felvidek.ma

Aktívan részt vett a 12 pont megfogalmazásában,majd a szabadságharcban, előbb katonaként, késöbb Sáros illetve a Felvidék kormányképviselőjeként.

Az elfeledett márciusi ifjak egyike: Irányi Dániel, akinek születése 200. évfordulóján háromnyelvü emléktáblát lelepleztek le Toporcon.

2022. július 9-én, szombaton ünnepélyesen leleplezték Irányi Dániel, született Halbschuh emléktábláját a toporci evagélikus templom falán

A megemlékezést a Csemadok és az evangélikus egyházközség tartotta, Toporc jelentős személyisége születésének 200. évfordulója tiszteletére. A vendégeket Ľubica Sobanská evangélikus lelkésznő köszöntötte.

A kassai magyar református kórus énekei után bemutatta a templomot, ahol Irányi Dánielt megkeresztelték.

Toporcon született a kémikus tábornok Görgey Artur is. A Görgey család több tagja a temetöben nyugszik. Külön beszélt Toporc község történetéröl és az evangélikus templomról a 16. századtól napjainkig.

A Görgey nemesi család a reformáció nehéz időszakában is óvó kezet tartott a közösség felett, ők alapították és építették a faluban a protestáns templomot és iskolát.

A német protestáns gyülekezet tagjainak életét azonban alapvetően meg-változtatták a második világháború eseményei. A második világháború alatt és után a német lakosság elmenekült a Szepességből, vagy Németországba telepitették ki. Ennek eredményeként az eredetileg német protestáns faluban ma már csak egy személy van, aki evangélikus. vallású.

Irányi Dániel /eredetileg Halbschuh 1842-ig./.

Köteles László, a Csemadok alelnöke beszédében Irányi Dániel életművét méltatta. Ő itt született 1822. február 24-én a szepességi német faluban,.èdesapja itt volt evangélikus lelkész. Elemi iskolába Rozsnyón,majd Késmarkon és Eperjesen járt, Itt jogot és filozófiát is tanult A joggyakorlatot Eperjesen, a kerületi táblánál, majd 1842-től Pesten végezte. 1844-ben ügyvédi oklevelet szerzett.

És itt a város egyik legelismertebb ügyvédje lett. Itt ismerkedett meg Kossuth Lajossal, akit a reformellenzék fontos képviselőjének tekintettek. A "márciusi ifjak" soraiban tevékenykedett, és aktívan részt vett az 1848. március 15-i forradalmi eseményekben, a magyar országgyűlés tagja lett.

Aktívan részt vett a 12 pont megfogalmazásában,majd a szabadságharcban, előbb katonaként, késöbb Sáros illetve a Felvidék kormányképviselőjeként.

Ő dolgozta ki és hajtotta végre a "Magyarországi nemzetiségek egyenjogú- ságáról szóló rendeletet". A forradalom leverése után sikerült Párizsba menekülnie. Távollétében halálra ítélték és jelképesen felakasztották.

Csak az osztrák-magyar kiegyezés után tért haza, és képviselővé választották, de az amnesztia feltételeként előírt hűségesküt soha nem tette le. Megbecsült és legelismertebb parlamenti képviselő lett. Szigorú erkölcsét és jellemét még politikai ellenfelei is tisztelték. Haláláig az alapvető emberi jogokért küzdött.

Következetesen kampányolt az általános választójogért, több törvényjavaslatot nyújtott be a magyarországi egyházak egyenjogúságáért.

Csoma László Drahňovi/ Deregnyő)református lelkész előadásában azt az időszakot elemezte, amikor Luther eszméi a Szepességben elterjedtek a Wittenbergi Egyetemen tanult diákok közvetitésével. A már akkor többnyelvű, de toleráns társadalmi környezet lehetővé tette a reformáció prédikátorainak akadálytalan munkáját, különösen a szabad királyi városokban.

A lutheri reformáció első városi központjai hazánkban a bányavárosok és az alsó- és felső-szepességi városok voltak. Ezeknek a régióknak a lakosok körében magasabb kulturális és társadalmi státuszt biztosított.

Dr. Hetey Ágota magyar főkonzul beszédében hangsúlyozta, hogy nagy öröm számára, hogy közös történelmünk ilyen fontos alakjának emléktábláját lelep- lezheti. A szabadság és a függetlenség olyan értékek, amelyeket ma sem szabad elfelejtenünk.

Az emléktábla ünnepélyes leleplezése után a jelenlévők a helyi temetőben található "Görgey-emlékművet" is megtekintették. A háromnyelvű fekete márvány emléktábla elkészítését Köteles László, a kassai főkonzulátus és a magyar kormány finanszírozta.

Prof. Dr. em. Makovitzky József ( Universität Heidelberg es Freiburg i. Br.)