A Balassi Kard Művészeti Alapítvány kezdeményezésére a kairói Abdallah Abdel-Ati Al-Naggar 29 Balassi-verset ültetett át anyanyelvére, s az ezeket tartalmazó kétnyelvű kötet az egyik leginnovatívabb kiadó, a Kairosz által válik hozzáférhetővé napokon belül Budapesten.
2024. február 5. 22:09
Kairosz
Tizenötmilliós nemzet költészeti kincse 450 millió emberhez juthat el. Mind a magyar, mind az arab irodalomban mérföldkőhöz érkezünk: most először válik olvashatóvá a világ második legelterjedtebb nyelvén Balassi Bálint költészete.
A Balassi Kard Művészeti Alapítvány kezdeményezésére a kairói Abdallah Abdel-Ati Al-Naggar 29 Balassi-verset ültetett át anyanyelvére, s az ezeket tartalmazó kétnyelvű kötet az egyik leginnovatívabb kiadó, a Kairosz által válik hozzáférhetővé napokon belül Budapesten.
A Szavak ösvényein című gyűjtemény a verseken kívül fontos ismertető írásokat is tartalmaz. Attif Mohamed Abdel-Medzsid egyiptomi költő, író, műfordító az előszóban köszönti Balassi Bálint beérkezését az arab irodalomba: már írása címében a világirodalom kincsének nevezi a magyar költőóriás életművét.
A kötet szerkesztője, Molnár Pál újságíró, irodalomszervező, a Balassi Kard Művészeti Alapítvány elnöke Balassi belép az arab világba címmel érzékelteti a fejlemény jelentőségét, bemutatja Abdallah Abdel-Ati Al-Naggar műfordítót, a kiváló művész eddigi munkásságát – a Petőfitől József Attiláig és tovább terjedő fordítói tevékenységét –, vázolja az arab irodalom históriáját, taglalja a Balassi-fordítások remélt gyümölcsöző hatását.
kairosz.hu
„Balassi verseinek átültetésénél igyekeztem teljes mértékben visszaadni az eredeti jelentést. Egyben mindent megtettem, hogy megcsináljam a kívánt hangzást, ritmust és rímeket, és ez volt az egyik legizgalmasabb, egyben legnehezebb kihívás. Arra törekedtem, hogy öröm legyen olvasni. Igyekeztem fenntartani az anyag eredeti szerkezetét és formai struktúráját” – írja alapos tanulmányában Abdallah Abdel-Ati Al-Naggar. A kiváló irodalmár elemzése magának a műfordításnak a nehézségeibe is beavatja az olvasót, s külön megvilágítja az arab nyelvre való átültetés sajátos kihívásait. Segít abban, hogy mi, magyarok egyiptomi látószögből tekintsünk rá saját irodalmunkra, Balassi strófáira.
Jelen van az ortodox kereszténység és a dél-amerikai római kereszténység. Jelen van az iszlám. Jelen van Kína és annak afrikai gondozott államai. Jelen van a hindu civilizáció.
Brutális, kíméletlen szellemi rombolás kell ahhoz, hogy egy kultúra ezt a képességét elveszítse s az adott népet, nemzetet elveszejtse. Nálunk ez az elveszejtés 1900-ban kezdődött.
Semjén Zsolt a közelgő romániai választás kapcsán azt kérte, mindenki, akinek van román állampolgársága és Magyarországon él, adja le szavazatát vagy a konzulátuson vagy otthon. Minden szavazatra szükség van, hogy az RMDSZ meghatározó erő legyen és adott esetben kormányra kerülhessen.
A számok jól mutatják, hogy nekünk, magyaroknak gondolkodnunk kell, a saját magunk logikájából és érdekeiből kiindulva egy saját út megtalálásán, mert ebben a pillanatban Európa nem képes arra, hogy kialakítson egy olyan stratégiát, amellyel visszanyerheti a versenyképességét – mondta a miniszterelnök.
Orbán Viktor arról beszélt: a magyar rendszerváltás utáni időszakot az a gondolat uralta, hogy nemcsak azért érdemes nyugatra tekintenünk, mert ott jobban élnek, hanem azért is, mert egy olyan önkorrekciós politikai-gazdasági rendszert fedeztek fel valamikor a XVII. századtól kezdődően, amely hosszú távon garantálja stratégiai biztonságunkat.
Jelen van az ortodox kereszténység és a dél-amerikai római kereszténység. Jelen van az iszlám. Jelen van Kína és annak afrikai gondozott államai. Jelen van a hindu civilizáció.
Brutális, kíméletlen szellemi rombolás kell ahhoz, hogy egy kultúra ezt a képességét elveszítse s az adott népet, nemzetet elveszejtse. Nálunk ez az elveszejtés 1900-ban kezdődött.
