A nemzetpolitikáért is felelös miniszterelnök-helyettes tavaly ősszel nyilatkozott arról munkatársunk megkeresésére, hogy Magyarország nem ad ki egyetlen ukrán menekültet sem, függetlenül attól, hogy az illető Kijev szerint hadköteles-e, vagy sem. Akkor Semjén Zsolt azt is hozzátette, „minden Ukrajnából menekült Magyarországon szabad ember, aki szabadon eldöntheti, hogy marad itt, továbbmegy Nyugatra, vagy ha ő úgy dönt, visszamegy”. Most, miután olyan híreket hallani, hogy Andrij Jermak, az ukrán elnöki hivatal vezetője a hadköteles ukránok EU-tagországokból történő kiadatásáról tárgyal, Semjén Zsolt az ATV érdeklődésére kijelentette: Magyarország nem fogja kiadni Ukrajnának a hozzánk menekülteket. Mi nem vizsgáljuk, hogy az illető az ukránok szerint katonaköteles-e vagy sem. Az elemi humánum alapján nem engedjük, hogy a halálba küldjék őket” – közölte.
„Nálunk minden Ukrajnából menekült teljes biztonságban van, és minden segítséget megkap, akár magyar, akár ukrán” – tette hozzá. Semjén Zsolt kijelentette: a kárpátaljai magyarok tekintetében ez természetes nemzeti kötelességünk is, az uránok esetében humanitárius és jogi evidencia, hiszen senki sem adható ki, akinek az élete veszélybe kerülne. Márpedig az ukránok azért akarják a kiadásukat, hogy a háborúba, a frontra küldjék őket, ahol az emberek meghalnak. Tehát akik hozzánk menekültek Ukrajnából, mindenki biztonságban van, és nem adjuk ki őket!” – erősítette meg a miniszterelnök-helyettes.
-
Jelen van az ortodox kereszténység és a dél-amerikai római kereszténység. Jelen van az iszlám. Jelen van Kína és annak afrikai gondozott államai. Jelen van a hindu civilizáció.
-
Brutális, kíméletlen szellemi rombolás kell ahhoz, hogy egy kultúra ezt a képességét elveszítse s az adott népet, nemzetet elveszejtse. Nálunk ez az elveszejtés 1900-ban kezdődött.
-
Senjén Zsolt miniszterelnök-helyettes úgy fogalmazott: a képviselő estében "kilóg a lóláb", nem a gyermekek iránti aggódás, felelősségvállalás motiválja, hanem az egyház iránti gyűlölet.
-
November 4-ét a kormány 2013-ban nyilvánította hivatalosan is nemzeti gyásznappá. Ekkor, az 1956-os forradalom és szabadságharc leverésének, a szovjet csapatok bevonulásának évfordulóján az áldozatokra emlékezik az ország.
-
A vérbírók – akiknek ámokfutása elsősorban Kádár, Biszku, Apró, Marosán és a többi, idegen zsoldban állt politikus lelkén szárad, – nem válogattak az áldozatok világnézete szerint.