Szeretettel várjuk a Szentatyát! – írta közösségi oldalán Novák Katalin
Ferenc pápa április 28. és április 30. között Magyarországra látogat – jelentette be hétfő délelőtt a Vatikán.
2023. február 27. 15:07
Örömmel értesültem arról, hogy Ferenc pápa hivatalosan is elfogadta a meghívásomat, és április 28–30. között Magyarországra látogat – közölte Novák Katalin köztársasági elnök üzenetét a Sándor-palota hétfőn az MTI-vel. Novák Katalin Facebook-bejegyzésében a szentszéki bejelentésre reagálva azt írta:
„Szeretettel várjuk a Szentatyát!" Az Esztergom-Budapesti Főegyházmegye közleményt adott ki Erdő Péter bíboros, prímás, érsek aláírásával, amely így szól: „Az Esztergom-Budapesti Főegyházmegye egész közössége örömmel értesült arról, hogy Ferenc pápa 2023. április 28–30. között hazánkba látogat. A Szentatyával való találkozások színhelye Budapest lesz, ami külön öröm mindannyiunk számára. Szeretettel várjuk a hazai és a határon túli papokat és hívőket, zarándokokat.
Legyen a találkozásunk Szent Péter utódjával döntő lépés azon az úton, amelyen együtt járunk Krisztus felé. Tartsd meg, Isten, Szentatyánkat, Krisztusnak helytartóját! "
Ma Magyarországot polgári és keresztény mivolta miatt egy eddig szinte soha nem látott mértékű, folyamatos rágalomhadjárattal és diktatórikus erőszakkal próbálják meg külső és belső ellenséges erők a szabadságától megfosztani. Ebben a hadjáratban akár még hamisan polgári beállítottságúaknak mutatkozó, de valójában báránybőrbe bújt farkasok is aktívan részt vesznek. Igaz magyar és igaz keresztény tehát nem adhatja szavazatát olyanra, aki – Mindszenty József bíboros szavait idézve – „megtagadja magyarságát, idegen bandák kötelékében silány szegődménnyel”.
A kereszténydemokrácia aktuálisabb, mint valaha – ezt tükrözi többek között Robert Francis Prevost, azaz XIV. Leó pápa névválvasztása is. (Elődje, XIII. Leó pápa volt az, aki az 1891-es Rerum novarum enciklikájával lerakta az egyház modern társadalmi tanításának alapjait, amely a munka, a tőke és a társadalmi igazságosság összefüggéseit tárgyalja a „hódító” liberalizmus és szocializmus korszakában).
A tettlegességnek semmi köze sincs a demokráciához. A demokrácia egyik szerepe éppen az, hogy elejét vegye a tettlegességnek – legalább a politikai életben. A baloldal ezt az Európai Unióban sem tanulta meg. Valamikor Rajk-perek, majd az 56-os szabadságharc után tömeges kivégzések jellemezték a baloldal demokráciáját.
Ma Magyarországot polgári és keresztény mivolta miatt egy eddig szinte soha nem látott mértékű, folyamatos rágalomhadjárattal és diktatórikus erőszakkal próbálják meg külső és belső ellenséges erők a szabadságától megfosztani. Ebben a hadjáratban akár még hamisan polgári beállítottságúaknak mutatkozó, de valójában báránybőrbe bújt farkasok is aktívan részt vesznek. Igaz magyar és igaz keresztény tehát nem adhatja szavazatát olyanra, aki – Mindszenty József bíboros szavait idézve – „megtagadja magyarságát, idegen bandák kötelékében silány szegődménnyel”.
El kell távolítanunk a hatalomból azokat, akik előjogokat adnak a jövevényeknek, miközben hátrányosan megkülönböztetik az őshonos lakosokat. 
