Grosics Gyula labdarúgóként minden létező sikernek a részese volt, kapus poszton pedig újdonságokat vezetett be, hátulról irányította a csapatot, kifutásaival a hátvédeket segítette - emelte ki az éppen 99 éve, 1926. február 4-én született Grosics Gyulára emlékezve id. Lomnici Zoltán, az Aranycsapat Testület elnöke.
A Szent István Bazilika altemplomában, Grosics Gyula sírhelyénél tartott megemlékezésen id. Lomnici Zoltán kiemelte, hogy az Aranycsapat kapusa nemcsak az 1952-es olimpiai győzelem és az 1954-es - akkor csalódásnak számító - világbajnoki ezüstérem megszerzésének volt részese, hanem utána is meghatározó szerepet játszott a válogatottban, szerepelt az 1958-as és 1962-es világbajnokságon is.
Felidézte, hogy a véletlennek köszönhető ez a hosszú pályafutás, ugyanis 1940-ben egy vasárnap éppen ministrálni készült a templomba a kis Grosics, akit a papi pályára szántak szülei, amikor kiderült, hogy a dorogi labdarúgó csapat Pap nevű kapusa és a tartalékkapus sem állt rendelkezésre.
A 15 éves Grosics Gyula a templom előtt mindig kiment a focipályára, ahol kényszerűségből őt jelölték kapusnak. Abból az időből származik az állítólag az egyik játékostól származó mondás: ha nincs Pap, jó a ministráns is.
Lomnici Zoltán emlékeztetett a 86-szoros válogatott kalandos pályafutására, amelyre a politika is rányomta bélyegét.
"Hazaszerető ember volt, a rendszerváltozás után közéleti szerepet is vállalt, hogy segítse az embereket" - mondta az elnök, majd bejelentette, hogy Grosics lányával, Edinával egyeztetve megkezdik a felkészülést a "Grosics 100" emlékévre.
"Születésnapot ünneplünk, és mégis szomorú esemény. Több, mint tíz éve nincs velünk édesapám, és még ma is fáj az elvesztése" - fogalmazott Grosics Edina, majd büszkén mondta, hogy édesapjáról stadiont, sportcsarnokot és általános iskolát is elneveztek.
Elmesélte, hogy eleinte nem védhetett a védjegyévé vált fekete mezben, amelyről a Fekete párduc nevet kapta.
"Hazáját szerető sportember volt, aki hitt az emberi értékekben, méltó példa az utókor számára" - tette hozzá Grosics Edina.
Grosics Edina, Grosics Gyula leánya beszél az Aranycsapat Testület megemlékezésén a 99 éve, 1926. február 4-én született Grosics Gyula, az Aranycsapat kapusa sírhelyénél, a Szent István-bazilika altemplomában 2025. február 4-én. MTI/Máthé Zoltán
Bozsik Péter, az Aranycsapat tagjának, Bozsik Józsefnek a fia, korábbi szövetségi kapitány hangsúlyozta, hogy az Aranycsapat tagjai nemcsak a pályán voltak egységesek, a magánéletben is segítették egymást.
"Kitűnő focisták voltak, és emberségből is példát mutattak" - jelentette ki.
A megemlékezés végén id. Lomnici Zoltán, Grosics Edina, Zakariás Ágnes, Bozsik Péter és ifj. Buzánszky Jenő elhelyezték a megemlékezés virágait a sírnál.
A három magyar város folyóiratainak művelődési akciója önmagában is nagyszerű, ám jelentősége szélesebb: vonzó mintát ad művelődésünk térbeli kiterjesztéséhez.
A politikai agónia megkezdődött, és az elhúzás helyett felgyorsulni látszik. A józanabbak már azon ügyködnek, hogy legalább a látványos összeroskadást megelőzzék. Igyekeznek Patyomkin falat összemalterozni a látvány eltakarására.
Orbán Viktor miniszterelnök október 13-án, hétfőn részt vesz a Közel-Keleti békemegállapodás ünnepélyes aláírási ceremóniáján. A megállapodást Sarm es-Sejk-ben, Egyiptomban írják alá a felek – tájékoztatta az MTI-t a Miniszterelnöki Kommunikációs Főosztály.
Soltész Miklós óriási dolognak nevezte a katolikus, református, római- és görögkatolikus, evangélikus és más felekezethez tartozó épületek megújulását, és hozzátette, emellett még kétszáz új templom is épült.
Felidézve Jókai Mór közéleti tevékenységét Gulyás Gergely azt mondta: az író 27 évig parlamenti képviselő, hét éven keresztül a főrendiház tagja volt. Az író hangja egyszerre szólt a nemzetért és a szabadságért az irodalomban és a közéletben is.