A katolikusok inkább a CDU/CSU-ra, a protestánsok az SPD-re szavaztak a német választáson
A katolikusok inkább a CDU/CSU-ra szavaztak, míg a protestánsok az SPD felé fordultak a 2025-ös németországi választásokon. Ezzel szemben a vallástalanok leginkább a baloldali Die Linke és BSW pártokat részesítették előnyben.
2025. március 3. 18:34
Február 23-án Németországban, országszerte mintegy 49 500 választópolgárt kérdeztek meg, miután leadták szavazatukat, hogy meghatározzák a vallási hovatartozással kapcsolatos szavazási preferenciáikat. Németországban 2023-ban a lakosság kevesebb mint fele volt egyháztag: körülbelül 24 százalékuk volt katolikus és 22 százaléka protestáns.
A katolikusok és a protestánsok másképp szavaztak a németországi választásokon, mint a lakosság. Ez derül ki a Forschungsgruppe Wahlen által, a választás napján végzett felmérésekből. A jelentés szerint a CDU/CSU a katolikus szavazók körében 39%-ot ért el, míg a teljes szavazótáborban jóval alacsonyabb, 28,5 százalékos volt a részaránya. Más volt a helyzet a protestánsok körében. Közülük 29 százalék szavazott a Friedrich Merz kancellárjelölt vezette CDU/CSU pártszövetségre. A vallási hovatartozással nem rendelkezők körében 22 százalék tette ezt - olvasható a Pro keresztény média magazin összefoglalójában.
A választásokon több protestáns szavazott a Szociáldemokrata Pártra (SPD), mint ahogyan az, az általános lakosság körében volt tapasztalható. A KNA katolikus hírügynökség szerint minden ötödik protestáns (20%) az SPD-re szavazott. Az országos eredményben az SPD 16,4 százalékot ért el. Olaf Scholz kancellár pártjára kevesebb katolikus (15%) és felekezeten kívüli (14%) szavazott, a teljes lakosság körében elért eredménynél.
Az egyházi kötődésű szavazók közül körülbelül minden ötödik szavazott az AfD-re (katolikusok 18 százaléka, protestánsok 20 százaléka). Azon szavazók közül, akik azt nyilatkozták, hogy nincs vallási hovatartozásuk, körülbelül minden negyedik (24%) tette ezt. A lakosság körében az AfD és annak élvonalbeli jelöltje, Alice Weidel a szavazatok 20,8 százalékát kapta.
Ha a Zöldek szavazóinak támogatásáról van szó, nincs különbség a katolikusok és a protestánsok között. Körülbelül minden tizedik (11%) egyházi hovatartozással bíró szavazó a Robert Habeck kancellárjelölt vezette pártra szavazott. A zöldek végül a szavazatok 11,6 százalékát szerezték meg országosan. A párt jobban teljesített a felekezeten kívüliek körében (14%), mint a teljes lakosság körében.
A baloldali Die Linke 8,8 százalékkal ismét bejutott a Bundestagba. A Heidi Reichinnek jelölt által vezetett párt azonban kisebb támogatottságot kapott az egyházi hátterű választók körében, mint a lakosság körében. A katolikusok öt százaléka, a protestánsok hét százaléka szavazott rájuk. A párt lényegesen népszerűbb volt a vallási hovatartozás nélküliek körében, mint a lakosság körében. A csoport 12 százaléka szavazott a Die Link pártra.
A Christian Lindner vezette FDP a választáson csak húszból egy katolikust (5%) voksát tudta megszerezni. Összességében a párt nem tudta elérni az öt százalékos küszöböt, és a 4,3 százalékos végeredménnyel nem jutott mandátumhoz. A protestánsok és a felekezeten kívüliek 4 százaléka szavazott az FDP-re.
A Sahra Wagenknechtnek (BSW) sem sikerült elérnie az öt százalékos határt. A párt végül a szavazatok 4,97 százalékát tudta megszerezni. A vallási hovatartozás nélküliek 6 százaléka, a katolikusok három százaléka és a protestánsok négy százaléka szavazott a BSW-re.
Ha túl sok a „zöld” erőmű, a borotvaélen táncoló energia egyensúly felborulhat, és az áramszolgáltatás lavina szerűen összeomolhat. Márpedig a modern civilizáció az elektromosságra épül. Áram nélkül leáll az Internet és a számítógép, nem működik a TV, a rádió, a telefon, nem lehet bank kártyával fizetni, leállnak a szivattyúk, nem lehet benzint tankolni, és előbb utóbb már víz sem jön a csapokból.
Nemcsak Európa békéjét, hanem a világbékét is előmozdítaná, ha Ukrajnával együtt Oroszországot is felvennénk az EU-ba. Ehhez azonban nemcsak a kijevi korrupciót, hanem a brüsszeli korrupciót is föl kellene számolni.
Gyurcsány személye fölöslegessé vált. Politikai mérlege siralmas: a valamiből csinált semmit, a sokból keveset. Az MSZP nagy valószínűséggel be sem jut majd a parlamentbe, a DK meg a bejutási küszöb körül szédeleg. Taktika volna a visszavonulása? Érdemes még a nómenklatúra-burzsoáziának Gyurcsánnyal taktikáznia?!
Keresztény Európát akarunk, mert hisszük, csak ennek van jövője - mondta Orbán Viktor miniszterelnök a fejújított Tihanyi Bencés Apátság és a Szent Kristóf zarándokház átadó ünnepségén pénteken.
Ha túl sok a „zöld” erőmű, a borotvaélen táncoló energia egyensúly felborulhat, és az áramszolgáltatás lavina szerűen összeomolhat. Márpedig a modern civilizáció az elektromosságra épül. Áram nélkül leáll az Internet és a számítógép, nem működik a TV, a rádió, a telefon, nem lehet bank kártyával fizetni, leállnak a szivattyúk, nem lehet benzint tankolni, és előbb utóbb már víz sem jön a csapokból. 
Nemcsak Európa békéjét, hanem a világbékét is előmozdítaná, ha Ukrajnával együtt Oroszországot is felvennénk az EU-ba. Ehhez azonban nemcsak a kijevi korrupciót, hanem a brüsszeli korrupciót is föl kellene számolni. 
