A székesegyház kapui 19 óra 20 perckor nyíltak meg, miután Laurent Ulrich, Párizs érseke pásztorbotjával háromszor hármat kopogtatott jelképesen. Mindhárom kopogtatásra a Maitrise de Notre-Dame zeneiskola kórusai egy-egy zsoltárral válaszoltak. A harmadik kopogtatás és zsoltár után megnyílt a kapu.
Utoljára frissítve: 2024. december 7. 22:29
2024. december 7. 22:14
Egyházi zászlókat visznek az öt éve tűzvész áldozatává vált párizsi Notre-Dame-székesegyház újranyitása alkalmából rendezett ünnepségen 2024. december 7-én (Fotó: MTI/EPA/AFP pool/Ludovic Marin)
Öt és fél évvel a 2019. április 15-i tűzvész után szombaton ünnepélyesen megnyitották az újjáépített párizsi Notre-Dame-székesegyházat.
Az ünnepi szertartáson mintegy negyven állam- és kormányfő vett részt, közöttük Emmanuel Macron francia elnök és Donald Trump megválasztott amerikai elnök.
A székesegyház kapui 19 óra 20 perckor nyíltak meg, miután Laurent Ulrich, Párizs érseke pásztorbotjával háromszor hármat kopogtatott jelképesen. Mindhárom kopogtatásra a Maitrise de Notre-Dame zeneiskola kórusai egy-egy zsoltárral válaszoltak. A harmadik kopogtatás és zsoltár után megnyílt a kapu.
A szertartáson részt vevők hosszas ovációval ünnepelték a tűzoltókat és az építőket.
Emmanuel Macron beszédében „háláját fejezte ki a francia nemzetnek a Notre-Dame újjáépítéséért.
„Újra felfedeztük, hogy mire képesek a nagy nemzetek: megvalósítani a lehetetlent” – mondta az elnök a székesegyházban tartott beszédében.
„A végső fellángolást, az akaratot, a reménység fokát választottuk. (…) És ahhoz, hogy mindezt megvalósíthassuk, páratlan testvériséget” – tette hozzá.
„Meg kell őriznünk kincsként a törékenységnek, az alázatnak és az akaratnak ezt a tanulságát, nem szabad elfelednünk, mennyit érünk mindannyian és mennyire elválaszthatatlan mindnyájunk munkájától ennek a székesegyháznak a nagysága” – mondta végezetül Emmanuel Macron.
A székesegyházban felolvasott, Laurent Ulrich érsekhez intézett üzenetében Ferenc pápa azt kérte, hogy „fogadják nagylelkűen és ingyen” a Notre-Dame látogatóinak óriási tömegét. A katolikus egyházfő elhárította a meghívást a ceremóniára.
Egyházi személyek érkeznek az öt éve tűzvész áldozatává vált párizsi Notre-Dame-székesegyház újranyitása alkalmából rendezett ünnepségre 2024. december 7-én (Fotó: MTI/EPA pool/Christophe Petit Tesson)
Az öt évvel korábbi rettenetes tűzvészre emlékeztetve a pápa hangsúlyozta, „mennyire összeszorultak a szíveink a veszély láttán, hogy megsemmisülhet a hit és a keresztény építészet remekműve, nemzeti történelmük évszázados tanúja”.
„Ma a szomorúság és a gyász helyet ad az örömnek, az ünnepnek és a dicséretnek” – tette hozzá Ferenc pápa, tisztelegve a számos ipartestület figyelemre méltó munkája és a tűzoltók bátorsága előtt.
„E bámulatos templom újjászületése legyen látnoki jele a franciaországi egyház megújulásának” – tette hozzá a katolikus egyházfő.
Országainkra az Egyesült Nemzetek Szervezetének ügynökségei is nyomást gyakorolnak. Az ENSZ Nőkkel Szembeni Megkülönböztetés Felszámolásával Foglalkozó Bizottságának jelentése tavaly augusztusban megállapította, hogy a születendő élet védelme Lengyelországban a nők diszkriminációját és az emberi jogok megsértését jelenti.
Az amerikai elnökválasztás óta a „main-stream” módosulni látszik. Erre utal, hogy a nagy bankok egymással versenyezve hagyják el a Net-Zero límakartellt, és csoportosítják át a befektetéseiket a sokat szidott fosszilis energia bizniszbe. És ez bizony nagy baj, mert ha nem csurog a pénz a dekarbonizációra és a zöld energia programokra, akkor ez a hajó el fog süllyedni.
Sajnos lesz elegendő erejük, hogy megvédjék az alvilági módszerekkel dolgozó, álhírgyártó „kollégáikat” – utal a szélsőbaloldali sajtóhálózatra Bánó Attila.
Probléma lehet még a háborús hisztéria folyamatos fenntartása. Egyetlen szuper birodalom esetén ugyanis gondot okozhat, hogy nincs kivel háborúzni. Ki kell találni ezért olyan globális veszedelmeket, amelyek indokolttá teszik a rendkívüli állapot folyamatos fenntartását, szükség esetén pl. utazási korlátozások
és/vagy kijárási tilalmak bevezetését, gázálarc vagy szájmaszk kötelező hordását, stb.
"Ha egy konzervatív, patrióta kormány tizedennyi gaztettet követne el, akkor Brüsszelben már az összes létező jogállamisági eljárást elindították volna, így viszont, hogy mindezt egy Brüsszelnek feltétlen hűséges kormány teszi, senki egy rossz szót sem szól" - hangsúlyozta Szijjártó Péter.
Az amerikai elnökválasztás óta a „main-stream” módosulni látszik. Erre utal, hogy a nagy bankok egymással versenyezve hagyják el a Net-Zero límakartellt, és csoportosítják át a befektetéseiket a sokat szidott fosszilis energia bizniszbe. És ez bizony nagy baj, mert ha nem csurog a pénz a dekarbonizációra és a zöld energia programokra, akkor ez a hajó el fog süllyedni.
