Az alaptörvény tizenötödik módosításáról szóló szavazás eredménye a kijelzőn az Országgyűlés plenáris ülésén 2024. április 14-én. A parlament 140 igen, 21 nem szavazattal hagyta jóvá a jogszabályt. MTI/Hegedüs Róbert

Elfogadta Magyarország Alaptörvényének tizenötödik módosítását az Országgyűlés hétfőn.

A parlament 140 igen szavazattal, 21 ellenvoks mellett hagyta jóvá a jogszabályt.

A kormánypárti képviselők által kezdeményezett módosítás megerősíti: biológiai adottság az ember születési neme, amely vagy férfi, vagy nő lehet.

Az állam feladata, hogy biztosítsa ennek a természetes rendnek a jogi védelmét, és megakadályozza azokat a törekvéseket, amelyek a születési nem megváltoztatásának lehetőségét sugallják.

A biológiai nem rögzítettsége biztosítja a társadalom egészséges fejlődését és az alapvető közösségi normák fennmaradását - áll a preambulumban, amelyben az is szerepel: a magyar jogrendszer nem ismeri el a születési nem megváltoztatását, ezzel megőrizve a család intézményének stabilitását és a társadalmi rend biztonságát.

Az alaptörvény szerint minden gyermeknek joga van a megfelelő testi, szellemi és erkölcsi fejlődéséhez szükséges védelemhez és gondoskodáshoz. A módosítással kimondták: ez a jog - az élethez való jog kivételével - minden más alapvető jogot megelőz.

Megteremtették annak lehetőségét, hogy más állam állampolgárságával is rendelkező - ide nem értve a szabad mozgás és tartózkodás jogával rendelkező államok állampolgárait - magyar állampolgár magyar állampolgársága sarkalatos törvényben meghatározottak szerint felfüggeszthető legyen. Az érintett a felfüggesztés idejére elveszíti a magyar állampolgárságát. A csoportos felfüggesztés tilos.

Mindenkinek joga van a készpénzzel történő fizetéshez - áll ezentúl az alaptörvényben. Egyedül a készpénzforgalom fenntartása biztosíthatja, hogy a gazdaság működése ne váljon teljesen kiszolgáltatottá az elektronikus pénzügyi rendszereknek, amelyek technikai vagy piaci okokból sérülékenyek lehetnek.
E jog alaptörvényi szintű rögzítése garantálja azt is, hogy a készpénzes fizetés lehetősége mindenki számára elérhető marad, ezáltal elkerülve a pénzügyi kirekesztettség lehetőségét - olvasható a preambulumban.

A módosított alaptörvény kimondja, hogy a kábítószer előállítása, használata, terjesztése és népszerűsítése egyaránt tilos. Ezzel erősítették meg az állam elköteleződését a közbiztonság, az egészséges életmód és a társadalmi rend védelme mellett.

Az alaptörvény-módosítás biztosítja, hogy a legfőbb ügyész kivételével az ügyész szolgálati jogviszonya a hetvenedik életévének betöltéséig álljon fent.

A hatályos szabályok szerint a kormány különleges jogrendben rendeletet alkothat, amellyel egyes törvények alkalmazását felfüggesztheti, törvényi rendelkezésektől eltérhet, valamint egyéb rendkívüli intézkedéseket hozhat.

A mostani módosítással ez úgy változik, hogy a kormány csak hadiállapotban és szükségállapotban függesztheti fel egyes törvények alkalmazását, illetve térhet el a törvényi rendelkezésektől az Országgyűlés külön felhatalmazása nélkül, veszélyhelyzetben viszont a parlament kétharmadának határozott időre megadott támogatása szükséges ehhez.

Belekerült az alaptörvénybe az a passzus is, hogy a tartózkodási hely szabad megválasztásához való jog gyakorlása nem járhat Magyarország helyi közösségei önazonossághoz való alapvető jogának sérelmével.

Az indoklás szerint ez a jog védelmet nyújthat azon települési közösségeknek, amelyek meg kívánják óvni a helyi társadalmuk életformáját, hagyományait, szokásait, rétegződését, illetve meg tudják határozni kívánatos lakosságszámukat.

A különleges jogrenddel, valamint az ügyészséggel kapcsolatos rendelkezések 2026. január 1-jével lépnek életbe, a módosítás többi része azonban már a kihirdetést követő napon hatályos.