Latorcai Csaba, a Közigazgatatási és Területfejlesztési Minisztérium parlamenti államtitkára, a KDNP ügyvezető alelnöke Fotó: Kurucz Árpád (KA) Magyar Nemzet Fotó: Kurucz Árpád

Megdöbbentő, hogy Nyugat-Európában nem a békéért, hanem a háborúért kampányolnak – fogalmazott a lapunknak adott interjúban Latorcai Csaba, a Közigazgatási és Területfejlesztési Minisztérium miniszterhelyettese. Mint mondta, fontos, hogy minél erősebb legyen a béke hangja június 9-én, a választások napján. A KDNP ügyvezető alelnöke beszámolt arról is, hogy a pártnak az elmúlt másfél évben több mint ezer új tagja lett.

– Az év elejétől már önálló minisztérium foglalkozik a területfejlesztéssel és a közigazgatással. Mi a jelentősége ennek a változásnak?

– A területfejlesztés nem képzelhető el az önkormányzatok, a helyi közösségek nélkül. A sikeres területfejlesztés záloga, hogy nem központi utasításokkal, a fővárosból határozzuk meg, hogy egy településnek, járásnak vagy vármegyének a gazdasági-társadalmi fejlődéséhez, a versenyképességének a növeléséhez vagy a felzárkózás leghatékonyabb előmozdításához milyen beavatkozásra van szükség. Ez csak úgy működik, ha a helyiek­kel együttműködésben, a helyi értékekre és lehetőségekre építve, közös munkával határozzuk meg a kitörési pontokat. Ha viszont egy ilyen szerves együttműködés szükséges, akkor fontos, hogy egyetlen miniszté­rium fogja össze az érintett területeket. Ezért került egy minisztériumhoz a területfejlesztés, a kormányhivatalok felügyelete és az európai uniós források koordinációja. Minden esély megvan arra, hogy rendkívül hatékony és komoly előrelépést jelentő területfejlesztési politikát tudjunk megvalósítani az elkövetkezendő időszakban.

– Mik a területfejlesztési politika legfontosabb célkitűzései?

– A területfejlesztési politikánkat egyetlen nagy célnak rendeltük alá: hogy Magyarország 2030-ra az Euró­pai Unió öt legélhetőbb országának az egyike legyen. Ez komoly kihívást jelentő cél és igazi kereszténydemokrata vállalás. Nem azt akarjuk, hogy hazánk az öt legtöbbet fogyasztó ország közé kerüljön, hanem olyan Magyarországot szeretnénk 2030-ra, ahol nemcsak jól, hanem szépen is lehet élni. Olyan országot akarunk, ahol a legkiegyensúlyozottabb feltételeket biztosítjuk a családok és a gyermekek, a közösségek és a gazdaság számára. Ebből fakad egy másik nagyon komoly kihívás, ami a területfejlesztést illeti, ez pedig az, hogy városban vagy vidéken élni ne életminőségek, hanem életstílusok közötti választást jelentsen, így a kistelepüléseken élőknek ne legyenek rosszabbak az esé­lyeik a közszolgáltatások elérésére, mint a városban élőknek. A kistelepüléseken is legyen iskola, egészségügyi ellátás, valamint megfelelő úthálózat, hogy a járás vagy a térség központját kényelmesen, gyorsan el lehessen érni.

Az elmúlt hétéves uniós költségvetési időszakot is annak szenteltük, hogy a városok és a kistelepülések közötti különbséget csökkentsük. Ezt célozták meg a települési és területfejlesztési operatív program pályázatai, de a kizárólag magyar, kormányzati forrásból megvalósuló Magyar falu program is. Az elkövetkezendő időszak során még nagyobb lépésekkel akarjuk folytatni a területi programok megvalósítását.

– Mikor juthat hozzá hazánk az EU-s források további részéhez?

– Megdöbbentő, hogy az európai parlamenti választások közeledtével az európai baloldal és a brüsszeli bürokraták egyre nyíltabban ki is mondják, hogy nem jogi problé­máik vannak Magyarországgal, hanem színtisztán politikai megfontolásból tartják vissza most is a hazánknak járó uniós forrásokat. Az a Brüsszel, amely állítólag a jogállamiság fölött őrködik, burkoltan elismeri, hogy ők maguk azok, akik nem tartják be az EU szabályait. A Brüsszelt fogságba ejtő európai baloldal abszolút visszaél a hatalmával.

– Milyennek ítéli a baloldali EP-képviselők Brüsszelben végzett tevékenységét?

