cell press

Több civil szervezet bejelentette a Budapesti Rendőr-főkapitányságnál, mint gyülekezési hatóságnál, hogy 2025. június 1-jén vonulásos rendezvényt kíván tartani, amelynek célja az, hogy "kiálljon a transznemű emberek és az LMBTQI közösség jogegyenlősége mellett és felhívja a figyelmet az elmúlt öt év kirekesztő jogalkotásának hatásaira, különösen tekintettel a közelgő 30. Budapest Pride felvonulásra, valamint az LMBTQ-közösséggel szembeni kormányzati gyűlöletkeltésre". A bejelentők vállalták, hogy a "gyűlés nem tesz elérhetővé semmilyen pornográf vagy a szexualitást bármilyen módon ábrázoló tartalmat, kizárólag az LMBTQI közösség tagjait is megillető alapvető jogok védelmét és a jogegyenlőséget népszerűsíti, jeleníti meg".

A gyülekezési hatóság – amely hasonló, 2025. május 17-ére meghirdetett rendezvényeket tudomásul vett és biztosított – a gyűlés megjelölt helyszínen és időpontban történő megtartását határozattal megtiltotta, mivel megállapította, hogy az az Alaptörvény tizenötödik módosításába és az ahhoz kapcsolódó jogszabályokba ütközik, ugyanis sérti a gyermek megfelelő testi, szellemi és erkölcsi fejlődéshez szükséges védelemhez és gondoskodáshoz fűződő alapjogát.

A határozatot a bejelentők a Kúria előtt megtámadták. Keresetlevelük szerint a gyülekezési hatóság határozatát hiányosan, illetve nem teljeskörűen feltárt tényállásra alapította, megsértette indokolási kötelezettségét, tévesen állított alapjogi kollíziót a békés gyülekezéshez fűződő és a gyermek védelemhez való alapjoga között, ezért jogellenes alapjogkorlátozáshoz vezet. Kérték továbbá, hogy a Kúria kezdeményezzen előzetes döntéshozatali eljárást az Európai Unió Bíróságánál.

A Kúriának ebben az ügyben kellett első ízben alkalmaznia az Alaptörvény tizenötödik módosításának 2025. április 15-étől hatályos rendelkezéseit, valamint a kapcsolódó jogszabályokat. Ezek értelmezése eredményeként megállapította, hogy a gyermek védelemhez fűződő alapvető joga csak az élethez való joggal mérhető össze, minden más jogot megelőz. Következésképpen a gyermek alapvető jogának védelme érdekében az élethez való jog kivételével bármely másik jog, így a békés gyülekezéshez való alapjog is bármilyen mértékben korlátozható, akár az utóbbiak – adott körülmények közötti – kiüresedésére tekintet nélkül.

Az az Alaptörvény XVI. cikk (1) bekezdésével szemben álló bármely törekvés, így békés gyülekezési szándék is kívül esik az Alaptörvény védelmi körén.

Ebben az esetben tehát a jogkövetkezmény nem mérlegelhető, nem lehet a versengő alapjogokat összemérni. A gyülekezési hatóságnak azonban ilyen esetben is meg kell vizsgálnia a tervezett gyűlés ténybeli körülményeit, határozata csak tényeken alapuló következtetésen alapulhat. Ennek hiányában a jogkövetkezmény alkalmazása alaptalan.

A gyülekezési hatóság határozata a bejelentés megfogalmazásán, a vonulás és gyűlés helyszínén, valamint azon nyilatkozaton kívül, hogy a gyűléshez bárki – akár gyermek is – csatlakozhat, egyetlen értékelhető tényt sem tartalmaz. A határozat nem vezette le, hogy a bejelentett gyűlésre miért vonatkoznak az Alaptörvény és a jogszabályok hivatkozott rendelkezései. A határozat és az eljárás iratai alapján az sem volt megállapítható, hogy mi az a sajátos körülmény, amely folytán a gyülekezési hatóságnak meg kellett tiltania a gyűlést, miközben két héttel korábban hasonló tárgyú gyűlések megtartását nem tekintette az Alaptörvénybe ütközőnek, hanem azokat tudomásul vette.

A Kúria a gyülekezési hatóság helyett a tényállást nem állapíthatta meg, a hiányzó bizonyítást nem végezhette el, ennek hiányában viszont nem lehet állást foglalni a gyűlés megtiltásának törvényességéről, ezért a határozatot megsemmisítette, és a gyülekezési hatóságot új eljárásra és új határozat hozatalára kötelezte, felhívva a figyelmét a bejelentett gyűlés tervezett időpontjára. Az Európai Unió Bíróságához fordulást a Kúria az ügy körülményeire tekintettel nem találta szükségesnek.

A határozat teljes szövege elérhető a Kúria honlapján.

Kiadó: Kúria