A hadjáratok hatósugara egészen elképesztő felkészültséget mutat, ugyanis a magyarok átkeltek minden jelentős európai folyón és hegységen is, egészen lehetetlen távolságokat megtéve - mondta Kásler Miklós.
2023. október 26. 13:37
Kásler Miklós főigazgató beszédet mond A IX-X. századi magyar támadó hadjáratok régészeti és történeti vonatkozásai című konferencián a Magyarságkutató Intézetben 2023. október 26-án. MTI/Soós Lajos
A 9-10. századi Magyar Nagyfejedelemség támadó hadjáratairól, azok történeti és régészeti emlékeiről szóló tanácskozás célja, hogy előkészítsen egy nagyszabású nemzetközi konferenciát, melyet a Magyarságkutató Intézet a 899-ben az észak-itáliai Brenta-folyó mellett megvívott győztes csata 1125. évfordulóján, 2024-ben rendez meg.
Kásler Miklós, a Magyarságkutató Intézet főigazgatója a Megelőző - ("Kalandozó"?) hadjáratok című előadásában kiemelte, hogy a magyar gondolkodást sokáig az határozta meg, hogy a magyar hadjáratok nem rablóhadjáratok voltak - mint például a viking támadások, a keresztesek 1204-es bizánci hadjárata vagy Róma 1527-ben történt kifosztása - hanem a magyarság számára dicsőséget hozó, preventív céllal megvívott ütközetek.
Ez az elképzelés később - főképp nyugati hatásra - megváltozott és a kalandozásoknak egy erősen pejoratív megítélése lett - tette hozzá Kásler Miklós.
A főigazgató kiemelte, hogy ha a kalandozó hadjáratok által felvetett kérdésekről a magyar kutatók konszenzusra jutnak, akkor könnyebben próbálhatják meg nézőpontjukat elmagyarázni a nyugatiaknak.
Kásler Miklós előadásában úgy vélte, hogy a korszak magyar hadjáratait csak akkor nevezhetjük rablóhadjáratoknak, ha minden egyéb hadjáratot rablóhadjáratnak nevezünk. Ezekhez a küzdelmekhez ugyanis olyan szállítóeszközökre volt szükség, mint a vikingeknél a nagy mennyiségű hajó, vagy Nagy Károly hadjáratai során a szekerek sokasága. Ilyen eszközök azonban nem voltak a magyaroknál - tette hozzá.
A magyar kalandozásokban soha nem vett részt a mintegy 60 ezer fős, teljes magyar haderő, a gyalogos haderő pedig nem volt jellemző az ütközetek során - emelte ki a főigazgató.
A hadjáratok hatósugara egészen elképesztő felkészültséget mutat, ugyanis a magyarok átkeltek minden jelentős európai folyón és hegységen is, egészen lehetetlen távolságokat megtéve - mondta Kásler Miklós.
Szintén a kalandozások preventív céljára utal, hogy a hadjáratok nem irányultak sem Lengyelország, sem a Kijevi Rusz ellen, mivel a magyarok nem féltek attól, hogy ott olyan hatalmi centrumok épülnek ki, mely veszélyeztetné őket - húzta alá a főigazgató.
Az ütközetek során a magyarok katonai fölénye egyértelmű volt, a csaták 6-8 százalékát vesztették csak el. A 955-ös augsburgi vesztes csata okairól azonban még fontos kutatásokat kell végezni - hangsúlyozta Kásler Miklós, hozzátéve, hogy a bajorországi összecsapás után nem rendült meg a magyar katonai erő, déli irányba folytak további hadjáratok és a "dicsőséges, megelőző háborúk" tették lehetővé a későbbi időszakban a Kárpát-medence védelmét.
A 9-10. századi magyar támadó hadjáratok régészeti és történeti vonatkozásai elnevezésű konferencián további előadásokat tartanak csütörtökön többek között a honfoglalók legkorábbi Kárpát-medencei nyomairól az újabb régészeti és természettudományos adatok fényében, valamint a 10. századi katonai vállalkozások nyugat-európai hagyatékáról is.
Ha túl sok a „zöld” erőmű, a borotvaélen táncoló energia egyensúly felborulhat, és az áramszolgáltatás lavina szerűen összeomolhat. Márpedig a modern civilizáció az elektromosságra épül. Áram nélkül leáll az Internet és a számítógép, nem működik a TV, a rádió, a telefon, nem lehet bank kártyával fizetni, leállnak a szivattyúk, nem lehet benzint tankolni, és előbb utóbb már víz sem jön a csapokból.
Nemcsak Európa békéjét, hanem a világbékét is előmozdítaná, ha Ukrajnával együtt Oroszországot is felvennénk az EU-ba. Ehhez azonban nemcsak a kijevi korrupciót, hanem a brüsszeli korrupciót is föl kellene számolni.
Hölvényi György leszögezte: "Európa minden ellentmondásossága ellenére még mindig a világ legjobb helye, és a következő generációkon fog múlni, hogy ez így is maradjon", ugyanakkor a kontinensen a pénzvilág növekvő befolyása és a liberalizmus térnyerése is szélsőséges.
Szakály Sándor hangsúlyozta: Antall József úgy vélte, hogy a magyar nemzetnek mindenki a tagja, aki bármilyen formában magyarnak érzi magát. Ez az üzenet ma is aktuális – hívta fel a figyelmet, megjegyezve: érdemes azon gondolkodni, hogy az Antall-kormány által kijelölt út hogyan vihető tovább a 21. században.
Orbán Viktor azt mondta, Magyarországnak minden évben 800 milliárd forinttal többet kellene fizetnie az Oroszország helyett máshonnan megvásárolt energiáért, ez az összeg megegyezik azzal, amelyet a kormány minden évbenOrbán Viktor azt mondta, Magyarországnak minden évben 800 milliárd forinttal többet kellene fizetnie az Oroszország helyett máshonnan megvásárolt energiáért, ez az összeg megegyezik azzal, amelyet a kormány minden évben szétoszt a családok között a rezsicsökkentés révén. szétoszt a családok között a rezsicsökkentés révén.
Ha túl sok a „zöld” erőmű, a borotvaélen táncoló energia egyensúly felborulhat, és az áramszolgáltatás lavina szerűen összeomolhat. Márpedig a modern civilizáció az elektromosságra épül. Áram nélkül leáll az Internet és a számítógép, nem működik a TV, a rádió, a telefon, nem lehet bank kártyával fizetni, leállnak a szivattyúk, nem lehet benzint tankolni, és előbb utóbb már víz sem jön a csapokból. 
Nemcsak Európa békéjét, hanem a világbékét is előmozdítaná, ha Ukrajnával együtt Oroszországot is felvennénk az EU-ba. Ehhez azonban nemcsak a kijevi korrupciót, hanem a brüsszeli korrupciót is föl kellene számolni. 
