Erdő Péter bíboros, Esztergom-budapesti érsek, aki maga is Jelenits István tanítványa volt a budapesti Piarista Gimnáziumban, a gyászmisén arról beszélt, személyesen is sokat köszönhet egykori hittantanárának. A bíboros úgy fogalmazott: „lebilincselő volt friss, korszerű és az egyház üzenetéhez hűséges, konstruktív stílusa, amellyel hitünk igazságait és egyházunk történetét bemutatta”.
Mi, keresztények "hiszünk abban, hogy Isten örök boldogságra teremtett bennünket, és ebben várja a mi szabad közreműködésünket is" - fogalmazott a bíboros.
Mint Trócsányi László kifejtette, az üzletember, az etikus üzletember és a keresztény üzletember között a személyes értékrendben van a legnagyobb különbség. Hozzátette: a keresztény üzletember nemcsak a munkavállalók jólétére, a környezetvédelemre és a társadalmi felelősségvállalásra figyel oda, hanem jótékonysági tevékenységek támogatására is, és üzleti döntéseit a keresztény etika vezérli.
"Nagy csaták tanúi vagyunk, amelyeket az egyház és Isten ellen vívnak, mintha Európa keresztény nyomait akarnák eltörölni" - fogalmazott a román főpásztor, hozzátéve, amíg egyesek "Isten és keresztény értékek nélküli Európát akarnak, addig Európa veszélyben van".
Istvánnak zavaros időben kellett nehéz döntést hoznia, hiszen nem volt könnyű megállapítani, hogy a Bizánccal vagy Rómával esetleg a sztyeppei népekkel való barátság használ-e inkább a nemzetnek.
Pásztor Bálint, a Vajdasági Magyar Szövetség elnöke mindazokról a törekvésekről beszélt, amelyeket a magyar kormány tesz és tett az elmúlt csaknem másfél évtizedben a határon túli magyar közösségek megerősítéséért, több fontos programot is kiemelve.
A főváros mai lakóinak jelentős része sajnos identitási válsággal küzdő, gyökértelen ember, s ennek köszönhető, hogy a keresztény szellemiség vonatkozásában Budapest ma más arcát mutatja, mint a magyar vidék – elemez Bánó Attila.
A Dialógus Alapítvány tagjai úgy gondolják, az európai nemzetek közössége jelenleg olyan helyzetben van, amikor éppen az Európai Unió létrejöttének eszméihez, gondolatisághoz, értékeihez kellene visszatérnie. Mindezt Gaal Gergely fogalmazta meg.
Jelen van az ortodox kereszténység és a dél-amerikai római kereszténység. Jelen van az iszlám. Jelen van Kína és annak afrikai gondozott államai. Jelen van a hindu civilizáció.
Brutális, kíméletlen szellemi rombolás kell ahhoz, hogy egy kultúra ezt a képességét elveszítse s az adott népet, nemzetet elveszejtse. Nálunk ez az elveszejtés 1900-ban kezdődött.
Semjén Zsolt a közelgő romániai választás kapcsán azt kérte, mindenki, akinek van román állampolgársága és Magyarországon él, adja le szavazatát vagy a konzulátuson vagy otthon. Minden szavazatra szükség van, hogy az RMDSZ meghatározó erő legyen és adott esetben kormányra kerülhessen.
A számok jól mutatják, hogy nekünk, magyaroknak gondolkodnunk kell, a saját magunk logikájából és érdekeiből kiindulva egy saját út megtalálásán, mert ebben a pillanatban Európa nem képes arra, hogy kialakítson egy olyan stratégiát, amellyel visszanyerheti a versenyképességét – mondta a miniszterelnök.
Orbán Viktor arról beszélt: a magyar rendszerváltás utáni időszakot az a gondolat uralta, hogy nemcsak azért érdemes nyugatra tekintenünk, mert ott jobban élnek, hanem azért is, mert egy olyan önkorrekciós politikai-gazdasági rendszert fedeztek fel valamikor a XVII. századtól kezdődően, amely hosszú távon garantálja stratégiai biztonságunkat.
Jelen van az ortodox kereszténység és a dél-amerikai római kereszténység. Jelen van az iszlám. Jelen van Kína és annak afrikai gondozott államai. Jelen van a hindu civilizáció.
Brutális, kíméletlen szellemi rombolás kell ahhoz, hogy egy kultúra ezt a képességét elveszítse s az adott népet, nemzetet elveszejtse. Nálunk ez az elveszejtés 1900-ban kezdődött.
