Weisz Péter: Muszáj beszélnünk a holokausztról, hogy a jövő generációi tanuljanak a múlt hibáiból
Egy tanulmány szerint világszerte növekszik az antiszemita hozzáállás. Az összes válaszadó 57 százaléka azonban úgy gondolja, hogy a zsidógyűlölet komoly probléma a világon. Ez minden földrajzi régióra, korcsoportra, iskolai végzettségre és politikai irányultságra vonatkozik. A kormányok itt kezdhetnék el a tendencia ellensúlyozását – hangsúlyozza a kutatást végző Anti-Defamation League.
Weisz Péterrel a Barankovics Izraelita Műhely és a gyöngyösi zsidó hitközség elnökével beszélgettünk a holokauszt nemzetközi emléknapja alkalmából.
2025. január 27. 09:50
- Világszerte a felnőttek csaknem fele antiszemita nézeteket vall. Ez derül ki a New York-i székhelyű Anti-Defamation League (ADL) tanulmányából. A „Global 100” indexhez 103 országban és régióban végeztek felméréseket 2023 júliusa és 2024 novembere között. A 2014-es első vizsgálat óta ez az arány több mint kétszeresére nőtt. Döbbenetes, de a világszerte megkérdezettek 20 százaléka nem hallott a holokausztról. Miért fontos, hogy tudjunk a történtekről és mit üzennek a ma emberének az akkori események?
- Az elmúlt időszak világban történt eseményei bebizonyították, hogy bármikor kiszolgáltatottá válhatunk. Sajnos egyre jobban terjed a migrációval együtt az antiszemitizmus. Ezért foglalkoznunk kell, és muszáj emlékezni és emlékeztetni, hogy vallás, faj, bőrszín alapján soha ne csorbulhasson az emberi méltóság.
Az üzenet, hogy az emberi élet egy és megismételhetetlen.
A holokauszt nemzetközi emléknapja a legnagyobb második világháborús megsemmisítő tábor, az auschwitzi koncentrációs tábor felszabadításának évfordulója. 80 éves az érthetetlen fájdalmunk, és mindig felmerül a kérdés, hogyan jut el a társadalom odáig, hogy ilyen méretű gyűlöletet érezzen, hogyan manipulálható az ember torz eszmék által, hogy emberek millióinak a halálát akarja. Még ha választ nehezen is kapunk, muszáj foglalkozni a múlt ezen kérdésével, hogy a jövő generációi békét és elfogadást kapjanak, és tanuljanak a múlt hibáiból.
- Többek úgy gondolják, az antiszemitizmus nem más, mint egy globális vészhelyzet, különösen 2023. október 7-e, az Izrael-Hamász háború kitörése utáni világban. Mit gondol az ön által is említett, migrációhoz is köthető újfajta antiszemitizmusról?
- Én zsidógyűlöletnek nevezném, hiszen az antiszemitizmus megjelenése a világban a muszlim bevándorlással együtt növekedett. Nem nevezném antiszemitizmusnak, ugyanis a sors tragédiája, és egyben iróniája, hogy a muszlim ugyanolyan sémi nép, mint a zsidó. Tehát ez inkább egy fertőző zsidógyűlölet, amit a fanatikusok terjesztenek. Sajnos az elmúlt időszakban az európai migrációval együtt Németországban is borzasztó mértékben megnövekedtek a terrortámadások. Nem csak zsidók, keresztények ellen is. Csak Berlinben az elmúlt években évi több száz (terror)támadás, gyűlölet-bűncselekmény történt, meghaladja a háromezer esetet az antiszemita vagy keresztényellenes megmozdulások száma. Ma már nemcsak kipában nem szabad végigmenni a nyugati világban az utcákon, hanem több helyen tiltják a karácsonyfa felállítását, említésre sem méltatják a húsvét eredeti tartalmát. Annak idején több fórumon elmondtam, hogy azt kérem a keresztény barátaimtól, éljék meg ezen alkalmak szakrális jellegét, és álljanak ki mellette, ahogy mi kiállunk a hanuka és purim ünnepeink mellett Magyarországon, hiszen ez Európában a béke szigete.
