Abbász Aragcsi iráni külügyminiszter vasárnap reggel „örökké tartó következményekkel” fenyegette meg az Egyesült Államokat, miután az amerikai haderő légicsapásokat hajtott végre Irán három fő nukleáris létesítménye ellen – írja a The Times of Israel.

Az akció közvetlen amerikai katonai részvételt jelent az izraeli hadműveletekben, amelyet Teherán nukleáris programjának megsemmisítése érdekében indítottak. Donald Trump amerikai elnök magyar idő szerint vasárnap hajnalban „sikeres amerikai támadást” jelentett be Fordó, Natanz és Iszfahán területén. A támadások célpontjai Irán legfontosabb nukleáris létesítményei voltak, ahol a nyugati hírszerzési jelentések szerint Irán titokban folytathatta atomfegyver-fejlesztési kísérleteit.

Donald Trump amerikai elnök vasárnap hajnalban bejelentette, hogy az Egyesült Államok sikeres támadást hajtott végre Irán három legfontosabb nukleáris létesítménye a Fordo, Natanz és Iszfahán ellen.

Abbász Aragcsi az X-en közzétett bejegyzésében úgy fogalmazott, hogy az Egyesült Államok „súlyosan megsértette az ENSZ Alapokmányát, a nemzetközi jogot és az atomsorompó-szerződést Irán békés célú nukleáris létesítményeinek megtámadásával”.

Az iráni diplomata hangsúlyozta, hogy „a ma reggeli események felháborítóak és örökké tartó következményekkel járnak.”

Irán ENSZ-nagykövete rendkívüli Biztonsági Tanácsi ülés összehívását sürgette, miközben a teheráni vezetés „illegális erőszakalkalmazásként” jellemezte az amerikai támadást. Kiemelték, hogy „az Iráni Iszlám Köztársaság a lehető leghatározottabban elítéli ezeket a kiprovokálatlan agressziós cselekményeket.”

Abbász Aragcsi iráni külügyminiszter az ENSZ Emberi Jogi Tanácsának 59. ülésszakán a genfi ENSZ-palotában 2025. június 20-án. (Fotó: MTI/EPA/Keystone/Martial Trezzini)

Az amerikai állampolgárok „jogos célpontok” lettek szerintük.

Helyi források szerint az iráni fegyveres erők teljes készültségbe helyezkedtek. Az iráni állami televízió (IRIB) adásában egy térképet sugároztak, amelyen az amerikai katonai bázisok helyzete volt látható a Közel-Keleten. Egy kommentátor figyelmeztetett: „A régióban tartózkodó amerikai állampolgárok és katonák immár jogos célpontok.”

A The New York Times részletes elemzésében tárta fel, miként robbant ki az iráni–izraeli konfliktus, és hogyan vett éles fordulatot az Egyesült Államok Közel-Kelet-politikája.

Ali Hámenei, Irán legfelsőbb vezetője hivatalosan nem szólalt meg az ügyben, de források szerint egy védett bunkerből irányítja a válságkezelést. A Nemzetközi Atomenergia-ügynökség (NAÜ) vasárnap reggel közölte, hogy az amerikai támadások után nem észleltek radioaktív kibocsátást.

Egy iráni parlamenti képviselő, aki a fordói nukleáris létesítmény közelében fekvő Kom városát képviseli, azt állította az iráni állami médiában, hogy a létesítményben keletkezett károk „csak a föld felettiek, és helyreállíthatóak”.

Irán mindeközben azt állítja, hogy nem semmisültek meg teljesen a létesítmények.

Irán eszközei korlátozottak

Az iráni vezetés részéről már korábban is elhangzottak fenyegetések, miközben Teherán jelenlegi katonai lehetőségei meglehetősen korlátozottak. Irán nagy hatótávolságú fegyverarzenáljára jelentős csapást mértek az izraeli bombázások. Habár rövid hatótávolságú rakétákkal és drónokkal még képesek lennének csapásokat mérni, hatékonyságuk korlátozott lenne az amerikai és izraeli célpontok elleni elrettentés szempontjából – írja The Guardian.

Emellett Donald Trump világossá tette: amennyiben Irán amerikai célpontok ellen indít támadást, úgy Washington szélesebb körű hadműveletekbe kezd, amelynek célpontja Ali Hamenei ajatollah is lehet.

Az Egyesült Államok már az elmúlt hetekben felkészült egy esetleges iráni válaszlépésre: haditengerészeti egységeit szétosztotta a térségben, valamint légvédelmét is megerősítette.

Irán számára maradt egy kulcsfontosságú eszköz, a térségbeli szövetségesei, köztük az iraki Kataib Hezbollah terrorszervezet, vagy a jemeni húszik.

Ezek a csoportok az elmúlt hetekben már jelezték, hogy készülnek az amerikai érdekek elleni fellépésre. A húszik májusban tűzszünetet kötöttek Washingtonnal, de figyelmeztettek: a megállapodás semmissé válik, ha az Egyesült Államok közvetlenül részt vesz az Irán elleni támadásokban. Az amerikai haditengerészet hajói a Vörös-tenger térségében már korábban is célponttá váltak, de az eredmények vegyesek voltak.

Az iráni vezetés számára azonban világos: ha ezek a milíciák támadásokat hajtanak végre amerikai célpontok ellen, az Egyesült Államok kíméletlen válaszcsapására kell számítani, amely akár teljes körű háborúba sodorhatja a térséget.

Globális olajválságot is előidézhetnek

A lap szerint Irán számára kézenfekvő eszköz lehet a globális gazdaság egyik ütőerének, a Hormuzi-szorosnak a blokkolása is. Az átjárón naponta több mint 20 millió hordó kőolaj halad át, ami a világ olajkereskedelmének ötöde. A lezárás azonnali olajárrobbanást és inflációt idézne elő, különösen az Egyesült Államokban, közvetlen politikai nyomás alá helyezve Donald Trumpot a jövő évi kongresszusi választások előtt.

Ez a lépés azonban visszafelé is elsülhet: Irán saját olajexportja szintén ezen az útvonalon keresztül zajlik, így saját gazdaságát is veszélybe sodorná.

Azonnali bosszú vagy hosszú távú megtorlás?

Teherán tehát nehéz stratégiai választás előtt áll: vagy azonnali visszacsap, amely pusztító következményekkel járhat, vagy késlelteti a megtorlást, kihasználva a diplomáciai és gazdasági eszközöket.

A The Guardian szerint a jelek mindenképp arra utalnak, hogy Irán kivárásra játszik. Abbász Aragcsi külügyminiszter vasárnapi nyilatkozatában is inkább a hosszú távú következményekről beszélt.

A világ továbbra is feszülten figyeli, miként reagál Irán a támadásokra, valamint, hogy érkezik-e a közel-keleti konfliktus következő, jóval pusztítóbb szakasza.