– Egyenesen penetráns, hogy a magyar baloldal képviselői azon ügyködnek, hogy a magyar emberek ne kapják meg az uniós forrásokat. Ezzel a magyar vállalkozások támogatásoktól esnének el, de a magyar pedagógusok sem kapnák meg azt az emelt bért, amit a kormány kiharcolt nekik Brüsszelben. A Gyurcsány-féle baloldal célja az, hogy minél rosszabb legyen a magyar embereknek. Ők ebből akarnak politikai tőkét kovácsolni.

A magyar történelemben bizony van olyan baloldali „hagyomány”, hogy legyen minél rosszabb az országnak, mert abban bíznak, hogy ezzel sikerül szembeállítani a kormánnyal a tömegeket. Hála Istennek a magyar emberek átlátnak a szitán, és nagyon bízom benne, hogy ezt június 9-én is megmutatják, és végleg elzavarják azt a baloldalt, amely hazaáruló módon és folyamatosan az ország és a magyarok ellen foglal állást Brüsszelben.

Szak­értői szinten elismerték a brüsszeli bürokraták is, hogy Magyarország teljesített minden elvárást, majd amikor az Ursula von der Leyen vezette Európai Bizottságnak rá kellett volna bólintania arra, hogy politikai szempontból is minden rendben van, akkor mindig felállt egy-egy magyar baloldali képviselő, és követelte az Európai Parlament baloldali többségétől, hogy hozzanak intézkedéseket Magyarországgal szemben, amit az EP mindig lelkesen megszavazott. Ezek a döntések semmilyen jogi kötőerővel nem rendelkeztek, az Európai Bizottság mégis mindig visszalépett egyet. Ez a folyamat zajlott két éven keresztül, mígnem tavaly decemberben az Európai Tanács ülésén Orbán Viktor miniszterelnök áttörést ért el, így az európai állam- és kormányfők elismerték, hogy a helyzet tarthatatlan, és a források jelentős részét végül rendelkezésre bocsátották. Nekünk az a feladatunk, hogy a még elérhetővé nem tett összegeket is hazahozzuk. Mindezekből látható, hogy a brüsszeli baloldal nem a magyar kormányt, hanem a magyar embereket bünteti. Ez elfogadhatatlan.

– Javában zajlik az európai parlamenti és az önkormányzati választás kampánya. Milyen tapasztalataik vannak?

– Ahogy az előbb is említettem, a magyarok átlátnak Gyurcsány Ferenc szitáján és azon, hogy választásról választásra újabb és újabb emberek jelennek meg, de érdekes módon mindegyikük a baloldal szekerét tolja. Szavazóink elkötelezettek, és nagyon bizakodó vagyok, hogy megnyerjük az európai parlamenti, valamint az önkormányzati választásokat is. Másik irányból viszont azt látom, hogy a baloldal mérhetetlenül aljas és gyűlöletkeltő kampányt folytat. Nemcsak Magyarországon, hanem egész Európában. Egyértelmű, hogy a Robert Fico szlovák miniszterelnök elleni merénylet szervesen táplálkozott abból a baloldali gyűlölethullámból, amit egész Európában a jobboldallal szemben szítanak.

Szintén megdöbbentő, hogy Nyugat-Európában nem a békéért, hanem a háborúért kampányolnak, hogy Európa minél hamarabb lépjen be abba a konfliktusba, amit két ország, Oroszország és Ukrajna vív egymással. Ha ebbe egész Európa beszállna, az világháborút jelentene. Megdöbbentő, hogy milyen erős a háborús uszítás. Ezért is fontos, hogy minél hangosabb legyen a béke hangja június 9-én, a választások napján.

– Mi a választások tétje?

– Mi a baloldallal ellentétben azért kampányolunk, hogy Ukrajnába se fegyvereket ne szállítsanak, se katonákat ne vigyenek. Mi nem akarjuk, hogy fiaink és lányaink meghaljanak a háborúban. Mi a béke, a biztonság és a gyarapodás mellett kampányolunk, mert bizony háborúban nem születnek gyerekek és nincs gyarapodás. A háborúval minden elvész. Aki az életet támogatja, az a békéért kiált, míg aki a halál pártján áll, az háborút akar. Ezt kell mérlegelni, mivel ez a tétje a június 9-i európai parlamenti választásnak az egész EU-ban és Magyarországon egyaránt. Hála Istennek hazánkban az emberek döntő többsége a béke pártján van. Mi, magyarok nem vesztettük el a józan eszünket, és a XX. századi fájdalmas háborús emlékeink miatt sem kérünk semmilyen háborúból. Nagyon fontos, hogy Európa a békét válassza, és békepárti európai parlamenti képviselőket küldjünk Brüsszelbe.

