Családbarát Települések Expója
"Minden törvényes eszközzel meg fogjuk a jövőben is védeni a családjainkat, és gátat szabunk minden káros, családellenes érzékenyítési kísérletnek" - mondta az államtitkár
2024. április 19. 18:10

Latorcai Csaba, a Közigazgatási és Területfejlesztési Minisztérium parlamenti államtitkára beszédet mond a Családbarát Települések Expóján Kecskeméten, a Hírös Agóra Kulturális és Ifjúsági Központban 2024. április 19-én. MTI/Bús Csaba

A kormány már 14 éve kiemelt figyelmet szentel a családoknak és a gyermeket vállalóknak - hangoztatta hangzott el pénteken Kecskeméten.

Latorcai Csaba, a Közigazgatás és Területfejlesztési Minisztérium parlamenti államtitkára kiemelte, a kormány 2010 óta azért dolgozik, hogy szellemi, lelki és anyagi értelemben egyaránt erős családok alkothassák a nemzet gerincét, amelyre építve biztosítani lehet a nemzet megmaradását; minden eddigi és jövőbeni kormányzati intézkedés, támogatás ezt a célt szolgálja. "Minden törvényes eszközzel meg fogjuk a jövőben is védeni a családjainkat, és gátat szabunk minden káros, családellenes érzékenyítési kísérletnek" - tette hozzá. Az államtitkár szerint Kopp Mária és Skrabski Árpád tevékenysége alapozta meg azt a magyar családpolitikát, amelynek lényege, hogy "magyar jövő csak egészséges családokra építhető". Abban az időben alakult meg a Népesedési Kerekasztal, amelynek legfőbb célja az volt, hogy a családok által tervezett gyermekek valóban meg is születhessenek. Kopp Mária azt vallotta, hogy a megoldás kulcsa abban van, hogyan sikerül megteremteni a család és a hivatás összhangját, és ehhez bizony szükséges a családok terheinek enyhítése. A politikus szerint a 2010-ben történt kormányváltás egyben paradigmaváltás is volt a családpolitikát illetően. Megtöbbszöröződött a családok támogatása, és még a mostani nehezebb gazdasági helyzetben is tovább bővül a rendszer - tette hozzá.

Hornung Ágnes, Kulturális és Innovációs Minisztérium családokért felelős államtitkáraa Családbarát Települések Expóján arról beszélt, hogy a család a nemzet legkisebb egysége, és egyszerre jelképez "szeretettel teli közösséget, összetartást és hegyeket mozgató erőt". Mint mondta, a családoknak köszönhető a történelem folytonossága is, hiszen "az egymást követő nemzedékek kitartása és helytállása vezetett minket a jelenig".

Ezért közös feladat a családok áldozatos, sokszor embert próbáló munkáját az élet minden területén meghálálni: ebből a gondolatból indult el a családbarát fordulat 2010-ben - tette hozzá.

Az államtitkár felidézte, a kormány célkitűzése egy olyan kedvező társadalmi és gazdasági környezet létrehozása volt, ahol gyermeket vállalni nem hátrányt, hanem előnyt jelent, hogy aki gyermeket vállal, érezze a folyamatos gondoskodást, a kiszámíthatóságot, amelyet a kormány nyújt. Hangsúlyozta, a magyar családpolitika ezen a kiszámíthatóságon nyugszik, három pillére pedig az otthonteremtés, az anyagi biztonság, valamint a munka és a magánélet egyensúlya.

Kiemelte, a 2015-ben bevezetett Családi Otthonteremtési Kedvezményt (CSOK) 2024. január 1-jén a CSOK Plusz követte, amely iránt szintén nagy az érdeklődés, hiszen az első két hónapban már közel kétezer kérelmet fogadtak be a pénzintézetek.

A családpolitika második pilléréről elmondta, a családok anyagi biztonságát szolgálja a kormány eddigi több mint 30 családpolitikai intézkedésének legnagyobb része, köztük az adókedvezmények, a családi adózás, a GYED, a GYES, a GYED extra és a munkahelyvédelmi akcióterv számos eleme is. Ez az a rendszer, amelyből gyakorlatilag minden családtípus megtalálja azt a családtámogatási formát, amely jóval nagyobb mértékben járul hozzá az anyagi biztonságukhoz, mint ahogy 2010 előtt az akkori támogatási lehetőségek - fogalmazott.

