A harmadik magyar űrhajós várhatóan július 13. után tér vissza a Földre
Ferencz Orsolya szerint Peggy Whitson parancsnok is elismerte, hogy fantasztikus dolgokat csinál a magyar űrhajós, aki sokat dolgozik, szigorú munkabeosztás szerint. Miután Kapu Tibor visszatér az űrből, pár hétig regenerálódnia kell és majd utána indul el a munka: számítanak rá mint kutatóra és mérnökre.
2025. július 10. 17:03
A HUNOR-program által közreadott képen Ferencz Orsolya űrkutatásért felelős miniszteri biztos, az esemény moderátora, amikor az Országos Középiskolai Tanulmányi Verseny (OKTV) győztes középiskolás diákjai kérdéseket tesznek fel élő beszélgetésben a Nemzetközi Űrállomáson (ISS) tartózkodó Kapu Tibor űrhajósnak a HUNIVERZUM Látogatóközpontban, a Millenárison 2025. július 2-án. MTI/HUNOR
Magyarországnak az űrkutatásban való részvétele stratégiai kérdés, a versenyképesség szempontjából ezen a területen fontosabb a valós tudás és a valós kompetencia megszerzése, fenntartása és birtoklása, mint bárhol máshol - hangsúlyozta az űrkutatásért felelős miniszteri biztos, a HUNOR program vezetője a Bold Truth About Hungary című, Kovács Zoltán nemzetközi kommunikációért és kapcsolatokért felelős államtitkár által készített podcast csütörtökön közzétett adásában.
Ferencz Orsolya szerint nagy befektetési potenciállal rendelkezik az űrkutatás, az Európai Unió versenyképességi jelentése, az úgynevezett Draghi-jelentés számos helyen említi a világűrt valamilyen összefüggésben a versenyképeséggel. Thierry Breton, aki az előző ciklusban a területért is felelős uniós biztos volt, hangsúlyozta azt, hogy nagyságrendekkel többet kell költenie az Európai Uniónak a teljes GDP-jéből, költségvetéséből a világűr kutatására - mutatott rá a miniszteri biztos.
Ferencz Orsolya felidézte, hogy 2018 óta a Külgazdasági és Külügyminisztérium vezetésével a magyar kormány ötször többet fizet be az Európai Űrügynökség (ESA) költségvetésébe, amely az úgynevezett geo-return (földrajzi visszatérítés) elve alapján visszakerül a magyar vállalatokhoz, kutatókhoz, egyetemekhez. Azóta az 50 körüli létszámról 250 fölé nőtt a regisztrált magyar partnerek száma az ESA-ban. Tíz tudományágat érint az a 25-30 kísérlet, amelyekben a HUNOR is részt vesz, ebből 25-öt Kapu Tibor űrhajós végez el a Nemzetközi Űrállomáson (ISS) - hívta fel a figyelmet.
Az Űrállomáson többek közt azt vizsgálják, hogyan károsítja a kozmikus sugárzás az élőlények örökítőanyagát, és milyen javító mechanizmusokkal lehetne védekezni ez ellen. A cél az emberi űrutazás jövőjének biztonságosabbá tétele - tette hozzá.
Ferencz Orsolya szerint Peggy Whitson parancsnok is elismerte, hogy fantasztikus dolgokat csinál a magyar űrhajós, aki sokat dolgozik, szigorú munkabeosztás szerint. Miután Kapu Tibor visszatér az űrből, pár hétig regenerálódnia kell és majd utána indul el a munka: számítanak rá mint kutatóra és mérnökre.
Sok kísérlet csak a visszatérés után indul el, az adatok értékelése a kísérletgazdák feladata lesz elsődlegesen. A program nem ér véget akkor, amikor az űrhajó landol, hanem minimum 2026 végéig tart
- magyarázta a miniszteri biztos.
Ferencz Orsolya szólt arról is, hogy a magyar űrstratégiával összhangban létrehozták a UniSpace programot, amelyben most már angol nyelven zajlik a képzés. Ez egy szakirányú továbbképzés, amelynek keretében a természettudomány, a mérnöki ismeretek és a társadalomtudományok együtteséről kap három féléven keresztül a jelentkező áttekintő felkészítést.
Ferencz Orsolya szerint a HUNOR csapat - amely több száz szakemberből áll - egy olyan új kompetenciát épített ki és birtokol, amellyel a kiválogatás-kiképzés piacán versenyképesen tud részt venni. A magyar szakemberek saját kézikönyvet hoztak létre, amely sok mindenben egyezik a nemzetközi sztenderdekkel, de vannak benne újítások, innovációk - hangsúlyozta.
Kapu Tibor magyar űrhajós június 26-án érkezett meg a Nemzetközi Űrállomásra (ISS), ahol a HUNOR-program több tudományos kísérletét és vizsgálatát végzi el. A magyar űrhajós várhatóan július 13-a után tér majd vissza a Földre.
Bódis László hangsúlyozta azt is, hogy az idéntől a középiskolától kezdve az egyetemi képzés legvégéig minden képzési szinten elérhető egy vállalkozói program a tehetséges fiatalok számára.
A tettlegességnek semmi köze sincs a demokráciához. A demokrácia egyik szerepe éppen az, hogy elejét vegye a tettlegességnek – legalább a politikai életben. A baloldal ezt az Európai Unióban sem tanulta meg. Valamikor Rajk-perek, majd az 56-os szabadságharc után tömeges kivégzések jellemezték a baloldal demokráciáját.
Kossuth Lajos nevét minden magyar ismeri. A szabadság apostola, a nemzet felemelkedésének szimbóluma, aki a 19. század közepén a magyarság önállóságáért küzdött. Történelemkönyveinkben rendszerint „liberális” politikusként emlegetik – de ne keverjük össze ezt a liberalizmust a mai értelemben vett liberális eszmékkel. Kossuth ugyanis nem az egyén határtalan szabadosságának, hanem a nemzeti liberalizmusnak volt a képviselője. Míg Kossuth a magyar nemzet szabadságáért és felemelkedéséért küzdött, a mai liberálisok sokszor a nemzeti szuverenitás lebontásán fáradoznak.
A kormányhivatal átfogó vizsgálata alapján a BKV buszainak hatvan százaléka alkalmatlan a biztonságos közlekedésre - közölte a Közigazgatási és Területfejlesztési Minisztérium parlamenti államtitkára szerdán az M1 aktuális csatornán.
Bódis László hangsúlyozta azt is, hogy az idéntől a középiskolától kezdve az egyetemi képzés legvégéig minden képzési szinten elérhető egy vállalkozói program a tehetséges fiatalok számára.
A tettlegességnek semmi köze sincs a demokráciához. A demokrácia egyik szerepe éppen az, hogy elejét vegye a tettlegességnek – legalább a politikai életben. A baloldal ezt az Európai Unióban sem tanulta meg. Valamikor Rajk-perek, majd az 56-os szabadságharc után tömeges kivégzések jellemezték a baloldal demokráciáját.
