Nariskin – cbbss

Washington azt követeli az ukrán elnöktől, hogy valamilyen ürüggyel távolítsa el a vezető kormányzati pozíciókból azokat a személyeket, akik elvesztették a Fehér Ház bizalmát. „A feketelistán több tucat magas rangú ukrán tisztviselő szerepel Zelenszkij csapatából. Felhívták a figyelmét arra, hogy ellenkező esetben Washington nyilvánosságra hoz egy +gyilkos+ korrupciós dossziét a környezetének tagjai ellen. Zelenszkij tisztában van vele, hogy az amerikaiak rendelkezésére álló kompromittáló anyag tönkreteheti őt mint elnököt. Ilyen körülmények között továbbra is amerikai urainak kottájából fog játszani" - mondta Nariskin. Bogár László közgazdász professzornak tett föl kérdéseket a Gondola.

– Professzor úr, Szergej Nariskin, az orosz Külső Hírszerző Szolgálat (SZVR) igazgatója megadta a magyarázatot arra, hogy egy korábbi kancellár és számos nyugati politikus miért támogatja eszetlenül a migrációt. Zsarolva vannak. Ezt a közérdekű információt hogyan lehet közismertté tenni abban az Európai Unióban, amelyben a szélsőséges fősodor sajtó uralja a nyilvánosságot?

– Ennek a valóban nagyon fontos és drámai kérdésnek a megértéséhez egy kicsit „messzebbről” kellene indítani azt a gondolati ívet, amely segíthet minket abban, hogy a lehetséges válaszokat megtaláljuk. Az a „világhelyzet”, amelyben most vagyunk, feltehetőleg az emberi lét elmúlt ötezer évének talán legsúlyosabb és legmélyebb válsága. Ennek a fő oka az, hogy három egyenként is nagyon fontos válságciklus vége esik most egybe, és ez olyan „rezonancia-katasztrófához” vezethet, ami tekintettel arra, hogy most, szemben az elmúlt évszázadok, évezredek válságaival egy nyolcmilliárdos népességű felfoghatatlanul komplex rendszerrel történik meg mindez a szó szoros értelmében végzetes következményekkel járhat. Elöljáróban azért hozzátenném ehhez, hogy gyerekes illúzió volna azt képzelni, hogy ez térben is időben valaha is másképp volt, mint ahogy Nariskin leírja, mert hogy soha nem volt másként, hogy stílszerűen fogalmazzak Nem Lehet Más a Politika. Aki erről izgalmas történeti-szépirodalmi élményt akar szerezni az olvassa el Stefan Heym Dávid király krónikája című regényét, és rájön, hogy miért és mitől nem lehet más a politika.

libri

De visszatérve a válságciklusok egymásra torlódásának kérdéskörére, ami evidens, az a százéves ciklus vége, az éppen aktuális világbirodalom, ami alatt egy Amerikai Egyesült Államok nevű nemzetállami talapzat van, közelgő összeomlása. Ez önmagában is nagy dráma, mert az elmúlt közel hatszáz év során mindig „nagy háború” volt az ilyen birodalomváltások alkalmával, amikor a portugálok, spanyolok, hollandok, franciák, britek követték egymást, majd mikor már elfogyott az európai kereskedő és bankár birodalmak sora, akkor az Új Világban együtt összebarkácsolt, szervetlen pszeudo-nemzetállamra épülő amerikai birodalom lett a globális „gazda”. De ahogy már sokszor beszéltünk róla, egy évszázadnál tovább egyik világbirodalom sem működik, mert a száz év negyedik generációja már inkább „degeneráció”, amelyet olyan patologikus lelki, erkölcsi, szellemi torzulások tesznek alkalmatlanná, oly mértékben uralkodik el a hübrisz, a túlfeszült küldetéstudat, a manifest destiny, a White Man’s burden, vagyis az önreflexió teljes hiánya, hogy bukás elkerülhetetlen. Ez így volt, így van, így lesz most is, Amerika sem kerülheti el a sorsát. Van ennek egy nagyon egyszerűen ellenőrizhető anyagi, pénzügyi vetülete is, amit bármi megnézhet a us debt clock real time web oldalon.

