Macron arról is beszélt, hogy találkozott Orbánnal, és továbbra is kitart azon álláspontja mellett, hogy az államoknak megvan a joguk a saját szuverenitásukhoz és ahhoz, hogy diplomáciai kapcsolataikat függetlenül intézzék.
2024. július 12. 21:31
nytimes
Emmanuel Macron szerint hasznosak voltak a magyar kormányfő találkozói. A Mandiner értesülése szerint Magyarország szuverenitását hangsúlyozta Emmanuel Macron francia elnök a NATO-csúcson, amikor Orbán Viktor békemissziójáról kérdezték. A francia elnök visszafogottan beszélt a magyar miniszterelnök oroszországi és kínai útjáról, valamint arról, hogy a csúcstalálkozó után Donald Trumppal is találkozott és azt hangsúlyozta, hogy ezeken a találkozókon Orbán Viktor nem az Európai Uniót, hanem Magyarországot képviselte.
Macron arról is beszélt, hogy találkozott Orbánnal, és továbbra is kitart azon álláspontja mellett, hogy az államoknak megvan a joguk a saját szuverenitásukhoz és ahhoz, hogy diplomáciai kapcsolataikat függetlenül intézzék.
Majd hozzátette, hogy a magyar kormányfő látogatásai szerinte „nagyon hasznosak” voltak, ugyanakkor ezeken a látogatásokon „egyedül” Magyarország nevében tárgyalt a miniszterelnök.
A francia elnök azt is kifejezte, a NATO egységesen „nagy tisztelettel” viseltet Magyarország iránt.
Bódis László hangsúlyozta azt is, hogy az idéntől a középiskolától kezdve az egyetemi képzés legvégéig minden képzési szinten elérhető egy vállalkozói program a tehetséges fiatalok számára.
A tettlegességnek semmi köze sincs a demokráciához. A demokrácia egyik szerepe éppen az, hogy elejét vegye a tettlegességnek – legalább a politikai életben. A baloldal ezt az Európai Unióban sem tanulta meg. Valamikor Rajk-perek, majd az 56-os szabadságharc után tömeges kivégzések jellemezték a baloldal demokráciáját.
Tusványos egyik panelbeszélgetésében az Európai Unió kereszténydemokrata gyökereit, jelenlegi állapotát és jövőbeli lehetőségeit vitatták meg. Ennek kapcsán beszélgettünk Nádor Koppány Zsomborral, a Szent István Intézet kutatási igazgatójával, aki a miniszterelnök-helyettes tanácsadója is.
Surján László, a KDNP tiszteletbeli elnöke, volt népjóléti miniszter és EP-alelnök interjút adott lapunknak a kereszténydemokráciáról, Európai Unióról, kampányról és eldurvult közéletről, személyes hitéről.
Azbej Tristan, a Külgazdasági és Külügyminisztérium üldözött keresztényeket segítő programokért felelős államtitkára új Facebook-bejegyzésében ismételten arra hívta fel a figyelmet, hogy a keresztények elleni támadások Európában már nem elszigetelt esetek, hanem egyre inkább mindennapossá váló jelenségek.
Bódis László hangsúlyozta azt is, hogy az idéntől a középiskolától kezdve az egyetemi képzés legvégéig minden képzési szinten elérhető egy vállalkozói program a tehetséges fiatalok számára.
A tettlegességnek semmi köze sincs a demokráciához. A demokrácia egyik szerepe éppen az, hogy elejét vegye a tettlegességnek – legalább a politikai életben. A baloldal ezt az Európai Unióban sem tanulta meg. Valamikor Rajk-perek, majd az 56-os szabadságharc után tömeges kivégzések jellemezték a baloldal demokráciáját.
