A felújított Árpád-kori Szent Miklós kerektemplom Rábaszentmiklóson az átadás és megáldás napján, 2024. április 13-án. MTI/Krizsán Csaba

A magyarság lelke vidéken él, elsősorban a falvakban és a kisvárosokban, mert sajnálatosan szinte már csak itt élnek a keresztény gyökerű értékek, amelyekkel a magyarság ezer éven át túl tudott élni a Kárpát-medencében – hangzott el állami rendezvényen a Győr-Moson-Sopron vármegyei Rábaszentmiklóson szombaton. Bánó Attila publicistát kérdezte a Gondola.

– Szerkesztő úr, keresztény gyökerű értékek Budapesten is vannak, számos katolikus és protestáns templom nagy tömeget vonz. Miképpen lehet a nagyvárosi kereszténységre erősebb fényt irányítani?

− A kérdés időszerű, de a válasz nem könnyű. Jól emlékszem, hogy az 1950-es években, gyerekkoromban, katolikus barátaimmal az angyalföldi karmelita templomba jártam ministrálni, mert hívtak és elnézték nekem, hogy evangélikus vagyok. A templom minden mise alkalmával megtelt hívőkkel, pedig a proletárdiktatúra kemény időszakát éltük, és a besúgókat alkalmazó rendszer a vallásos embereket szemmel tartotta. Az istentagadó szocialista-kommunista rezsim évtizedei sajnos nyomot hagytak a főváros lakóiban, akiknek a felmenői, jelentős részben, egykor vidéki betelepülők, illetve vidékről feljáró ingázók voltak. Ezeket az embereket sikerült kiragadni a közösségeikből, vagyis az egészséges, ha úgy tetszik természetes közegeikből. A főváros mai lakóinak jelentős része sajnos identitási válsággal küzdő, gyökértelen ember, s ennek köszönhető, hogy a keresztény szellemiség vonatkozásában Budapest ma más arcát mutatja, mint a magyar vidék.

Pápai Lajos nyugalmazott megyés püspök (j) megáldja a felújított Árpád-kori Szent Miklós kerektemplomot Rábaszentmiklóson 2024. április 13-án. MTI/Krizsán Csaba

A kereszténység bástyáinak erősítése nagyon nehéz abban a balliberális politikai légkörben, amely a legtöbb kerületben uralkodik, pedig Magyarország megérdemelné, hogy gyönyörű és nagy múltú fővárosában erősödjön a konzervatív-kereszténydemokrata szemlélet. Fontos lenne ez azért, mert a vidék végre szövetségest látna Budapestben, másrészt azért is, mert a főváros lakói így ráébrednének arra, hogy ez az irány garanciát jelent a zsidó-keresztény érdekközösség megóvására.

– „Olyan időszakban élünk, amikor a keresztény gyökereken nyugvó értékeinket mindennap szem előtt kell tartanunk, mert sajnálatos módon támadják Magyarországon és támadják a világban" – hangzott el Rábaszentmiklóson. Miért lenne hatásos, ha legalább a Magyarországon támadókat konkrétan megneveznénk, és rámutatnánk szennyes céljaikra?

− Az idézett mondat Gyopáros Alpártól, a Miniszterelnökség modern települések fejlesztéséért felelős kormánybiztosától származik, aki Rábaszentmiklóson, az Árpád-kori Szent Miklós kerektemplom felújítása alkalmából fontos gondolatoknak adott hangot.

Gyopáros Alpár, a Miniszterelnökség modern települések fejlesztéséért felelős kormánybiztosa, a térség fideszes országgyűlési képviselője beszédet mond a felújított Árpád-kori Szent Miklós kerektemplom az átadásán és megáldásán Rábaszentmiklóson 2024. április 13-án. MTI/Krizsán Csaba

Hangsúlyozta a Jóistenbe vetett hit, a természet tisztelete, a közösségi lét és az egymás iránti szolidaritás jelentőségét, mivel ezek segítették a magyarság megmaradását ezer éven át.
A kormánybiztosnak igaza van. Ezeket a képességeket és értékeket továbbra is őriznünk kell, ha azt szeretnénk, hogy Magyarország az utódaink számára is megmaradjon olyan hazaként, amelyet lehet szeretni, s amelyért szükség esetén érdemes áldozatot hozni. Ami a támadásokat illeti, tény, hogy vannak ellenfelei a magyarságnak és a kereszténységnek is. Ők a globalizmus hívei, akik egy öntelt és ostoba irányt követnek. Ellenünk dolgoznak és nem hajlandók belátni, hogy a konzervatív, szuverenista, nemzeti oldal gyengítésével a saját sírjukat is ássák.

– „Ha meg akarjuk védeni ezeket az értékeket, akkor nem lehetünk elégedettek a templom- és plébánia-felújításokkal, hanem továbbra is őriznünk és vigyáznunk kell a falvainkat, azok lakóit" – mondta a rábaszentmiklósi szónok. A helyi polgárőrségeken kívül milyen szellemi, akár spirituális fortélyokkal védhetjük meg falvainkat, s azok lakóit?

− A magyar vidék ma elég erős bástyája az istenhívőknek, de valóban elővigyázatosnak kell lennünk, nem ülhetünk a babérjainkon, mert az ördög nem alszik. Az egyházaknak e téren komoly feladataik vannak. Közelebb kell kerülni az emberekhez, nem elég a szószék magasából hirdetni az igét. Ez persze nem könnyű, hiszen új hangokat és módszereket kell találni, ügyelve arra, hogy a vallási alaptételek és igazságok ne sérüljenek.
Az államnak is hirdetnie, népszerűsítenie kell a vallási közösségek tevékenységének hasznosságát, még akkor is, ha ez kiváltja az ateista ellenzék kritikáját. Olyan időket élünk, amikor bátran vállalni kell a küzdelmet hitünkért, a magyar társadalom egészséges szellemi fejlődéséért, megmaradásunkért. Bízom benne, hogy a szívós munka meghozza gyümölcsét, s e tekintetben a főváros is méltó partnere lesz a magyar vidéknek.

Molnár Pál