"Mindenki eldöntheti, hogy a migráció kapcsán a homokba dugja a fejét vagy lép, és határozottan fellép ellene. Mi nem azt választottuk, mint Nyugat-Európa számos politikusa, aki azt mondja, hogy megpróbál ezzel együtt élni, hanem felléptünk, és megvédjük az emberek biztonságát" - fogalmazott Rétvári Bence.
2025. március 4. 21:39
Rétvári Bence, a Belügyminisztérium parlamenti államtitkára beszédet mond a bolgár-török határra induló magyar rendőri kontingens búcsúztatóján a Készenléti Rendőrség budapesti központjában 2025. március 4-én. A négyoldalú misszióban Bulgária, Ausztria, Magyarország és Románia együtt védi Európa külső határát a bolgár-török határszakaszon. MTI/Hegedüs Róbert
Négy ország együttműködésével nemzetközi misszió indul a bolgár-török határra - közölte a Belügyminisztérium parlamenti államtitkára kedden Budapesten.
A bolgár-török határra induló, Európa külső határát védő magyar rendőri kontingens búcsúztatója Budapesten
Budapest, 2025. március 4.
Rétvári Bence a rendőrségi kontingens búcsúztatón elmondta: a négyoldalú misszióban Bulgária, Ausztria, Magyarország és Románia működik együtt annak érdekében, hogy a bolgár-török határszakaszon közösen védjék Európa külső határát.
Hozzátette: mindez egy meghatározó lépés következménye, hiszen Magyarország régóta próbálta előmozdítani, hogy Bulgária és Románia a schengeni térség teljes jogú tagja legyen.
Az államtitkár hangsúlyozta: a magyar rendőrök és határőrök korábban is vettek már részt nemzetközi küldetésekben "a fogadó államok teljes megelégedésére." Erre az egyik legjobb példa Szerbia déli határszakasza, amelyet szerbek, magyarok és osztrákok közösen ellenőriznek - mondta.
Megjegyezte: a közös munkának köszönhetően az érintett szakaszon csökkent az illegális migráció, és visszaszorult az embercsempészek tevékenysége.
"Ahol fokozottabb a rendőri jelenlét, ott érezhető mértékben visszaszorítható az illegális migráció" - jelentette ki.
Rétvári Bence felidézte, hogy Bulgária és Románia 12-13 éve várnak arra, hogy a schengeni-övezet tagjai legyenek, régen teljesítették a szükséges feltételeket, politikai okokból mégis akadályozták a csatlakozásukat. A magyar uniós elnökségnek nagy szerepe volt abban, hogy a csatlakozásuk végül meg tudott valósulni - húzta alá.
"Mindenki eldöntheti, hogy a migráció kapcsán a homokba dugja a fejét vagy lép, és határozottan fellép ellene. Mi nem azt választottuk, mint Nyugat-Európa számos politikusa, aki azt mondja, hogy megpróbál ezzel együtt élni, hanem felléptünk, és megvédjük az emberek biztonságát" - fogalmazott Rétvári Bence.
Az államtitkár felidézte: az elmúlt hónapokban számos támadás történt Nyugat-Európában, amelynek elkövetői illegális bevándorlók voltak. Magdeburgban a karácsonyi vásárban decemberben emberek közé hajtott egy merénylő, a legfiatalabb áldozat kilencéves volt. Februárban Németországban 18 órán belül 3 alkalommal is rendőrökre támadt egy nigériai migráns. Münchenben egy 24 éves afgán migráns autóval hajtott a tömegbe, aminek következtében egy kétéves kislány és édesanyja meghalt. Szintén Münchenben megöltek egy 14 éves fiút is, a berlini holokauszt emlékműnél pedig megkéseltek egy spanyol turistát - sorolta az eseteket az államtitkár.
Rétvári Bence kiemelte: a magyar rendőrök nagy szolgálatot tesznek a magyar embereknek, egyben nagyon fontos példát mutatnak egész Európának és a világ észak-atlanti részének. Munkájuknak nagyon fontos hatása lehet az európai politikai döntésekre is - mutatott rá.
