A miniszterelnök-helyettes aláhúzta, hogy a csíksomlyói búcsúba Erdélyből, Felvidékről, Kárpátaljáról, Délvidékről, az anyaországból, az Egyesült Államokból, mindenhonnan érkeztek magyarok. "Ez megerősít minket magyarságunkban, összetartozásunkban és kereszténységünkben" - összegzett Semjén Zsolt a közös együttlét erejét hangsúlyozva.
2024. május 18. 18:36
Zarándokok a csíksomlyói búcsú szentmiséjén a Kis- és Nagy-Somlyó-hegy közötti hegynyeregben 2024. május 18-án. MTI/Kátai Edit
A békéért imádkoztunk, a békét kértük a csíksomlyói Szűzanyától a pünkösdszombati csíksomlyói fogadalmi búcsún a zarándokokkal - jelentette ki a közmédiának nyilatkozva a zarándokok között jelen lévő Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes.
A Kereszténydemokrata Néppárt Csíksomlyóra rendszeresen visszatérő elnöke rámutatott: a litániában is azt imádkoztuk a hívekkel, hogy a Szűzanya a béke királynője, és a hegynyeregben több százezren kértük tőle a békét. "Hogy segítsen minket abban, hogy végre békesség legyen, mert ez az emberiségnek és nekünk, magyaroknak is a létérdekünk" - fogalmazott.
A miniszterelnök-helyettes aláhúzta, hogy a csíksomlyói búcsúba Erdélyből, Felvidékről, Kárpátaljáról, Délvidékről, az anyaországból, az Egyesült Államokból, mindenhonnan érkeztek magyarok. "Ez megerősít minket magyarságunkban, összetartozásunkban és kereszténységünkben" - összegzett Semjén Zsolt a közös együttlét erejét hangsúlyozva.
Kelemen Hunor, a Romániai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ) elnöke a közmédiának nyilatkozva elmondta: a Csíksomlyóhoz közeli Csíkkarcfalva szülöttjeként számára a zarándoklat távban rövidebb, de lélekben ugyanolyan hosszú és mély, mint bárkinek, aki bárhonnan Csíksomlyóra zarándokol.
Emlékeztetett: a csíksomlyói búcsú jó alkalom elcsendesedni, imádkozni és arra gondolni, hogy a jövőt illetően mire van szüksége a magyar közösségnek a Kárpát-medencében ahhoz, hogy építkezni tudjon.
"Azt gondolom, 2024-ben annál fontosabbat nehezen lehetne mondani, mint hogy legyen béke, mert a béke az életnek a támogatását, életpártiságot jelent. És aki az élet pártján van, az az építkezés pártján van, és az tulajdonképpen a Teremtő pártján van, a Teremtő mellett áll" - foglalta össze Kelemen Hunor.
Az RMDSZ elnöke szerint óriási feltöltődést nyújt, ha az ember része lehet a nagyon sok emberből összeálló zarándokseregnek. Úgy vélte, ha több százezer ember egyszerre gondolkodik, imádkozik, annak biztos, hogy van eredménye a lelkekben, a közösségben.
Bódis László hangsúlyozta azt is, hogy az idéntől a középiskolától kezdve az egyetemi képzés legvégéig minden képzési szinten elérhető egy vállalkozói program a tehetséges fiatalok számára.
A tettlegességnek semmi köze sincs a demokráciához. A demokrácia egyik szerepe éppen az, hogy elejét vegye a tettlegességnek – legalább a politikai életben. A baloldal ezt az Európai Unióban sem tanulta meg. Valamikor Rajk-perek, majd az 56-os szabadságharc után tömeges kivégzések jellemezték a baloldal demokráciáját.
Kossuth Lajos nevét minden magyar ismeri. A szabadság apostola, a nemzet felemelkedésének szimbóluma, aki a 19. század közepén a magyarság önállóságáért küzdött. Történelemkönyveinkben rendszerint „liberális” politikusként emlegetik – de ne keverjük össze ezt a liberalizmust a mai értelemben vett liberális eszmékkel. Kossuth ugyanis nem az egyén határtalan szabadosságának, hanem a nemzeti liberalizmusnak volt a képviselője. Míg Kossuth a magyar nemzet szabadságáért és felemelkedéséért küzdött, a mai liberálisok sokszor a nemzeti szuverenitás lebontásán fáradoznak.
A kormányhivatal átfogó vizsgálata alapján a BKV buszainak hatvan százaléka alkalmatlan a biztonságos közlekedésre - közölte a Közigazgatási és Területfejlesztési Minisztérium parlamenti államtitkára szerdán az M1 aktuális csatornán.
Bódis László hangsúlyozta azt is, hogy az idéntől a középiskolától kezdve az egyetemi képzés legvégéig minden képzési szinten elérhető egy vállalkozói program a tehetséges fiatalok számára.
A tettlegességnek semmi köze sincs a demokráciához. A demokrácia egyik szerepe éppen az, hogy elejét vegye a tettlegességnek – legalább a politikai életben. A baloldal ezt az Európai Unióban sem tanulta meg. Valamikor Rajk-perek, majd az 56-os szabadságharc után tömeges kivégzések jellemezték a baloldal demokráciáját.
