November 4-ét a kormány 2013-ban nyilvánította hivatalosan is nemzeti gyásznappá. Ekkor, az 1956-os forradalom és szabadságharc leverésének, a szovjet csapatok bevonulásának évfordulóján az áldozatokra emlékezik az ország.
2024. november 4. 21:21
Budapest, 2024. november 4. A Magyar Rádió Szimfonikus Zenekara és Énekkara az 1956-os forradalom és szabadságharc leverésének 68. évfordulóján, a nemzeti gyásznapon a Szent István-bazilikában tartott koncerten 2024. november 4-én. MTI/Koszticsák Szilárd
Hangversennyel és gyertyagyújtással emlékeztek az 1956-os forradalom és szabadságharc áldozataira hétfő este, a nemzeti gyásznap budapesti rendezvénysorozatának zárásaként a Szent István-bazilikában.
A koncerten 18 órától Wolfgang Amadeus Mozart Requiem című, 1791-ben komponált gyászmiséje csendült fel.
A zenemű a Magyar Rádió Szimfonikus Zenekara és a Magyar Rádió Énekkara előadásában, Kovács János vezényletével hangzott el. Közreműködött Zemlényi Eszter, Németh Judit, Pál Botond és Hámori Szabolcs operaénekes.
A megemlékezés zárásaként a résztvevők a bazilika lépcsőjénél közös gyertyagyújtással emlékeztek a mártírokra.
Az eseményen jelen volt Nagy Zsuzsanna, Sulyok Tamás köztársasági elnök felesége, Áder János volt államfő és felesége, Herczegh Anita, valamint Schmitt Pál korábbi köztársasági elnök is.
A Bartók rádió élőben közvetítette az emlékkoncertet, amely a közmédia M5-ös csatornáján 22 óra 42 perctől tekinthető meg.
November 4-ét a kormány 2013-ban nyilvánította hivatalosan is nemzeti gyásznappá. Ekkor, az 1956-os forradalom és szabadságharc leverésének, a szovjet csapatok bevonulásának évfordulóján az áldozatokra emlékezik az ország.
Ha túl sok a „zöld” erőmű, a borotvaélen táncoló energia egyensúly felborulhat, és az áramszolgáltatás lavina szerűen összeomolhat. Márpedig a modern civilizáció az elektromosságra épül. Áram nélkül leáll az Internet és a számítógép, nem működik a TV, a rádió, a telefon, nem lehet bank kártyával fizetni, leállnak a szivattyúk, nem lehet benzint tankolni, és előbb utóbb már víz sem jön a csapokból.
Nemcsak Európa békéjét, hanem a világbékét is előmozdítaná, ha Ukrajnával együtt Oroszországot is felvennénk az EU-ba. Ehhez azonban nemcsak a kijevi korrupciót, hanem a brüsszeli korrupciót is föl kellene számolni.
Felszállt a fehér füst, a konklávé csütörtöki harmadik szavazása sikeres volt, Robert Prevost amerikai bíboros lett a katolikus egyház 267. pápája XIV. Leó néven.
Ma mindennél fontosabb, hogy újra béke legyen: az európai jövőt nem áldozhatjuk fel a háborús készülődés oltárán – hangsúlyozta a KDNP európai parlamenti képviselője csütörtökön közösségi oldalán, adta tájékoztatásul a Kdnp.hu.
A DK-s Vadai Ágnes kérdéseire való válaszolás már szokásszerűen Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes mindennapjai részévé vált. Talán még egy hét sem telt az előző levélváltásuk óta (amiről itt számoltunk be), de máris itt az újabb kérdés. Vadainak vagy fel sem tűnik, hogy a hangulatkeltő kérdéseivel nem a kormányt, a kereszténydemokratákat, hanem a keresztény, hívő embereket, a felekezeteket, jelen esetben konkrétan a Magyar Katolikus Egyházat támadja, vagy direkt ez a célja.
Ha túl sok a „zöld” erőmű, a borotvaélen táncoló energia egyensúly felborulhat, és az áramszolgáltatás lavina szerűen összeomolhat. Márpedig a modern civilizáció az elektromosságra épül. Áram nélkül leáll az Internet és a számítógép, nem működik a TV, a rádió, a telefon, nem lehet bank kártyával fizetni, leállnak a szivattyúk, nem lehet benzint tankolni, és előbb utóbb már víz sem jön a csapokból. 
Nemcsak Európa békéjét, hanem a világbékét is előmozdítaná, ha Ukrajnával együtt Oroszországot is felvennénk az EU-ba. Ehhez azonban nemcsak a kijevi korrupciót, hanem a brüsszeli korrupciót is föl kellene számolni. 
