Esztergom
Strigonium - latinul ez volt a neve a mai Esztergomnak ezer évvel ezelőtt. Németül Gran néven nevezték. Mi magyarok valószínűleg az Isztergám elnevezéssel éltünk. Az Esztergom szó valahol a XI. században kristályosodott ki. Ma is a magyar katolikusság központja, szívesen nevezik - főleg a Bazilikát és térségét - Magyar Sionnak is. Építészeti különlegességeit - melyek sokan vannak - meg kell őrizni.
Kühnel Pál készítette a grandiózus terveket még a XIX. század elején.
Packh Jánost, az építés vezetőjét erőszakkal küldték át a másvilágra, a hercegprímás ekkor Hild Józsefre bízta az építkezés vezetését, Hild módosította a terveket.
Fölfelé a Macskalépcsőn. A Bazilika építésének befejező munkálatait Lippert József vezérelte.
Visszatekintés a Macskalépcsőn. Esztergomot kikötővárosnak is nevezik.
A várudvar a nehéz történelem szépségét sugallja.
Ki gondolná? Ez a rejtélyes kis alagút vezet a Rondellába.
Belül a Rondella - körbástya - már fényben úszik. Most éppen Balassa-fényképkiállítás - Szabó Béla sorozata - ad nemes tartalmat a helynek.
Balassa Bálint szobra a történelmet idézi, ám már maga a bronz alak is történelem. A Vitézi Szék kezdeményezésére alkotta Dózsa Farkas András 1938-ban, ez volt az első Balassa-szobor. Korunkban is minden évben - a harcos poéta hősi halálának napján - megkoszorúzzák a Balassa Bálint Táraság tagjai a professzor emerita elnök, Prokopp Mária szervezésében.
Angol vértanút idéz az ágak közt megbújó Szent Tamás-kápolna.
A zene hazaszerető hőse, Liszt Ferenc a Bazilika köszöntésére írta az Esztergomi mise című művét. Ő maga vezényelte 1856-augusztusában, jelen volt a király - és császár - is. "Ön boldog ember, hiszen tud magyarul" - mondta Liszt Feren Munkácsy Mihálynak Párizsban. Liszt szobra - Marosits István műve - a nemrég felújított Keresztény Múzeum felé vezető utca elején áll.
Oldalkápolna a Pázmány Péter utcában.
A Loyolai Szent Ignác templom nemesül idézi fel a jezsuiták mesterét.
Címer a Vízivárosban.
A Keresztény Múzeum káprázatosan gazdag gyűjteményében a legértékesebb darab Hans Memling festménye: Fájdalmas Krisztus.
:
Mindszenty Józsefet 1948 karácsonyán hurcolta el az AVH az esztergomi prímási palotából. Mariazelli exhumálása után 1991 májusában hozták vissza földi maraványait. Az érseki sírkápolnában nyugszik. A sötét kapunál álló szobrát Vlagyimir Szurovcev orosz szobrászművész alkotta, és 2015. májusában avatták fel, a bíboros halálának 40. évfordulóján.
A sötét kapuban a szovjet megszállás évtizedeiben állítólag oda elrejtett tankok sorakoztak. Ma egyirányú utca.
A Duna másik oldalára is üzen Melocco Miklós koronázási szobra, melyet 2001-ben állítottak fel. A koronát a Szentszéktől, II. Szilveszter pápától Asztrik pannonhalmi apát - későbbi érsek - hozta a Magyar Nagyfejedelmség székvárosába. Valószínűleg ő helyezte azt az utolsó magyar nagyfejedelem, István fejére. Így az utolsó magyar - akkor már keresztény - nagyfejedelemből az első magyar király lett 1026 évvel ezelőtt.
-
Címkép: Rudnay Sándor hercegpírás életének hatalmas teljesítménye, a Bazilika: Nagyboldogasszony és Szent Adalbert Főszékesegyház. Klasszicista stílusban épült 1822 és 1869 között - Molnár Pál felvételei
