60 ezer névre lehet rákeresni az egykori állambiztonsági iratokban

Megkezdődik szerdán az egykori állambiztonsági iratok egy részének nyilvánosságra hozatala, az interneten mintegy 60 ezer névre lehet majd rákeresni - mondta Cseh Gergő Bendegúz, az Állambiztonsági Szolgálatok Történeti Levéltárának főigazgatója a Kossuth rádió Felkelő című műsorában.

A főigazgató elmondta, a nyitottaktak.hu oldalon háromféle dokumentumtípus, az úgynevezett 6-os kartonok, a beszervezési naplók és a korábbi mágnesszalagos nyilvántartás adatai válnak hozzáférhetővé. Az adatbázis regisztráció és előzetes ellenőrzés nélkül használható, a keresés név és más személyes azonosító adatok alapján is lehetséges.

Hangsúlyozta ugyanakkor, hogy egy név szereplése a nyilvántartásban önmagában nem bizonyítja, hogy az érintett együttműködött az állambiztonsággal. Az adatok ugyanis csak azt mutatják meg, hogy

az illető valamilyen módon kapcsolatba került a titkosszolgálattal, de előfordulhatott például meghiúsult beszervezés

vagy az együttműködés korai megtagadása is.

A tényleges kapcsolat és az állambiztonsági tevékenység feltárásához további kutatásra, illetve a beszervezési dossziék megismerésére lehet szükség. Ezekből részletesen nyomon követhető a beszervezés előkészítése,

az érintett megfigyelése, a vele szemben alkalmazott nyomásgyakorlás,

az együttműködés folyamata, valamint annak lezárása.

Cseh Gergő Bendegúz fontosnak nevezte, hogy senki ne ítéljen meg egy embert pusztán az adatbázisban megtalált neve alapján. Mint mondta, "ne egy lista, egy adatbázisban talált név alapján próbáljunk megítélni valakit", hanem igyekezzünk megérteni az érintettek helyzetét és motivációit is. Hozzátette, sok esetben azok, akik együttműködtek az állambiztonsággal, maguk is a rendszer áldozatai voltak.

A levéltár segítséget kíván nyújtani az iratok értelmezéséhez, bemutatva az állambiztonság működését, a beszervezések módszereit és a dokumentumokban használt szakkifejezéseket. A tájékoztatást

podcastokkal, videókkal és nyilvános beszélgetésekkel is segítik,

utóbbiak között a múlt feldolgozásával és a transzgenerációs traumákkal foglalkozó programok is szerepelnek.

A főigazgató kitért arra is, hogy az érintettek vagy leszármazottaik helyesbítést, illetve saját információikat és történetüket bemutató dokumentumokat is benyújthatnak a levéltárhoz. Ezeket digitalizálják és az eredeti állambiztonsági iratok mellett teszik hozzáférhetővé, így az érdeklődők az érintett saját elbeszélését is megismerhetik.

A beszélgetésben szóba került Németh Miklós volt miniszterelnök levéltárhoz eljuttatott, Orbán Viktor rendszerváltozás előtti múltjára vonatkozó nyilatkozata is. Cseh Gergő Bendegúz megerősítette, hogy Németh Miklós - előzetes egyeztetés után - személyesen kereste fel az intézményt és ügyvédei jelenlétében aláírt nyilatkozatot adott át.

A dokumentumot a levéltár visszaemlékezésként kezeli és a kutatók számára hozzáférhetővé teszi. Hangsúlyozta azonban, hogy a nyilatkozatban foglaltakat eredeti források, dokumentumok vagy bizonyítékok nem támasztják alá. Mint fogalmazott, a levéltár jelenlegi tudása szerint "semmi egyéb korlát bizonyíték vagy irat nem támasztja alá" az abban leírtakat.

A főigazgató a rendszerváltozás utáni időszak egyik

legnagyobb mulasztásának nevezte, hogy 1990-ben az állambiztonsági iratok nem kerültek azonnal állami köztulajdonba, közgyűjteménybe.

Emlékeztetett arra, hogy az iratok 1990 és 1997 között a Belügyminisztérium kezelésében voltak, az akkori időszak eseményei, valamint az iratanyag hitelességével kapcsolatos bizonytalanságok megingatták a társadalmi bizalmat.

Cseh Gergő Bendegúz úgy vélte, a rendszerváltozás idején nagyobb esély lett volna a múlt gyors és tisztázó feldolgozására. Hozzátette: "talán most sem késő még", de a szembenézésre a kilencvenes évek elején nagyobb szükség lett volna.

 

Nevek és adatok

Több tízezer egykori ügynök nevét, adatait hozza nyilvánosságra honlapján kereshető formában az Állambiztonsági Szolgálatok Történeti Levéltára (ÁBTL) ma.

Cseh Gergő Bendegúz, az intézmény főigazgatója az MTI-nek elmondta: a nyitottaktak.hu felületet aktiválásakor sajtónyilvános eseményen mutatják be a levéltárban. 

Az elmúlt rendszer titkosszolgálati tevékenységének teljes körű feltárásáról szóló törvény szerint a számos 1990 előtti állambiztonsági irattípus közül négy lesz bárki számára ingyenesen hozzáférhető:

a 6-os karton, a B (azaz beszervezési) -napló, a H (azaz hálózati) - adattár és a B (azaz beszervezési) - dossziék.

