felvidek.ma/Hideghéthy

Hazafiaskodás – ezt a szót gúnyosan ejtette ki egy magyar politikus. Bánó Attila publicistának tett föl kérdéseket a Gondola.

– Szerkesztő úr, az izraeli-palesztin háború elején több ezer izraeli fiatal a világ távoli pontjairól utazási nehézségeket vállalva repült haza, öltött katonaruhát és állt a hadseregbe, hogy fegyverrel védje hazáját. Mindezt hazafiaskodásból tették. Miért kell magyar politikusoknak felfigyelni erre a példára?

– Ez a gúnyolódó kifejezés rokon a „magyarkodással”, amit ugyancsak előszeretettel használnak azok, akiktől távol állnak a hazafias érzések és gondolatok. Izrael és Magyarország is nemzetállam, vagyis olyan államalakulat, amelyben meghatározó szerepe van a nemzetük iránt elkötelezett polgároknak, akiket másként hazafiaknak is nevezhetünk. Akik rajtuk gúnyolódnak, azok talán jobban éreznék magukat olyan országban, ahol az őslakók utódai kisebbségben élnek, s főleg idegen kultúrájú és identitású világpolgárok alkotják a többséget. Az ő zavaros elképzelésük szerint az embereknek nemzetállamok helyett nyilván valamilyen nemzetközi, esetleg nemzetek feletti társadalomban kellene élniük. A magyar politikusok normális, tehát az ország érdekeit józanul és tisztességesen képviselő vonulata látja, hogy az izraeli közfelfogás e tekintetben példaértékű, hiszen az ottani többség – különös tekintettel a harcképes fiatalokra – pontosan tudja, mi a kötelessége, ha támadás éri a hazáját. Ilyen érzés csak olyan emberekben alakul ki, akik hazafias nevelésben részesültek, akik tudják, hogy mekkora érték a nemzet, amely otthont és megélhetést nyújt nekik, amelynek ismerik a történelmét, s amelynek a földjében az őseik nyugszanak. Aki hazafiság helyett hazafiaskodásról beszél, az nyilván a nemzetpárti politikai ellenfeleit kívánja lejáratni. Ez a próbálkozás Magyarországon kudarcra van ítélve, mert a választók józan többsége nem vevő az idegen érdekek szolgálatára szakosodott hazafiatlan karrieristák szemfényvesztő szerepjátszására.

– „S ím ez a fő oka, miért áll a magyar hazafiság sokkal kisebb becsben, sőt nem legtisztább fényben a világ nagy színpadán, s miért nem képes civilisatioi sympathiát s hódító közvéleményt gerjeszteni a legmagasztosb magyar polgári erény is odakünn” – hazafiaskodott Széchenyi István. A naplóját németül író, franciául, olaszul, angolul tökéletesen tudó géniusz lelkes magyar hazafi volt. Hogyan gúnyolnák ki egyes politikusaink ma a magyar parlamentben?

– A legnagyobb magyar ezt a véleményt akár ma is írhatta volna. A világ nyugati térfelének színpadán a darabokat jól fizetett balliberális politikusok rendezik, akik a hagyományos fogalmakat és értékeket negatív színben tüntetik fel. Az ő szemükben Széchenyi sem lenne szalonképes. Ez a társaság gondoskodik arról, hogy szitokszó legyen a hazaszeretet, a nemzet, a család, a kereszténység, a hagyománytisztelet, sőt már a férfi és a nő is. Ennek az irányzatnak a képviselőit sajnos a magyar közéletben is el kell viselnünk. Soros György köreitől és szövetségeseiktől hatalmas anyagi támogatást kapnak, de hála a magyar választók józan többségének, a kormányzati hatalmat nem tudják megkaparintani. Nyugodtan gúnyolódhatnak rajtunk, ezzel is csak a saját esélyeiket rongálják.

– „Április 18. és május 25. között Liszt nyolc koncertet adott, amellyel összesen 24 000 aranyforintot gyűjtött össze, ez volt a legnagyobb magánkézből származó adomány, amelyet a magyarok az árvízkárosultak javára kaptak. […] Magyarország, és egyedül Magyarország volt az ok, amiért Liszt Bécsbe ment. 1838 májusában írt, néhány önvallomásszerű sorban elmondja, mennyire megrázta a katasztrófa: felébresztette benne a »haza« eszméjét s visszaadta számára a nemzeti öntudat érzését” – fogalmaz Liszt életrajzírója. Mennyire áll fenn a veszély, hogy a Liszt Ferenc Nemzetközi Repülőteret valamely Habsburg uralkodóról nevezzék el?

Liszt 1824-ben – wikipedia

– Tudom, hogy a budaörsi laktanya átnevezése sokaknak nem tetszett, de azért a reptér egyrészt nem laktanya, másrészt Liszt Ferenc olyan köztiszteletben álló zeneszerző, akit világnézeti, illetve nemzeti hovatartozástól függetlenül szeretni és becsülni lehet. Ez persze Petőfiről is elmondható, de most inkább nem mennék bele a párhuzamok elemzésébe, csupán megjegyzem: a Habsburgokkal nem jártunk jól, de nem minden Habsburg uralkodó volt olyan, mint például I. Lipót, akit joggal tekintettünk a magyarság rosszakarójának.

Bánó Attila – Lajter Imre felvétele

A lényeg az, hogy Lisztnek az árvízkárosultak javára tett óriási gesztusa valóban erősítette a nemzeti öntudatot, miként Petőfi is a bátor költeményeivel. Az 1838-as árvíz károsultjai érdekében nagyon sokan megmozdultak, s hoztak komoly áldozatokat. Igen, a hazafiság az ilyen cselekedetekkel is kifejezhető. Ha azokra a határon túl élő testvéreinkre gondolunk, akik akár egy hibás nacionalista politika, akár valamilyen, tőlük idegen háború miatt szenvednek, és azt látjuk, hogy a mai magyar kormányzat sokféle segítséget nyújtva javít a helyzetükön, akkor hálát adhatunk a Mindenhatónak. Az ő érdekükben és a saját boldogulásunk érdekében is kívánjuk, hogy hosszú ideig maradjon meg hazánkban ez a támogatásra méltó politikai irány.

Molnár Pál