Blankó Miklós nyelvész, nyelvművelő a közmédia Édes anyanyelvünk című rádióműsoráról tartott előadást, amelyben arra hívta fel a figyelmet, hogy a nagy hagyományokkal rendelkező, százéves műsor kiemelt szerepet tölt be a nyelvi szemléletformálásban és a normakijelölésben.
2024. szeptember 27. 09:15
Aczél Petra, a Montágh Testület elnöke A közmédia nyelvi környezete: mesterséges intelligencia, nyelvi változás, nyelvhelyesség címmel, a Médiaszolgáltatás-támogató és Vagyonkezelő Alap (MTVA) mellett működő Montágh Testület szervezésében rendezett konferencián a Millennium Házában 2024. szeptember 26-án. MTI/Szigetváry Zsolt
A valóságot és a jelent előtérbe helyező nyelvhasználat jellemzi a közmédiát - mondta Kovács Gábor István, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem (NKE) Nemeskürty István Tanárképző Kar tudományos dékánhelyettese a közmédia nyelvi környezetéről szóló szakmai konferencián csütörtökön Budapesten.
A közmédia tanácsadó testülete, a Montágh Testület által szervezett rendezvényen az egyetemi docens közölte: vizsgálatot végzett a magyar közszolgálati újságírás nyelvhasználatáról, amelyből kiderült, hogy vannak kifejezetten a közmédiára jellemző szavak és stílusjegyek.
Azt mondta, a felmérés szerint a közmédiában sokkal jellemzőbb a pontos, tényszerű, számszerű adatok közlése, mint a kereskedelmi médiában, miközben a múlttal való összehasonlítás ritkábban jelenik meg.
Kitért arra is, hogy a kereskedelmi médiumok gyakrabban számolnak be arról, hogy melyik napszakban történt az esemény. A tematikai különbségek kapcsán példaként említette, hogy költségvetési kérdésekkel tavaly gyakrabban foglalkozott a közmédia, mint a kereskedelmi oldalak, de ez a különbség mostanra kevésbé jellemző.
Blankó Miklós nyelvész, nyelvművelő a közmédia Édes anyanyelvünk című rádióműsoráról tartott előadást, amelyben arra hívta fel a figyelmet, hogy a nagy hagyományokkal rendelkező, százéves műsor kiemelt szerepet tölt be a nyelvi szemléletformálásban és a normakijelölésben. Fontos feladata továbbá az is, hogy a nyelvtudomány, a nyelvészet legfontosabb eredményeit kommunikálja a közönség felé - tette hozzá.
Blankó Miklós hangsúlyozta: a műsor készítőihez beérkező hallgatói levelek 75 százaléka idősektől érkezik, 25 százaléka pedig középkorúaktól és fiataloktól. Úgy fogalmazott: "ébredeznek a fiatalok", mert az látszik, hogy közülük is egyre többeket érdekel az anyanyelv témája.
A szakember örvendetesnek nevezte, hogy a határon túlról, sőt akár távoli diaszpórából - például Ausztráliából és Amerikából is - írnak leveleket a hallgatók a műsorba, köszönhetően annak, hogy a Médiaklikk.hu oldalon a világ bármely pontjáról elérhetők a tartalmak.
Rámutatott: a levélírók többsége nyelvvédelmi céllal ír, sokan kritizálják a média nyelvhasználatát.
"A hallgatók tükröt tartanak elénk" - jelentette ki, hozzátéve: gyakran érkeznek szóhasználati megjegyzések, amelyek a "helyes és igényes" nyelvhasználatra hívják fel a figyelmet, illetve az idegen szavak használatát bírálják.
Blankó Miklós felidézte: az Édes anyanyelvünk című műsor a tévében és a rádióban is napi öt percben látható, illetve hallható.
A Montágh Testület rendezvénye egy kerekasztal-beszélgetéssel zárult, amelyben Volf-Nagy Tünde, az M1 korábbi berlini tudósítója, a Kossuth rádió felelős műsorvezetője, Mohay Bence, az M4 Sport műsorvezetője, Bazsinka József, a Bartók rádió szerkesztő-műsorvezetője és Bordi András, a Kossuth rádió főbemondója vitatta meg a közmédia nyelvhasználati kérdéseit.
Ukrajna keleti határán egy atomhatalom hadserege sorakozott fel, és állt ott hónapokig, Zelenszkij ekkor csak hergelte Putyint. Mintha akarta volna, hogy elinduljon az orosz támadás. Mintha ez lett volna a – valahonnan kapott – feladata.
Soltész Miklós felidézte, a nagyvenyimi katolikus templomot 1944-ben, a második világháború legszörnyűbb időszakában építették, amikor Magyarországot is elérte a front. A helyiek mégis voltak olyan bátrak, hogy templomot építsenek - méltatta a közösséget.
Koji László szerint a hitel kifejezetten alkalmas arra, hogy az új lakások, házak építését segítse, ugyanis a magyar építőipar - mutatott rá - ma az ország bármely pontján, így Budapesten is képes új lakóingatlant létrehozni négyzetméterenként 800 ezer forintos áron.