Ezek közül szerda délelőtt az első három válik hozzáférhetővé a nyitottaktak.hu oldalon - mondta a főigazgató.

A 6-os karton a hálózati személy nyilvántartási lapja, amelynek első oldalán az ügynök személyazonosító adatai olvashatók, így többek között a név, születési hely, idő, anyja neve, foglalkozása. A kartonlap hátsó oldalán az ügynöki tevékenységgel kapcsolatos legfontosabb adatok, így többek között, hogy milyen körülmények, motiváció hatására lett ügynök és meddig maradt hálózati személy. B-napló - 5 darab iktatókönyv nevekkel - kizárólag az 1957 és 62 közötti időszakból maradt fenn a B (azaz beszervezési) -dossziékról. A harmadik, szerdán nyilvánosságra kerülő titkosszolgálati adatfajta az 1970-es évektől mágnesszalagokon gyűjtött H (azaz hálózati) -adattár, amelyben az egykori ügynökök személyes adatait, fedőnevét rögzítették - ismertette a szakember.

A 6-os kartonok és a B-naplók mintegy 25-25 ezer, a mágnesszalagok mintegy

55 ezer ügynök nevét tartalmazzák.

A beszervezési dossziék száma több mint 9 ezer. A 6-os karton állomány összesen mintegy 50 ezer, a B-naplók mintegy 2000 oldal terjedelműek, amennyiben a kartonok két oldalával külön számolunk. Az adathordozók között sok az átfedés, ezért ez összesen 50-60 ezer nevet jelenthet - tette hozzá.

Az érdeklődők november 4-étől a nyitottaktak.hu oldalon találnak egy keresőfelületet, ahol szűrhetnek születési adatokra, például névre, születési helyre, időre, továbbá fedőnévre, mindhárom nyilvánosságra hozott irattípusra.

Ha például névre keresnek, a rendszer vélhetően kiad egy sok elemű listát, amelyet a fenti adatok alapján lehet szűkíteni, a rendszer pedig

minden névhez kapcsol egy linket,

amelyre kattintva megjelenik az adott személyhez tartozó 6-os karton két beszkennelt oldalának, vagy a beszkennelt B-napló releváns részletének színes képe, illetve táblázatos formában a H-adattárban, mágnesszalagon rögzített adatok - mondta a főigazgató.

A negyedik irattípus, amelyet a törvény szerint február 25-éig kell nyilvánosságra hoznia a levéltárnak, a B-dosszié. Az előző háromtól eltérően ez már nem csupán néhány szikár adatot rögzít, hanem 20-50 vagy akár több száz oldalas dokumentum, amely

a tartótiszt szemszögéből tartalmazza részletesen az ügynök életútját kiszemelésétől, beszervezésétől ügynöki tevékenységének értékelésén át az elbocsátásig.

Mintegy tízezer B-dosszié van, összesen sok százezer oldal. A levéltárban jelenleg is zajlik ezek anonimizálása: azoknak a személyes adatait törlik a dokumentumok digitális másolatából, akik nem ügynökök, nem tartótisztek vagy hivatásos alkalmazottak és nem is korabeli közszereplők. Így védik a megfigyeltek, illetve harmadik, semleges személyek szenzitív adatait, például egészség, szexuális szokások, kóros szenvedély vonatkozásában - mondta a szakember.

A főigazgató elmondta: már az ügynökakták nyilvánosságra kerülésének hírére

megindult az érdeklődők rohama.

Az egykori megfigyeltek, illetve hozzátartozóik az M (az munka) -dossziékban lévő jelentéseket is megismerhetik.

Jelenleg 7-8 hónapos átfutási idővel tudja teljesíteni a levéltár a betekintési kérelmeket, ám ez most tovább nőhet.

Cseh Gergő Bendegúz arra a felvetésre, hogy mennyire hitelesek és teljesek a dokumentumok, hangsúlyozta: nem minden esetben feltétlenül valós az állambiztonsági iratok tartalma és egészen biztosan nagyon hiányosak.

Becslések szerint mintegy

150 ezer ügynököt foglalkoztathatott összesen az állambiztonság

a Rákosi- és a Kádár-rendszer négy évtizede alatt, ám csak körülbelül egyharmaduk neve ismert, részletes, érdemi információ, például B-dosszié pedig csak mintegy 10 százalékukról van. Sok irat veszett el 1956-ban és a rendszerváltás során, a maradékot pedig 1997-ig, az ÁBTL elődje, a Történeti Hivatal létrejöttéig a Belügyminisztériumban őrizték, ahol nem érvényesült civil, szakmai kontroll, az iratokat továbbra is a politika által közvetlenül irányított állami szerv kezelte - mutatott rá a szakember.

Kérdésre válaszolva hozzátette: a most nyilvánosságra kerülő több tízezer név többnyire "kisembereket", például kocsmárosokat, vendéglátósokat, szállodai dolgozókat, boltosokat, buszvezetők, vasutasokat, vagy a határban dolgozó gazdákat takar.

 

Címkép: Bernáth Aurél Munkásállam című seccója a Képviselői Irodaház aulájában - Molnár Pál felvétele