A szakember szerint bár a közvélemény elfelejtette Grósz Károlyt, politikai képe, hatalmi lépései - akár akarata ellenére - is befolyásolták a rendszerváltozás bekövetkeztét. Politikusi sikerei és hibái kihatottak Magyarország jelenkori történetére.
2024. június 25. 10:11
delmagyar
Monográfia jelent meg Grósz Károlyról, Medgyesi Konstantin, a szegedi Móra Ferenc Múzeum történészének kötete arra tesz kísérletet, hogy a legfontosabb fordulópontokat részletesen tárgyalva, objektív módon mutassa be az egykori miniszterelnök, az MSZMP utolsó főtitkárának politikai pályáját.
A kutató az MTI-nek elmondta, Enyedi Zoltán fotóriporter hagyatékának rendezése közben akadt több olyan képre, amely Grósz Károly 1988-as aradi megbeszélése után készültek. Makói diákként egykor maga is részese volt a Romániából visszatérő magyar delegációt fogadó spontán tömegnek, így felkeltette érdeklődését a találkozó, egyre több forrást, levéltári anyagot gyűjtött az eseményről. A tárgyalásról tanulmány készült, melyet újabbak követtek, a megismert anyagok mennyisége pedig folyamatosan bővült, végül pedig hosszú évek munkájával elkészült a monográfia.
A szakember szerint bár a közvélemény elfelejtette Grósz Károlyt, politikai képe, hatalmi lépései - akár akarata ellenére - is befolyásolták a rendszerváltozás bekövetkeztét. Politikusi sikerei és hibái kihatottak Magyarország jelenkori történetére.
A Nemzeti Közszolgálati Egyetem, a Ludovika Egyetemi Kiadó gondozásában megjelent könyv több tucat interjú, visszaemlékezések, levéltári anyagok áttekintésével, a korabeli sajtó részletes vizsgálatával, korábbi kutatások eredményeinek elemzésével igyekszik bemutatni azokat az összetett politikai, szellemi, lelki folyamatokat, melyek meghatározták Grósz Károly gondolkodását, befolyásolták döntéseit.
A könyv kronologikus sorrendbe végigköveti, hogy a német és felvidéki hátterű családban születő miskolci nyomdászinasból hogyan vált Grósz Károly a párt agitációs munkatársává, majd került a fővárosba, ahol előbb a Magyar Rádió és Televízió párttitkáraként, majd már a központi pártapparátus agitprop osztályának vezető munkatársaként dolgozott. Az olvasók megismerhetik azt is, hogy a politikus előbb borsodi, majd fővárosi első titkárként miként gondolkodott egyre kritikusabban a társadalmi problémákról.
Grósz Károly 1987. június 25-től töltötte be a kormányfői posztot. A kortársai által is elismerten kiváló kommunikációs képességekkel rendelkező politikus ekkor egyszerre szembesült azzal, hogy népszerű közszereplővé vált, és hogy - a helyzetet leíró titkos elemzés szerint is - a világ egyik legeladósodottabb országának irányítása a korábbiaktól merőben eltérő lépéseket igényel. A történész véleménye szerint Grósz Károly pusztán modellváltást szeretett volna, de ezt a bizonyos modellkísérletet elsöpörte a történelem.
A könyv részletesen az olvasók elé tárja azokat a - szerző Apagyilkosság című kötetében már bemutatott - eseményeket, melyek során Grósz Károly átvette az MSZMP főtitkári posztját Kádár Jánostól. Külön fejezetben tárgyalja a főtitkár viszonyát Nagy Imre emlékezetéhez, külpolitikai törekvéseit, azt a Nicolae Ceausescuval folytatott 1988. augusztus 28-i aradi megbeszélést, amely végzetesen befolyásolta a politikus hazai és külföldi imázsát, és a "fehérterroros" beszéd körülményeit, amely máig meghatározója Grósz Károly megítélésének.
A történész részletesen bemutatja azt is, milyen vitákat váltott ki az egykori miniszterelnök temetése, majd hogyan alakult ki negatív történeti emlékezete. A kötet Enyedi Zoltán mellett Nagy László fotóriporterek korabeli felvételei illusztrálják a Móra-múzeum gyűjteményéből.
Ahogy most itthon, úgy Isztambulban is három-négy perc leforgása alatt két gólt kaptunk. Ez azt jelenti, hogy letörünk egy bekapott gólnál. Korábbról nem is emlékszem, hogy történt-e ilyen. Nem szabad vert seregként elkönyvelni a bekapott gólt, elvégre még most is volt hátra hatvan perc.
Füllent a fősodor sajtó, amikor azt szajkózza: a tudósok nagy többsége szerint a széndioxod káros, az okozza a felmelegedést. A valóban neves tudósok épp az ellenkező véleményen vannak.
Barabás Richárd, a Párbeszéd politikusa a Fővárosi Közgyűlés legutóbbi ülésére benyújtott módosító indítványa szerint a szivárvány színeivel kellene kivilágítani a Kolosy téren álló 269 éves Újlaki Sarlós Boldogasszony Plébániatemplomot. A beadványt több politikus is provokációnak nevezte. Barabás emellett a Facebook oldalán próbálta félremagyarázni, saját világlátásához igazítani a szivárvány szimbólum jelentését. Soltész Miklóst, a Miniszterelnökség egyházi és nemzetiségi kapcsolatokért felelős államtitkárát kérdeztük a váci református iskola bővítésének alapkőletételénél az esetről, keresztényüldözésről és a Nyugat-Európa szerte tapasztalható templomátalakításokról.
Hind Kabawat az első nő és egyben keresztény, aki miniszteri tisztséget tölt be a szíriai kormányban. Március 29-i hivatalba lépésétől ő vezeti a Szociális és Munkaügyi Minisztériumot. Nyugati megfigyelők üdvözölték a nők irányába történő nyitást, az új szociális miniszter személyének megválasztását egyben pedig a kisebbségek iránti elfogadóbb magatartásnak tekintik.
Soltész Miklós a Taksonyi Német Nemzetiségi Óvoda bővítésének átadóünnepségén arról beszélt, hogy a magyar kormány ugyanúgy fontosnak tartja az egyházak és a nemzetiségek oktatási-nevelési intézményeit, mint minden más oktatási-nevelési hazai intézményt.