A munka és a magánélet egyensúlyát szintén fontosnak nevezte, hiszen ha valaki gyermeket vállal, tudni szeretné, hogy gyermeke biztonságban van, ha ő visszatér a munka világába. Ennek érdekében az elmúlt 14 évben a bölcsődei férőhelyek száma megduplázódott Magyarországon, az ellátás pedig 2010-hez képest már háromszor annyi településen érhető el - sorolta.

Fűrész Tünde, a Kopp Mária Intézet a Népesedésért és a Családokért (KINCS) elnöke arról beszélt, hogy a családbarát Magyarország építéséhez összefogás és együttműködés szükséges. Örömét fejezte ki, hogy az első alkalommal megszervezett Családbarát Települések Expóján jelen lehetnek a kormányzat és a családbarát önkormányzatok képviselői. A résztvevő civil és családszervezetek pedig bemutathatják azokat a jó gyakorlatokat, azokat a családbarát intézkedéseket, amelyeket helyben valósítanak meg, gyakran a kormányzat támogatásával vagy akár önállóan is, hiszen hosszú évtizedek óta azért dolgoznak, hogy minél élhetőbbé tegyék a településeket.

Fűrész Tünde felidézte, Bács-Kiskun vármegyében az ezer főre jutó születések száma az elmúlt évtizedben 8,5-ről 9,1-ra nőtt, míg Budapesten 9,5-ről 8,3-ra csökkent. Mint mondta, nagyon fontos, hogy egy adott település milyen szolgáltatásokat nyújt a családoknak, mert ez meghatározza azt, hogy egy település gyarapodik-e vagy sem. A KINCS és Kecskemét önkormányzatának közös szervezésében zajló eseményen Szita Károly, a Megyei Jogú Városok Szövetsége elnöke hangsúlyozta: a magyar kormány 2010-ben, az átfogó családtámogatási programjának megteremtésével a világon egyedülállót alkotott.

Az önkormányzatok feladata pedig, hogy a családvédelmi törvényben megfogalmazottakat a saját eszközeikkel és lehetőségeikkel kiegészítsék. Schmidt Jenő, a Települési Önkormányzatok Országos Szövetsége elnöke arról beszélt, hogy Magyarországon jelenleg az emberek több mint fele városokban él, és itt egészen más jellegű problémák jelentkeznek, mint a kisebb településeken. Az önkormányzatok feladata olyan körülményeket biztosítani, hogy az adott településen a lehető legjobb legyen élni és gyermeket nevelni - tette hozzá. A Családbarát Települések Expó keretében Kecskemét önkormányzata, Kopp Mária Intézet a Népesedésért és a Családokért (KINCS), Nagycsaládosok Országos Egyesülete és az Egyszülős Központ együttműködési megállapodást írt alá.

Mint elhangzott: valamennyi szervezet elkötelezett a családok támogatása és megerősítése iránt.

MTI
  • Bandung árnyékában
    Jelen van az ortodox kereszténység és a dél-amerikai római kereszténység. Jelen van az iszlám. Jelen van Kína és annak afrikai gondozott államai. Jelen van a hindu civilizáció.
  • Ezt a harcot még nem vívtuk meg
    Brutális, kíméletlen szellemi rombolás kell ahhoz, hogy egy kultúra ezt a képességét elveszítse s az adott népet, nemzetet elveszejtse. Nálunk ez az elveszejtés 1900-ban kezdődött.
  • A modernitás többé nem nyugati kategória
    Orbán Viktor arról beszélt: a magyar rendszerváltás utáni időszakot az a gondolat uralta, hogy nemcsak azért érdemes nyugatra tekintenünk, mert ott jobban élnek, hanem azért is, mert egy olyan önkorrekciós politikai-gazdasági rendszert fedeztek fel valamikor a XVII. századtól kezdődően, amely hosszú távon garantálja stratégiai biztonságunkat.
  • A magyarság világnemzetté vált
    A magyarság az egész világon jelen van. "A mi feladatunk, hogy a kihívásokból lehetőséget kovácsoljunk, ezért lehetőségként tekintünk arra, hogy világnemzetté vált a magyarság" - mutatott rá Semjén Zsolt.
  • Közép-Ázsia az egyik leggyorsabban fejlődő térség
    A magyar kormányfő felidézte, hogy 17 évvel ezelőtt járt legutóbb kazah elnök Magyarországon. Önmagában ez is aláhúzza Kaszim-Zsomart Tokajev látogatásának fontosságát, aki egy hatalmas országot képvisel az egyik legígéretesebb régióból - mondta.
MTI Hírfelhasználó