A szakember szerint bár a közvélemény elfelejtette Grósz Károlyt, politikai képe, hatalmi lépései - akár akarata ellenére - is befolyásolták a rendszerváltozás bekövetkeztét. Politikusi sikerei és hibái kihatottak Magyarország jelenkori történetére.
2024. június 25. 10:11
delmagyar
Monográfia jelent meg Grósz Károlyról, Medgyesi Konstantin, a szegedi Móra Ferenc Múzeum történészének kötete arra tesz kísérletet, hogy a legfontosabb fordulópontokat részletesen tárgyalva, objektív módon mutassa be az egykori miniszterelnök, az MSZMP utolsó főtitkárának politikai pályáját.
A kutató az MTI-nek elmondta, Enyedi Zoltán fotóriporter hagyatékának rendezése közben akadt több olyan képre, amely Grósz Károly 1988-as aradi megbeszélése után készültek. Makói diákként egykor maga is részese volt a Romániából visszatérő magyar delegációt fogadó spontán tömegnek, így felkeltette érdeklődését a találkozó, egyre több forrást, levéltári anyagot gyűjtött az eseményről. A tárgyalásról tanulmány készült, melyet újabbak követtek, a megismert anyagok mennyisége pedig folyamatosan bővült, végül pedig hosszú évek munkájával elkészült a monográfia.
A szakember szerint bár a közvélemény elfelejtette Grósz Károlyt, politikai képe, hatalmi lépései - akár akarata ellenére - is befolyásolták a rendszerváltozás bekövetkeztét. Politikusi sikerei és hibái kihatottak Magyarország jelenkori történetére.
A Nemzeti Közszolgálati Egyetem, a Ludovika Egyetemi Kiadó gondozásában megjelent könyv több tucat interjú, visszaemlékezések, levéltári anyagok áttekintésével, a korabeli sajtó részletes vizsgálatával, korábbi kutatások eredményeinek elemzésével igyekszik bemutatni azokat az összetett politikai, szellemi, lelki folyamatokat, melyek meghatározták Grósz Károly gondolkodását, befolyásolták döntéseit.
A könyv kronologikus sorrendbe végigköveti, hogy a német és felvidéki hátterű családban születő miskolci nyomdászinasból hogyan vált Grósz Károly a párt agitációs munkatársává, majd került a fővárosba, ahol előbb a Magyar Rádió és Televízió párttitkáraként, majd már a központi pártapparátus agitprop osztályának vezető munkatársaként dolgozott. Az olvasók megismerhetik azt is, hogy a politikus előbb borsodi, majd fővárosi első titkárként miként gondolkodott egyre kritikusabban a társadalmi problémákról.
Grósz Károly 1987. június 25-től töltötte be a kormányfői posztot. A kortársai által is elismerten kiváló kommunikációs képességekkel rendelkező politikus ekkor egyszerre szembesült azzal, hogy népszerű közszereplővé vált, és hogy - a helyzetet leíró titkos elemzés szerint is - a világ egyik legeladósodottabb országának irányítása a korábbiaktól merőben eltérő lépéseket igényel. A történész véleménye szerint Grósz Károly pusztán modellváltást szeretett volna, de ezt a bizonyos modellkísérletet elsöpörte a történelem.
A könyv részletesen az olvasók elé tárja azokat a - szerző Apagyilkosság című kötetében már bemutatott - eseményeket, melyek során Grósz Károly átvette az MSZMP főtitkári posztját Kádár Jánostól. Külön fejezetben tárgyalja a főtitkár viszonyát Nagy Imre emlékezetéhez, külpolitikai törekvéseit, azt a Nicolae Ceausescuval folytatott 1988. augusztus 28-i aradi megbeszélést, amely végzetesen befolyásolta a politikus hazai és külföldi imázsát, és a "fehérterroros" beszéd körülményeit, amely máig meghatározója Grósz Károly megítélésének.
A történész részletesen bemutatja azt is, milyen vitákat váltott ki az egykori miniszterelnök temetése, majd hogyan alakult ki negatív történeti emlékezete. A kötet Enyedi Zoltán mellett Nagy László fotóriporterek korabeli felvételei illusztrálják a Móra-múzeum gyűjteményéből.
Nemcsak Európa békéjét, hanem a világbékét is előmozdítaná, ha Ukrajnával együtt Oroszországot is felvennénk az EU-ba. Ehhez azonban nemcsak a kijevi korrupciót, hanem a brüsszeli korrupciót is föl kellene számolni.
Ahogy most itthon, úgy Isztambulban is három-négy perc leforgása alatt két gólt kaptunk. Ez azt jelenti, hogy letörünk egy bekapott gólnál. Korábbról nem is emlékszem, hogy történt-e ilyen. Nem szabad vert seregként elkönyvelni a bekapott gólt, elvégre még most is volt hátra hatvan perc.
Simicskó István szerint "a papság gyalázásával, a hívők megalázásával és az egyház elleni gyűlölet tudatos szításával egy 21. századi keresztényüldözésbe kezdtek".
Szánthó Miklós kitért arra, is Romanowski ellen "büntetőeljárásnak álcázott koncepciós per indult hazájában", de az Interpol nemrég visszautasította a lengyel ügyészség kérését, és nem volt hajlandó körözés alá vonni.
Nem értek egyet azzal, hogy az ukránok értünk harcolnak, ugyanis Európa nincsen támadás alatt, egyetlen európai uniós vagy NATO-tagország sincs támadás alatt. Az ukránok hősiesen harcolnak, de magukért" - rögzítette a külügyminiszter.