Sajnos Amerikában és Európában is elszabadult a pokol. Én csak reménykedni tudok, hogy az új Trump-adminisztráció Amerikában hoz olyan lépéseket, amik visszaszorítják ezt a fajta borzalmas nagy gyűlöletet.
Határokat léptünk át. Európában mindig is volt egy 6-7 százalékos muszlim kisebbség, akik Macedóniában, Görögországban, Boszniában és Törökországban, békében éltek a keresztény és a zsidó többség mellett. Ezekkel az arányokkal kellett volna foglalkozni és a kisebbségi jogokkal. Ennek elmulasztása nagyon nagy hiba volt. A muszlimok az egyetlenek, akiknél nem válik szét az állam és az egyház, és ha figyeljük a népszaporulatot, akkor elkövetkezik az az idő, amikor Nyugat-Európában többségbe kerülnek.
Elgondolkoztató.
Ezért tartom fontosnak, hogy járom a gimnáziumokat és előadást tartok a gyerekeknek. A legnagyobb baj az ismerethiány. Keresztény katolikus iskolában nem nagyon ismerik, hogy a holokauszt kapcsán milyen pozitív megjelenése volt áldott emlékű Apor Vilmosnak, Hamvas Endre csanádi püspöknek vagy Márton Áronnak a kirekesztéssel szemben. Nagyon fontos a nevelés, az oktatás a jövő nemzedékének, hogy tudjanak a holokauszt borzalmáról, hogy érezzék a veszélyét, és legyen bátorságuk felvállalni az identitásukat.
- Még egy meglepő adatot hadd ragadjak ki a frissen megjelent felmérésből: Világszinten 58 ezer főt kérdeztek meg és az derült ki, hogy a fiatalabbak 50%-ának vannak antiszemita érzései. Az 50 év feletti résztvevők esetében ez 13 százalékponttal kevesebb. Mi lehet az oka a fiatalabbak negatív érzéseinek?
- Úgy érzem, hogy az elmúlt időszakban egy kicsit hátradőltünk a migráció kérdésével kapcsolatban. Az oktatás keveset foglalkozik ezzel a kérdéssel, és van egy rétege a fiataloknak, az egyetemisták, akik könnyen befolyásolhatók a rossz ideológiákkal is. Ezért tartom fontosnak a gimnáziumokat, a 14-18 éveseket, akiket még lehet a pozitív gondolatok mentén nevelni. A véleményem szerint az említett eredmény a fiataloknál, különösen az egyetemista réteg által alakulhatott, akik találkoznak a migrációval, manipulálhatóak és könnyebb elfogadni a negatív eszméket, mint a pozitívokért kiállni. Különösen akkor, ha nincs ismeretanyag.
Ha elmegyek órát tartani, akkor először el szoktam szavalni a gyerekeknek Szép Ernőnek az Imádság című versét, amelyre Klebelsberg Kuno, a legnagyobb magyar oktatáspolitikus azt mondta, hogy ez a vers nem a hazaszeretetről szól, maga a hazaszeretet. Majd felteszem a kérdést a nekik: Ugye tudjátok, hogy ezt egy Schön nevű huszti zsidó írta? A legfőbb probléma az ismerethiány, ezért fontos a nevelés és a felkészítés. Az idősebb korosztály a saját bőrén megtapasztalta, mit jelent a háború az országa számára. Talán ezért fordul elő, hogy a jelenlegi 50 felettiek körében más a gondolkodás. Nem győzöm hangsúlyozni: Tanítani kell a gyerekeket. Nem tudják, hogy 8-9 százalék volt a roma és a zsidó résztvevők száma az 1956-os forradalomban, mert nem tanítjuk, pedig fontos. Nem tudják, ki volt Renner Péter vagy éppen Földes Gábor, akiket zsidóként kivégeztek az ’56-os forradalom után. Nem tudják, hogy a Corvin köz egyik hőse egy Kócos nevű 17 éves cigány kislány, Szabó Ilonka volt. Ezeket a példákat kell megismertetni a jövő nemzedékével.
- Engedjen meg egy aktuálpolitikai kérdést is. Egy titokban készített hangfelvétel által derült ki az előző év vége felé, hogy a Dunába lökne újságírókat Magyar Péter. A több szerkesztőséghez eljuttatott felvételen Magyar Péter, a Tisza Párt elnöke az újságírókról beszélt keresetlen szavakkal. A médiát köcsögnek nevezte, a Hír TV-seket pedig belökné a Dunába. Mit gondol erről?
