wikipedia
Még De Gaulle francia elnök nevezte el brüsszeli bürokráciának az akkor még az acélközösséghez tartozó, a maihoz képest törpe adminisztrációt. Mára a kritika beteljesedett. Az Európai Unió birodalmi ambíciókat tápláló, a nemzeteket nem tisztelő bürokráciává vált – leplezte le a brüsszeli szélsőséget Schmidt Mária, a Terror Háza Múzeum főigazgatója. Galló Béla politológust kérdezte a Gondola.
– Aggasztó törvényszerűség, hogy a nagy szervezetek idővel korruptak lesznek. Ma az EU egyik első számú vezetője az évszázad legnagyobb korrupciójának gyanújában él, ezt tisztáznia sem kell neki; egy több bőröndnyi bankóköteggel lebukott görög politikusnőt kiengedtek a börtönből, ügye elhalt, egy ciprusi, gigantikus bankbetéttel lebukott politikusnő ellen vizsgálat sem indult. Itáliai korrupciós EU-bűnözők ellen nyomozás indult, elhalt. Mennyiben segítene egy szintén nagyra duzzasztott ellenbürokrácia, amely a brüsszelit sakkban tartaná?
– Ellenbürokrácia? Kafkával szólva, egy másik kastéllyal a kastély ellen? Ez alighanem fokozná a zűrzavart. Arra viszont szükség lenne, hogy a jelenlegi túlbonyolított - a saját zsebek és föderalizáció politikai szolgálatába állított bürokratikus szövevényt - alaposan megreformálják. Mindenekelőtt ne a Tanács szuverén mozgásterét korlátozzák (pl. a vétójog megnyirbálása), hanem a Bizottság és a Parlament túlterjeszkedését. Ez lenne összhangban a szuverén európai nemzetek eredeti integrációs alapelveivel. Csakhát erre vajmi kevés akarat mutatkozik.
– Politikuskaszt alakult ki, választáson megbuktathatatlan személyi garnitúrával. A história jelzi, hogy ilyenkor egy idő után „francia forradalmak" alakulnak ki: tömeggyilkossággal, a király lefejezésével. A brüsszeli bürokrácia fejeinek ettől miért nem kell félniük?
– Az Európai Unió előbb esik szét, mielőtt a " francia forradalom" bekövetkezhetne. Most bizonyosodik be, hogy Európa 20.századi lejtmenete az 3.évezredre felgyorsult, szinte minden nemzetközi összehasonlításban szembetűnően kullog a nagy erőközpontok mögött. Már az sem érvényes, hogy " legalább a béke bizosítékaként funkcionál". Az elmúlt évtizedekben Európa déli és keleti részei háboŕús tereppé váltak, keleten jelenleg is háboŕú dúl, amit az amerikai demokratákat követő uniós fősodor lelkesen támogat, a béke híveit pedig megbélyegezné. Ugyanakkor persze a magországok társadalmain belül sincs béke: megrendülőben a jóléti komfort, az egykori európai értékek a visszájukra fordulnak. Mindez gyorsuló ütemben zajlik, s előbb beérik, mint bármiféle forradalom. Ámbár, ha úgy tetszik, az illúziók eróziója maga is forradalom.
Galló Béla – cs3.hu
– A szélsőségesek időnként felvetik, EU-katonaságot is kellene felállítani. Ez az agyrém a további birodalmasodást taszítaná előre. Az EU eredetileg gazdasági szerveződés volt, ma azonban Emmanuel Macron mondja, hogy a versenyképesség elvesztése ez EU elhalását okozza. Miért lehetünk biztosak benne, hogy az EU már nem fog visszatérni régi céljaihoz, miért hiúsul meg az alapító atyák "Európa keresztény lesz, vagy nem lesz" ábrándja?
– Ha az előzőekhez tartjuk magunkat, ez a túl- és rossz irányba bürokratizálódó unió, a maga hanyatló nemzetközi trendjével és belső társadalmi konfliktusaival hogyan teremthetne "európai hadsereget"? Volt már a történelemben európai szintű katonai erő, például az, amelyik Budát 1686-ben az oszmánok alól felszabadította, de az szuverén aktorok együttműködésén alapult, nem terjeszkedett túl konkrét célján. Persze a papír mindent elbír, még egy "európai hadsereget", egy fiók NATO-t is.
Molnár Pál
-
Jelen van az ortodox kereszténység és a dél-amerikai római kereszténység. Jelen van az iszlám. Jelen van Kína és annak afrikai gondozott államai. Jelen van a hindu civilizáció.
-
Brutális, kíméletlen szellemi rombolás kell ahhoz, hogy egy kultúra ezt a képességét elveszítse s az adott népet, nemzetet elveszejtse. Nálunk ez az elveszejtés 1900-ban kezdődött.
-
Orbán Viktor arról beszélt: a magyar rendszerváltás utáni időszakot az a gondolat uralta, hogy nemcsak azért érdemes nyugatra tekintenünk, mert ott jobban élnek, hanem azért is, mert egy olyan önkorrekciós politikai-gazdasági rendszert fedeztek fel valamikor a XVII. századtól kezdődően, amely hosszú távon garantálja stratégiai biztonságunkat.
-
A magyarság az egész világon jelen van. "A mi feladatunk, hogy a kihívásokból lehetőséget kovácsoljunk, ezért lehetőségként tekintünk arra, hogy világnemzetté vált a magyarság" - mutatott rá Semjén Zsolt.
-
A magyar kormányfő felidézte, hogy 17 évvel ezelőtt járt legutóbb kazah elnök Magyarországon. Önmagában ez is aláhúzza Kaszim-Zsomart Tokajev látogatásának fontosságát, aki egy hatalmas országot képvisel az egyik legígéretesebb régióból - mondta.