Újuló templomaink bástyái a szellemi végvárrendszernek
Kiss-Rigó László Szeged-csanádi püspök a szentmisén úgy fogalmazott, Isten a történelem ura, aki gondviselő szeretettel a végső cél felé vezeti az egész emberiséget.
Utoljára frissítve: 2024. június 28. 21:31
2024. június 28. 20:52

A felújított Havasboldogasszony Langó-kápolna az átadás napján a Csongrád-Csanád vármegyei Apátfalván 2024. június 28-án. MTI

A templomok, kápolnák, út menti keresztek felújításával a keresztény Magyarország hagyományait erősítjük - jelentette ki a vallásturizmusért felelős miniszteri biztos pénteken a Csongrád-Csanád vármegyei Apátfalván.

Nacsa Lőrinc a felújított Langó-kápolnánál tartott hálaadó mise előtt újságíróknak azt mondta, a kormány számára kiemelten fontos a vallási turizmus, a zarándokturizmus támogatása.
   
A helyiek által tisztelt Langó-kápolna az egész egyházmegye, a régióban élő valamennyi ember számára fontos, hiszen szimbolikus helyen áll, az M43-as autópályán naponta több ezer ember halad el mellette - közölte a politikus. Hozzátette: számos kiránduló-útvonal is érinti a kápolnát.
   
A miniszteri biztos úgy fogalmazott, aki templomot épít, templomot újít fel, az a jövőre gondol, a jövőben bízik.
   
Nacsa Lőrinc kifejtette, az elmúlt 14 évben a kormány támogatásával a Kárpát-medencében 3700 templomot újítottak fel és több mint kétszáz új templom épült, továbbá számos közösségi ház és más egyházi épület is megújult.
   
A Langó-kápolna mellett a vallásturisztikai fejlesztések más beruházásokat is érintenek a térségben, megújult templom Szegeden, Makón és a közeli Óföldeákon is. A környéken sok olyan templom áll - legyen az katolikus, református vagy evangélikus -, amely azért épült, hogy Isten dicsőségét hirdesse és a közösség találkozási helyéül szolgáljon - mondta a politikus, hangsúlyozva, fontos ezeket megújítani és tartalommal megtölteni, a kormány ezen dolgozik, partnerségben az egyházakkal.
   
Kiss-Rigó László Szeged-csanádi püspök a szentmisén úgy fogalmazott, a magyar nemzet történetében számos tragikus esemény történt. Azt gondolhatnánk, hogy a történelmet a politikai, gazdasági, katonai nagyhatalmak irányítják, de mindig bebizonyosodik, hogy Isten a történelem ura, aki gondviselő szeretettel a végső cél felé vezeti az egész emberiséget.

Kiss-Rigó László Szeged-csanádi püspök (b) hálaadó ünnepi szentmisét mutat be a felújított Havasboldogasszony Langó-kápolna átadásán a Csongrád-Csanád vármegyei Apátfalván 2024. június 28-án. MTI
   
Hozzátette: Isten nem arra való, hogy ha nem tudunk megoldani valamit, akkor tőle kérjünk segítséget. Amikor Istenhez fordulunk, azt kérhetjük, adjon mindig erőt, hogy úgy tudjuk megélni azokat a megpróbáltatásokat, amelyekkel szembesülünk, hogy győztesen kerüljünk ki.
   
A kőkerítéssel körbevett, vakító fehér, meszelt falú, kecses arányú, színes üvegablakos neogótikus kápolnát 1900-ban Havi Boldogasszony tiszteletére szentelték fel. Az építés évében készült a 16 téglaoszlopos kerítés is, amelynek valamennyi pillérére vaskereszteket helyeztek el. A kápolna előtt álló Langó-keresztet Langó Mihály és felesége, Balog Anna állíttatta 1866-ban, a kápolnát Langó Mátyás és felesége, Szigeti Rozália építtette.
   
A kápolna felújítása a Miniszterelnökség támogatása mellett a Szeged-Csanádi Egyházmegye jelentős hozzájárulásának és több magánszemély segítségének köszönhetően valósulhatott meg.
   
A rekonstrukció során nemcsak a balesetveszélyessé vált kerítés és pillérei újjáépítésére nyílt lehetőség, hanem megtörtént a külső homlokzat és a tetőlemez fedésének teljes festése, valamint a helyi közösség adományából a belső tér vakolatfelújítása és festése is.
   
A beruházás befejezéseként felajánlásból elkészült a kápolna napelemes fényvetővel történő megvilágítása, ami éjszaka is láthatóvá teszi az épületet az M43-as autópályán közlekedők számára.

MTI
  • Bandung árnyékában
    Jelen van az ortodox kereszténység és a dél-amerikai római kereszténység. Jelen van az iszlám. Jelen van Kína és annak afrikai gondozott államai. Jelen van a hindu civilizáció.
  • Ezt a harcot még nem vívtuk meg
    Brutális, kíméletlen szellemi rombolás kell ahhoz, hogy egy kultúra ezt a képességét elveszítse s az adott népet, nemzetet elveszejtse. Nálunk ez az elveszejtés 1900-ban kezdődött.
MTI Hírfelhasználó