- Nézze, a három vallás monoteista vallás, kiindulópontja azonos. A zsidó-keresztény értékrend egyértelműen megfogalmazza, hogy szeresd az egy örökkévalót és szeresd a felebarátodat. A muszlimban azt üzeni Gábriel arkangyal, hogy fegyvert ne fogj csak védekezésre. Te fegyvered a hited. Az emberek rontják el.
Az a véleményem, hogy senkinek nem szabad a másik vallása, politikája, felfogása alapján gyűlöletet szítani. El kell fogadnunk egymást. Hála az örökkévalónak, hogy Magyarországon van egy polgári kormány, amelynek vezetője folyamatosan kiáll a vallások egyenlősége, a zsidóság elismertsége mellett. Ahogy említettem, Magyarország az egyetlen ország Európában, ahol végig lehet kipában menni a Nyugati pályaudvartól a Dohány utcai templomig, és nem történik atrocitás.
Meggyőződéssel vallom, hogy nagyon rossz üzenete van az említett kijelentéseknek. Sajnos a Dunába nemcsak zsidókat lőttek, Salkaházi Sárát, a Szociális Testvérek Társaságának apácanőjét, vagy Bernovits Vilma apácanőt ugyanúgy belelőttek a meggyőződése miatt, mint a zsidókat.
Az ilyen szavakkal nem szabad 80 év után játszani, és meg kell fogadni a kormány üzenetét a békéről, egymást elfogadni és békét kell teremteni a világban. Természetesen nagyon nehéz, én is fájdalommal néztem, hogy a Közel-keleten az elrabolt kilencven túszból harmincat akarnak visszaadni, több ezer köztörvényes bűnözőért. Csak szurkolni tudok, hogy ott is béke legyen, de meg kell tennünk egymás felé a lépéseket, mert a gyűlölet csak gyűlölethez vezet.
Gyűlöletet nem lehet legyőzni gyűlölettel. A gyűlölet egyetlen ellenszere a szeretet.
Gerzsenyi Krisztián
-
Országainkra az Egyesült Nemzetek Szervezetének ügynökségei is nyomást gyakorolnak. Az ENSZ Nőkkel Szembeni Megkülönböztetés Felszámolásával Foglalkozó Bizottságának jelentése tavaly augusztusban megállapította, hogy a születendő élet védelme Lengyelországban a nők diszkriminációját és az emberi jogok megsértését jelenti.
-
Az amerikai elnökválasztás óta a „main-stream” módosulni látszik. Erre utal, hogy a nagy bankok egymással versenyezve hagyják el a Net-Zero límakartellt, és csoportosítják át a befektetéseiket a sokat szidott fosszilis energia bizniszbe. És ez bizony nagy baj, mert ha nem csurog a pénz a dekarbonizációra és a zöld energia programokra, akkor ez a hajó el fog süllyedni.
-
„A kérdés a dokumentumok végleges aláírása. Ez egy nagyon komoly kérdés, amelynek mind Ukrajna, mind Oroszország biztonságát komoly, hosszú történelmi távlatokra kell garantálnia ” – mondta az orosz államfő, hozzátéve, hogy ezért „egyetlen mellélövés, egyetlen érdesség” sem lehet a két ország közötti megállapodásban, beleértve azt is, hogy Volodimir Zelenszkijt illegitimnek tekinti, mivel ötéves hivatali ideje lejárt.
-
Amur elmondása szerint az észak-koreaiak könyörtelen ellenfelek: „Nem ejtenek foglyokat, az összes katonánkat, akiket megtaláltunk, tarkón lőtték.”
-
"A nukleáris ipar nagy áttörés előtt áll, komoly kutatások zajlanak annak érdekében, hogy úgynevezett kis moduláris reaktorokat lehessen építeni. Ez gyakorlatilag azt jelentené, hogy egy futballpályányi területen, egy-két-három évnyi beruházással kis nukleáris erőműveket lehetne építeni, amelyek egy-egy település vagy egy-egy nagyobb gyár energiaellátását önmagukban tudnák hatékonyan és környezetkímélő módon biztosítani" - tudatta Szijjártó Péter.