A katolikusok inkább a CDU/CSU-ra, a protestánsok az SPD-re szavaztak a német választáson
A katolikusok inkább a CDU/CSU-ra szavaztak, míg a protestánsok az SPD felé fordultak a 2025-ös németországi választásokon. Ezzel szemben a vallástalanok leginkább a baloldali Die Linke és BSW pártokat részesítették előnyben.
2025. március 3. 18:34
Február 23-án Németországban, országszerte mintegy 49 500 választópolgárt kérdeztek meg, miután leadták szavazatukat, hogy meghatározzák a vallási hovatartozással kapcsolatos szavazási preferenciáikat. Németországban 2023-ban a lakosság kevesebb mint fele volt egyháztag: körülbelül 24 százalékuk volt katolikus és 22 százaléka protestáns.
A katolikusok és a protestánsok másképp szavaztak a németországi választásokon, mint a lakosság. Ez derül ki a Forschungsgruppe Wahlen által, a választás napján végzett felmérésekből. A jelentés szerint a CDU/CSU a katolikus szavazók körében 39%-ot ért el, míg a teljes szavazótáborban jóval alacsonyabb, 28,5 százalékos volt a részaránya. Más volt a helyzet a protestánsok körében. Közülük 29 százalék szavazott a Friedrich Merz kancellárjelölt vezette CDU/CSU pártszövetségre. A vallási hovatartozással nem rendelkezők körében 22 százalék tette ezt - olvasható a Pro keresztény média magazin összefoglalójában.
A választásokon több protestáns szavazott a Szociáldemokrata Pártra (SPD), mint ahogyan az, az általános lakosság körében volt tapasztalható. A KNA katolikus hírügynökség szerint minden ötödik protestáns (20%) az SPD-re szavazott. Az országos eredményben az SPD 16,4 százalékot ért el. Olaf Scholz kancellár pártjára kevesebb katolikus (15%) és felekezeten kívüli (14%) szavazott, a teljes lakosság körében elért eredménynél.
Az egyházi kötődésű szavazók közül körülbelül minden ötödik szavazott az AfD-re (katolikusok 18 százaléka, protestánsok 20 százaléka). Azon szavazók közül, akik azt nyilatkozták, hogy nincs vallási hovatartozásuk, körülbelül minden negyedik (24%) tette ezt. A lakosság körében az AfD és annak élvonalbeli jelöltje, Alice Weidel a szavazatok 20,8 százalékát kapta.
Ha a Zöldek szavazóinak támogatásáról van szó, nincs különbség a katolikusok és a protestánsok között. Körülbelül minden tizedik (11%) egyházi hovatartozással bíró szavazó a Robert Habeck kancellárjelölt vezette pártra szavazott. A zöldek végül a szavazatok 11,6 százalékát szerezték meg országosan. A párt jobban teljesített a felekezeten kívüliek körében (14%), mint a teljes lakosság körében.
A baloldali Die Linke 8,8 százalékkal ismét bejutott a Bundestagba. A Heidi Reichinnek jelölt által vezetett párt azonban kisebb támogatottságot kapott az egyházi hátterű választók körében, mint a lakosság körében. A katolikusok öt százaléka, a protestánsok hét százaléka szavazott rájuk. A párt lényegesen népszerűbb volt a vallási hovatartozás nélküliek körében, mint a lakosság körében. A csoport 12 százaléka szavazott a Die Link pártra.
A Christian Lindner vezette FDP a választáson csak húszból egy katolikust (5%) voksát tudta megszerezni. Összességében a párt nem tudta elérni az öt százalékos küszöböt, és a 4,3 százalékos végeredménnyel nem jutott mandátumhoz. A protestánsok és a felekezeten kívüliek 4 százaléka szavazott az FDP-re.
A Sahra Wagenknechtnek (BSW) sem sikerült elérnie az öt százalékos határt. A párt végül a szavazatok 4,97 százalékát tudta megszerezni. A vallási hovatartozás nélküliek 6 százaléka, a katolikusok három százaléka és a protestánsok négy százaléka szavazott a BSW-re.
Ha összeszámoljuk az Interneten hozzáférhető ilyen és hasonló nyilatkozatokat, legalább 50 ezer név szerint azonosítható tudós szerint a hivatalos klíma elmélet tudományosan megalapozatlan. Ha pedig ez jelenti a 3% törpe kisebbséget, akkor a 97% konszenzusos többség létszáma legalább másfél millió. Vajon kik lehetnek? Vajon miért vonultak illegalitásba?
Ha túl sok a „zöld” erőmű, a borotvaélen táncoló energia egyensúly felborulhat, és az áramszolgáltatás lavina szerűen összeomolhat. Márpedig a modern civilizáció az elektromosságra épül. Áram nélkül leáll az Internet és a számítógép, nem működik a TV, a rádió, a telefon, nem lehet bank kártyával fizetni, leállnak a szivattyúk, nem lehet benzint tankolni, és előbb utóbb már víz sem jön a csapokból.
A Voks2025 szavazáson több mint két millión szavaztak levélben. Hölvényi György európai parlamenti képviselőt arról kérdeztük, hogy más képviselőkkel beszélve mi derül ki, hogyan állnak az EU tagországok Ukrajna esetleges gyorsított felvételéhez?
"Azt már most jelenthetem, hogy a beérkezett, papíralapú szavazatok száma átlépte a 2 milliót, egész pontosan 2 millió 13 ezernél áll a számláló és ehhez jön még közel negyedmillió online szavazat" - sorolta az eddigi eredményeket a kormányfő.
Ha összeszámoljuk az Interneten hozzáférhető ilyen és hasonló nyilatkozatokat, legalább 50 ezer név szerint azonosítható tudós szerint a hivatalos klíma elmélet tudományosan megalapozatlan. Ha pedig ez jelenti a 3% törpe kisebbséget, akkor a 97% konszenzusos többség létszáma legalább másfél millió. Vajon kik lehetnek? Vajon miért vonultak illegalitásba? 
Ha túl sok a „zöld” erőmű, a borotvaélen táncoló energia egyensúly felborulhat, és az áramszolgáltatás lavina szerűen összeomolhat. Márpedig a modern civilizáció az elektromosságra épül. Áram nélkül leáll az Internet és a számítógép, nem működik a TV, a rádió, a telefon, nem lehet bank kártyával fizetni, leállnak a szivattyúk, nem lehet benzint tankolni, és előbb utóbb már víz sem jön a csapokból. 
