, nagyszüleik helyett az online ívet, és direkt nem válaszoltak a vallást érintő kérdésre. Ez nem független attól, hogy a baloldal egyes politikusai évek óta azt hangoztatják, hogy a hívő, különösen a katolikus emberek ugyanolyan ostobák, és „Fidesz-agymosottak”, mint a vidékiek. Ez egyébként még azokat is eltántoríthatta az őszinte válaszadásról, akik amúgy gyakorló keresztények. Erre egyébként a miniszterelnök-helyettes is utalt.
Érdemes az adatokat nem önmagukban, hanem másokkal összevetésben is figyelembe venni. Az elvallástalanodás ugyan egy létező folyamat a nyugati társadalmakban, de vajon igaz lehet-e ez a nemzetiségi hovatartozásra, identitásra is? Aligha.
Miként arra Semjén Zsolt is rámutatott: ennek ellenére a népszámlálás szerint a romák száma 35 százalékkal, 100 ezer fővel csökkent tíz év alatt. A magukat német nemzetiségűeknek vallók száma 25,4százalékkal kevesebb 2011-hez képest, noha német nemzetiségi iskolába több gyereket íratnak be, mint ezelőtt 11 évvel. Sajnos a fogyatékosságal élőkre sem jellemző, hogy varázsütésre meggyógyulnak. Ehhez képest a számuk 45 százalékkal, mintegy 200 ezer fővel csökkent.
A fentiekhez képest katolikusnak csak 28 százalékkal kevesebben - vagyis az előző csoportok átlagát alulmúló mértékben - vallották magukat. Tegyük hozzá, míg a népszámlálás adatai szerint egymillióval csökkent a katolikusok száma, addig a nem válaszolók száma 1,15 millióval nőtt.
Tehát ott vannak a katolikusok, csak a legnagyobb valószínűség szerint a nem válaszolók közt.
Miért? A miniszterelnök-helyettes szerint semmiképpen sem kizárható, hogy sokakat megfélemlíthetett a baloldal – főként a történelmi keresztény egyházakkal szemben megnyilvánuló – egyházellenes propagandája is. Ezek a szempontok óhatatlanul is befolyásolhatták az önkéntes válaszadásra vonatkozó hajlandóságot, és növelhették a nem válaszolók számát.
Ezt erősíti egyébként az is, hogy ha a kérdésre válaszolók arányában vizsgáljuk a valamely felekezethez tartozókat, akkor azt látjuk, hogy 73,1 százalék vallotta magát valláshoz, felekezethez tartozónak. Amennyiben ezt a teljes népességre is kivetítjük, akkor több mint hétmillió valláshoz, felekezethez tartozó polgárt kapunk, akik közül mintegy ötmillió a katolikusok létszáma.
„Összességében tehát közel sem olyan borús a kép, mint ahogy képviselő asszony és az önökkel szövetséges sajtótermékek azt láttatni szeretnék”
Országainkra az Egyesült Nemzetek Szervezetének ügynökségei is nyomást gyakorolnak. Az ENSZ Nőkkel Szembeni Megkülönböztetés Felszámolásával Foglalkozó Bizottságának jelentése tavaly augusztusban megállapította, hogy a születendő élet védelme Lengyelországban a nők diszkriminációját és az emberi jogok megsértését jelenti.
Az amerikai elnökválasztás óta a „main-stream” módosulni látszik. Erre utal, hogy a nagy bankok egymással versenyezve hagyják el a Net-Zero límakartellt, és csoportosítják át a befektetéseiket a sokat szidott fosszilis energia bizniszbe. És ez bizony nagy baj, mert ha nem csurog a pénz a dekarbonizációra és a zöld energia programokra, akkor ez a hajó el fog süllyedni.
A munkacsoport célja, hogy teret adjon az üldözött vallási közösségek képviselőinek az uniós döntéshozók előtti megszólalásra. Emellett az Európai Parlamenten belüli jogalkotási munkában is érvényre kívánja juttatni az egyházakkal és vallási közösségekkel való együttműködés fontosságát, különösen a vallási szélsőségek elleni küzdelem terén.
A BRFK mindenki számára biztosítja a békés gyülekezéshez, véleménynyilvánításhoz való jogot, amíg azzal nem valósítanak meg szabálysértést vagy bűncselekményt.
Sajnos lesz elegendő erejük, hogy megvédjék az alvilági módszerekkel dolgozó, álhírgyártó „kollégáikat” – utal a szélsőbaloldali sajtóhálózatra Bánó Attila.