Honfoglaló kunfakó lovunk újra megnyergelhető
Eördögh András tenyésztő arról beszélt, hogy 30 évet szánt életéből arra, hogy a kunfakó jellegű fajta újra megjelenjen. Az ősi ló a kun tájegységről, valamint jellemző színéről kapta a kunfakó nevet.
2024. február 26. 21:26

agrarunio.hu

A honfoglalás kori kunfakóhoz hasonló ló tenyésztéséről, kiképzéséről és ahagyományőrzésről is beszéltek a témában tartott hétfői sajtótájékoztatón a Magyarságkutató Intézetben.

Kassai Lajos lovasíjász elmondta, hogy Eördögh András tenyésztő, az Ősi Lófajtákat Tenyésztők Egyesületének elnöke honfoglalás kori jelleget hordozó lovat tenyésztett ki, amely hasonló az ősi kunfakó lovakhoz. Elmondta, hogy ezeknél a lovaknál is elengedhetetlen szerepe van a kiképzésnek. A szoktatás fázisában megtanítják a lovakat állni, valamint, hogy minden külső hatással szemben ellenállók legyenek. A kunfakó tulajdonságai között szerepel, hogy alkalmas hosszú utak megtételére, emellett jámbor, könnyen kezelhető, barátságos, nagy teherbírású, szívós állat - sorolta.
   
Kásler Mikós, a Magyarságkutató Intézet főigazgatója elmondta: Bölcs Leó bizánci császár Taktika című művéből, valamint a régészeti leletekből rendelkezünk ismeretekkel őseinkről, harcmodorukról, lovaikról, a lószerszámokról és fegyverekről is. A fegyverek és a lószerszámok rekonstruálása mellett cél az őseink lovához leginkább hasonló lovak kitenyésztése.
   
Sótonyi Péter, az Állatorvostudományi Egyetem rektora elmondta, hogy az Árpád-kori kunfakók ellenállók voltak, amely a harcmodorból és a vándorlásból is következett. A kunfakó lovaknak igénytelennek kellett lenniük, nagy távolságokat kellett megtenniük és jó idegrendszerrel rendelkeztek.

Kifejtette: nem genetikailag hozták most vissza a tenyésztők a honfoglalás kori kunfakót, de érdemes lenne genetikai laborvizsgálatokat végezni arra vonatkozóan, hogy vajon ennek a tenyésztésnek eredményeként létrejött génállomány mennyire hasonlít honfoglaló őseink lovaihoz. Ilyen genetikai vizsgálatokat a korabeli csontleletekből lehet elvégezni - tette hozzá.

"Ha ugyanolyan teherbírással, idegrendszerrel rendelkeznek, mint amilyennel az ősi lovak is rendelkeztek, akkor az a génekben is meg kell, hogy nyilvánuljon. Ezt előbb-utóbb majd be is lehet bizonyítani" - mutatott rá a rektor, hozzátéve, hogy az ősi lovak színe is hasonló lehetett mint a mostaniaké.
Dallos Gyula, a Honvédelmi Minisztérium Kincsem Nemzeti Lovas Program megújításáért és végrehajtásáért felelős miniszteri biztosa felidézte, hogy őseink szoros kapcsolatban éltek lovaikkal. Úgy vélte, csak olyan egyedekkel lehetett ilyen hamar eredményt elérni a tenyésztőknek, amelyek genetikailag hordozzák magukban azt a tudást, azt a szilárdságot, intelligenciát, amellyel elődeik is rendelkeztek.

Dallos Gyula szerint a kunfakó jellegű ló kiegyensúlyozott idegrendszerének köszönhetően alkalmas hagyományőrzésre, lovas íjászatra, gyermekek lovagoltatására és hobbiállatként is lehet tartani. Ilyen természetű lovakra szükségünk van - hangsúlyozta.

Eördögh András tenyésztő arról beszélt, hogy 30 évet szánt életéből arra, hogy a kunfakó jellegű fajta újra megjelenjen. Az ősi ló a kun tájegységről, valamint jellemző színéről kapta a kunfakó nevet.  

MTI
  • Kezet foghatunk-e „lapáttal agyonverni” akaróval?
    Kapaszkodjunk meg: Európában hangzott el a förtelmes mondat. Sőt ami még fájóbb: a kontinens kellős közepén, Magyarországon harsogta ezt olyan politikus, akit korábban megválasztottak felelős pozícióba.
  • Lapáttal a demokráciában
    Az biztosra vehető, hogy Berlinben, Párizsban, Washintonban, New Yorkban politikusok szólaltak volna meg, s felpörgött volna a hisztériakeltés a világsajtóban. Most Brüsszelben kirobbant a csend.
  • Ukrajna EU-tagságának elemi feltétele
    Amíg a magyar kisebbség totális - nyelvi, oktatási, állampolgársági - jogfosztásának Ukrajnában nem vetnek véget, addig Magyarországnak nincs más eszköze, mint Ukrajna EU-s és NATO csatlakozásának az akadályozása, másképp nem tudja megvédeni a kárpátaljai magyar kisebbséget.
  • Olimpia 2024
    A francia fővárosban 1900 és 1924 után harmadszor rendeznek nyári ötkarikás játékokat. Franciaországban 1924-ben Chamonix, 1968-ban Grenoble, 1992-ben Albertville volt téli olimpia házigazdája.
  • Magyarjaink hajóztak a Szajnán
    A magyar csapat 180 tagú, többen azonban hiányoztak a ceremóniáról, mert vagy még meg sem érkeztek a francia fővárosba, vagy a hétvégén már verseny vár rájuk. A nők zöld ruhát, míg a férfiak sötét zakót és világos inget viseltek.
MTI Hírfelhasználó