"Magyarország hangosan ki meri mondani, az illegális migrációt a migrációs útvonal minél korábbi szakaszánál kell megállítani"
- magyarázta az államtitkár, hozzátéve: ha az elmúlt 11 évben megvédték volna Európa külső határait, most nem lenne ilyen mértékű a probléma, és nem jelentene biztonsági kockázatot minden tömegrendezvény.
Hozzátette: az lenne az ideális, ha az összes európai ország közös kontingenssel ott lenne Európa külső határszakaszain, s akkor nem kellene belső hatellenőrzést felállítani sok európai országban.
A tettlegességnek semmi köze sincs a demokráciához. A demokrácia egyik szerepe éppen az, hogy elejét vegye a tettlegességnek – legalább a politikai életben. A baloldal ezt az Európai Unióban sem tanulta meg. Valamikor Rajk-perek, majd az 56-os szabadságharc után tömeges kivégzések jellemezték a baloldal demokráciáját.
Ma Magyarországot polgári és keresztény mivolta miatt egy eddig szinte soha nem látott mértékű, folyamatos rágalomhadjárattal és diktatórikus erőszakkal próbálják meg külső és belső ellenséges erők a szabadságától megfosztani. Ebben a hadjáratban akár még hamisan polgári beállítottságúaknak mutatkozó, de valójában báránybőrbe bújt farkasok is aktívan részt vesznek. Igaz magyar és igaz keresztény tehát nem adhatja szavazatát olyanra, aki – Mindszenty József bíboros szavait idézve – „megtagadja magyarságát, idegen bandák kötelékében silány szegődménnyel”.
A Lajtától a Berecki-havasokig, a Dunajectől a Tengermellékig... Az elmúlt években 600 ezer magyarországi diák jutott már el a külhoni területekre, idén is tehát határtalanul osztálykirándulás, határtalan magyarság - tette hozzá.
Bódis László hangsúlyozta azt is, hogy az idéntől a középiskolától kezdve az egyetemi képzés legvégéig minden képzési szinten elérhető egy vállalkozói program a tehetséges fiatalok számára.
Magyar Péternek egyetlen eredeti gondolata sincs, amit ne a Fidesz-KDNP-től, vagy személyesen a miniszterelnöktől lopott volna el a mondandójában, a tevékenységében. Több mint 20 évvel ezelőtt hirdette meg Orbán Viktor, hogy hozzuk létre a polgári köröket. A Tisza-szigetek azok micsodák? Ugyanaz a recept, de egy lényegi különbség van. Orbán Viktor azért mondta azt, hogy szervezzük meg magunkat mi, kereszténydemokraták és nemzetiek, hogy utána Magyarország szuverenitását meg tudjuk őrizni. Magyar Péter viszont ahhoz kéri az emberek támogatását, és használja fel Orbán Viktor mondatait, politikai innovációit, hogy ezeket lenyúlva Brüsszel rabigájába hajtsa Magyarországot – hangsúlyozta Hollik István kereszténydemokrata országgyűlési képviselő a Gondolának adott interjúban.
A tettlegességnek semmi köze sincs a demokráciához. A demokrácia egyik szerepe éppen az, hogy elejét vegye a tettlegességnek – legalább a politikai életben. A baloldal ezt az Európai Unióban sem tanulta meg. Valamikor Rajk-perek, majd az 56-os szabadságharc után tömeges kivégzések jellemezték a baloldal demokráciáját.
Ma Magyarországot polgári és keresztény mivolta miatt egy eddig szinte soha nem látott mértékű, folyamatos rágalomhadjárattal és diktatórikus erőszakkal próbálják meg külső és belső ellenséges erők a szabadságától megfosztani. Ebben a hadjáratban akár még hamisan polgári beállítottságúaknak mutatkozó, de valójában báránybőrbe bújt farkasok is aktívan részt vesznek. Igaz magyar és igaz keresztény tehát nem adhatja szavazatát olyanra, aki – Mindszenty József bíboros szavait idézve – „megtagadja magyarságát, idegen bandák kötelékében silány szegődménnyel”.
