Budapest, 2024. november 4. A Magyar Rádió Szimfonikus Zenekara és Énekkara az 1956-os forradalom és szabadságharc leverésének 68. évfordulóján, a nemzeti gyásznapon a Szent István-bazilikában tartott koncerten 2024. november 4-én. MTI/Koszticsák Szilárd
Hangversennyel és gyertyagyújtással emlékeztek az 1956-os forradalom és szabadságharc áldozataira hétfő este, a nemzeti gyásznap budapesti rendezvénysorozatának zárásaként a Szent István-bazilikában.
A koncerten 18 órától Wolfgang Amadeus Mozart Requiem című, 1791-ben komponált gyászmiséje csendült fel.
A zenemű a Magyar Rádió Szimfonikus Zenekara és a Magyar Rádió Énekkara előadásában, Kovács János vezényletével hangzott el. Közreműködött Zemlényi Eszter, Németh Judit, Pál Botond és Hámori Szabolcs operaénekes.
A megemlékezés zárásaként a résztvevők a bazilika lépcsőjénél közös gyertyagyújtással emlékeztek a mártírokra.
Az eseményen jelen volt Nagy Zsuzsanna, Sulyok Tamás köztársasági elnök felesége, Áder János volt államfő és felesége, Herczegh Anita, valamint Schmitt Pál korábbi köztársasági elnök is.
A Bartók rádió élőben közvetítette az emlékkoncertet, amely a közmédia M5-ös csatornáján 22 óra 42 perctől tekinthető meg.
November 4-ét a kormány 2013-ban nyilvánította hivatalosan is nemzeti gyásznappá. Ekkor, az 1956-os forradalom és szabadságharc leverésének, a szovjet csapatok bevonulásának évfordulóján az áldozatokra emlékezik az ország.
-
Jelen van az ortodox kereszténység és a dél-amerikai római kereszténység. Jelen van az iszlám. Jelen van Kína és annak afrikai gondozott államai. Jelen van a hindu civilizáció.
-
Brutális, kíméletlen szellemi rombolás kell ahhoz, hogy egy kultúra ezt a képességét elveszítse s az adott népet, nemzetet elveszejtse. Nálunk ez az elveszejtés 1900-ban kezdődött.
-
Senjén Zsolt miniszterelnök-helyettes úgy fogalmazott: a képviselő estében "kilóg a lóláb", nem a gyermekek iránti aggódás, felelősségvállalás motiválja, hanem az egyház iránti gyűlölet.
-
November 4-ét a kormány 2013-ban nyilvánította hivatalosan is nemzeti gyásznappá. Ekkor, az 1956-os forradalom és szabadságharc leverésének, a szovjet csapatok bevonulásának évfordulóján az áldozatokra emlékezik az ország.
-
A vérbírók – akiknek ámokfutása elsősorban Kádár, Biszku, Apró, Marosán és a többi, idegen zsoldban állt politikus lelkén szárad, – nem válogattak az áldozatok világnézete szerint.