– Milyen eredményekről tud beszámolni a KDNP ügyvezető alelnökeként végzett munkájával kapcsolatban?

– A magyarok hagyománytisztelők, és Magyarországon még van a keresztény kultúrának ereje. Sajnos Európa nyugati felében olyan, mintha a kereszténység a végelgyengülés állapotában lenne, és az emberek nem tudnának eligazodni azon hatások között, amelyek érik őket. Hazánkban az emberek gondolkodását és döntéseiket még áthatja a keresztény kultúra. Itt még számít a tízparancsolat, míg Európa nyugati felében már kevésbé. Fogékonyság van az emberekben arra az értékrendre, aminek köszönhetően megmaradtunk ezer éven át a Kárpát-medencében. Jött a tatár, majd a török, itt voltak a nácik, majd a kommunisták, de mégis megmaradt Magyarország. A XX. század végére pedig ismét az európai népek egyenrangú szövetségének a tagjai lettünk. A kereszténydemokrata szellemiség nagyon sok honfitársunkban ott munkálkodik, akik nyitottak arra, hogy ezt az eszmét a közéletben is érvényesítsék, és tanúságot tegyenek a kereszténység társadalomszervező ereje mellett. Elkötelezett kereszténydemokrata politikusként úgy gondolom, hogy a kereszténydemokrácián kívül nincs másik társadalomszervező erő, amely hosszú távon békét, biztonságot, gyarapodást és kiszámíthatóságot tud hozni egy nemzet számára. Minden más eszme totalitárius rezsimbe torkollott vagy anarchia lett a vége. Sokan vannak honfitársaink között, akik vállalják a kereszténydemokrácia képviseletét, és azért dolgozni is készek. Másfél évvel ezelőtt elindítottunk a párton belül egy olyan megújulási folyamatot, amelynek része, hogy legyen trendi a XXI. században is a kereszténydemokrácia. Ez az építkezés indult el Magyarország minden településén, és nagyon szép eredményeink vannak.

Az elmúlt másfél évben több mint ezer új tagunk lett, akik között sok a fiatal, továbbá létrejött több mint száz új szervezetünk. Komoly hálózatosodás útjára léptünk, és bízom abban, hogy ennek eredményei már érzékelhetők lesznek az euró­pai parlamenti és az önkormányzati választásokon is, így hozzájárulva ahhoz, hogy szövetségünk a Fidesszel kiemelkedő eredményt érjen el.

– Európában milyen ereje van a kereszténydemokráciának?

– Ne hagyjuk feledni, hogy voltaképpen az Európai Unió elődjét a kereszténydemokrata alapítói a béke fenntartása érdekében hozták létre. Most pedig az EU, aminek a békét kellene szolgálnia, a háborús uszítás egyik legerősebb testületévé vált. Ezért mondjuk azt, hogy az EU-nak vissza kellene kanyarodni oda, amilyennek az alapító atyák megálmodták. A folyamat települési szinten, kis közösségben, alulról történő építkezéssel kezdődik, majd el kell érjen Brüsszelig. Bízzunk Magyarországban és Közép-Európa egészségé­ben, gondolkodásában. Ezek az országok azok, amelyek elszenvedték a kommunista diktatúrát. A visegrádi országok együttműködésére építve vissza lehet téríteni az EU-t a gyökerekhez, amivel megindulhat egy kereszténydemokrata reneszánsz.

– Összeegyeztethető a kereszténydemokrácia trendivé tétele a hagyományos értékekkel?

– Ha egy évszázadok óta bizonyított érték mellett állunk ki, az attól még nem ósdi. A politikai ellenfeleink azt akarják elhitetni velünk, hogy ezek az értékek a XXI. században már értelmezhetetlenek. Szerintünk a házasság egy férfi és egy nő szövetsége. Ez miért volna avítt vagy ósdi? Sokkal inkább a társadalom továbbélésének a záloga. Hiába mondja a baloldal ennek az ellenkezőjét, mert a házasság fellazítása nem az élet felé mutat. Két férfi vagy két nő kapcsolatából nem születik gyermek és nem épül a társadalom. Ezekre a kapcsolatokra lehet mondani sok mindent, de ne nevezzük házasságnak. Nekünk a jövőt, a születendő életeket kell szolgálni. Nekünk, kereszténydemokratáknak az a célunk, hogy épüljön a nemzetünk. Hála Istennek ebben is bírjuk az egész magyar társadalom partnerségét.

Máté Patrik