Ennek adataiból kiderül, hogy az USA teljes vagyona 189 ezermilliárd dollár, ám teljes adóssága 212 ezermilliárd dollár, vagyis egy átlagos amerikai család teljes vagyona 900 millió forintnak felel meg, ám a családra eső összes adósság viszont közel egy milliárd forint. Ilyen nemcsak, hogy soha nem volt, de nem is volt értelmezhető, így, ha a birodalom egy-két évtizeden belül ráomlik a nemzetállami talapzatára, az egy kicsit „nagyobbat fog szólni”, mint az elmúlt ötszáz év ezt megelőző világbirodalmi összeomlásai. Pedig ez csak a legjelentéktelenebb válsághullám, mert most nemcsak egy birodalom omlik össze a modern Nyugat hatodik birodalmaként, hanem maga a modern Nyugat egész öt-hatszáz éve a világot uraló létszerveződési módja is széthullik társadalmi, gazdasági, politikai és főként kulturális értelemben egyaránt. Ez a világ kényszerű nyugatosítása, a liberális demokrácia és szabad piacgazdaság hamis meta-fogalmaiba csomagolt brutális lét-diktatúra is legvégső határaihoz ért, szellemi kapacitása kimerült, önmagába roskadó hulladéktárolóvá vált. De hogy a helyzet még súlyosabb legyen, mivel a világ egésze kényszerűen nyugatosítva lett, így ma az egész világon csak ez a lét-berendezkedés létezik, és a lázadó nem-Nyugat is csak a nyugat szétesőben lévő szellemi hulladékára próbál többnyire torz, aberrált módon „alternatív” létértelmezéseket és lét-berendezkedést építeni. Nincs sem koherens szellemi koncepció, sem a gyakorlatban működni képes modell, így ez is csak a spontán amúgy is elmélyülő káosz pusztító hatását növeli. és végül, de nem utolsó sorban van egy olyan harmadik, legalább háromezer éve tartó válsághullám-vég is, amelynek a „néven nevezése” szinte lehetetlennek látszik. Ezt a háromezer évet ugyanis egy olyan „megnevezhetetlen” világerő határozta meg, amely az egész emberi létezést médiumává tette. Egy olyan mindent átható mitológiát épített fel, ami a modern Nyugat brutális léterőszakra alapozódó „univerzális” civilizációjával olyan mélyen ivódott bele az elmúlt évezredek minden nagykultúrájába, hogy most, amikor a jelek szerint egyszerűen „nincs tovább”, az látszik kiderülni, hogy ilyen mélységű szellemi széthullás, mint ami most vár az emberiségre, nemcsak, hogy nem éltünk át, de nem is igen tudtunk értelmezni sem. Mindezt nem azért bocsátottam előre, hogy ezzel a kedves olvasók életkedvének utolsó morzsáit is elvegyem, hanem inkább azért, mert a jelenségvilág lejátszás-technikai felszínén sok minden talán egyszerűnek látszik, és persze így a „megoldás” is a könnyen, gyorsan. olcsón jelszavak értelmezési terében formálódik, ám az esetek nagyrészében kiderül, hogy ami könnyű, gyors és olcsó, az egyben teljesen alkalmatlan is nemhogy a megoldáshoz, de még a dolgok elemi szintű üzemeltetéséhez is. Ukrajna egy sohasem volt, ma sincsen, és pláne nem lesz „jelenségnyaláb”, mindig is „csinálva” volt, ma és a jövőben meg még inkább „csinálva” lesz. Egy végletekig aberrált konstrukció, amelynek van egy afrikai nyomorúságba süllyedő, többnyire kényszerű élősködőként tengődő, saját történelméből kilökött „rés-lakó” pária-társadalma, ami azokból áll, akik nem tudtak elmenekülni. Ők csupán a hivatkozási alap, hisz miként lehetne „dicsőséges honvédő háborút” folytatni úgy, hogy még hivatkozási alapként sincsem már „hon”. Van egy olyan komplexum, ami a globális birodalmi katonai ütőerő lokális egysége, ezt szokás ukrán hadseregnek hívni, ennek aztán végképp semmi köze Ukrajnához, mert a birodalmi hadigépezet része, Ukrajna csak annyiban létezik számára, hogy onnan szivattyúzza ki az „élőerőt”, már ameddig ez egyáltalán fizikailag lehetséges, ez még maximum egy-két év lehet. És végül van egy egyszerű prostituáltként üzemeltetett katonai diktatúra, amely színpadi díszlet csupán, egy harmadosztályú színésszel az élen, ez az, amit „ukrán politikának” gondolunk. Hogy ez a globális birodalmi hatalom lokális ügynökhálózata, az talán nem igényel részletes indoklást.

– Zsarolt emberek uralják az adóból befizetett hatalmas pénzt és az adminisztráció feletti vezetést a kontinensen. Ez ellen a szörnyű fenyegetés ellen hogyan védekezhetnek a társadalmak?

– A rövid válasz, az, hogy sehogy, de azért van hosszabb válasz is. A rövid válasz azért elég lehangoló, mert ha Európa társadalmaiban lett volna szellemi értelemben reflexív viszony az előbb említett válságciklusok mibenlétét illetően, akkor a világ és Európa nem lenne ebben a helyzetben. Be kellene látnunk, hogy az, hogy több ezer éve engedelmes médiumai vagyunk egy ismeretlen pusztító erőnek, és ezt, illetve e lepusztulási lejtő brutális „letöréseit”, amit általában „forradalomnak” szokás nevezni, párás szemekkel még meg is ünnepeljük, na jó megünnepeltetik velünk, az azért sokat elárul sok mindenről. Aki médium, és nem is észleli e médium létét, az ne lepődjön meg a szomorú következményeken. Az európai parlamenti választás és az, hogy sikerül-e átverni Európán azt, hogy az előbb említett patologikus moslékot, ami Ukrajna, roncstársadalmával, globális haderejével, és ócska korrupt senkik által gyakorolt katonai diktatúrájával, azt innentől kezdve Európa finanszírozza és üzemelteti úgy, hogy közben még végtelenül büszkének is kell lennie, hogy a világszabadság szent ügyét szolgálja, szóval ha ez „csont nélkül” átmegy, akkor azért olyan nagyon nem kár Európáért.

Bogár László – youtube

– A civil szervezetek és a családok hogyan dolgozhatnak a túlélésért ebben a történelmileg egyedülálló veszélyben?

– Nem lehet elégszer hangsúlyozni, hogy az emberi világ lelki, erkölcsi, szellemi alapokra épül. Ha ez ép és egészséges, akkor bármilyen nehézségek árán is, de képes méltó életet teremteni minden emberi közösség. Ám, ha ez a legmélyebb talapzat megrendül és széthullik, akkor minden elvész. Ex nihilo nihil fit, semmiből semmi nem lesz. Ha nem akarunk a semmibe hullani, akkor azzal és úgy kell szembenézni, ami és ahogy van. És ehhez végtelen energia kell.

Molnár Pál