A három magyar város folyóiratainak művelődési akciója önmagában is nagyszerű, ám jelentősége szélesebb: vonzó mintát ad művelődésünk térbeli kiterjesztéséhez.
2025. október 7. 05:02
Közös rendezvénysorozatot szervez Arad, Szabadka és Szeged folyóirata - adta hírül az MTI. Az Irodalmi Jelen, az Aracs és a Szeged lapok bemutatkozásához zenei és képzőművészeti programok is kapcsolódnak.
Megfricskázzák Trianont irodalmi lapjaink.
Arad, Szabadka és Szeged igenis egy térség, még akkor is, ha nyugati politikai bűnözők több mint száz éve Trianonban egy íróasztalon vonalakat húztak a magyar városok közé. A kultúrát nem kötik meg páholyokban kitalált térképek, korrupt figurák görcsös kényszerei, gőgös szélsőségesek brutális diktátumai. A magyar kulturális térség továbbra is a Lajtától a Berecki-havasokig, a Dunajectől a Tengermellékig terjed,
Az első, Folyóiratok egymás szomszédságában című estet kedden hozzák tető alá a szabadkai Népkör Magyar Művelődési Központban. A rendezvényen, amelynek házigazdája az idén 24. évfolyamához érkezett Aracs folyóirat, szó esik arról, mi a közös a három lapban, hogyan kapcsolódnak a helyi irodalmi, művészeti közélethez, milyen szemlélet fénylik föl a szerkesztői, újságírói munka körül.
Az Aracs főszerkesztője a Horgoson élő Európa-érmes újságíró, Bata János. Ő beszélget a másik két lapvezetővel arról, kiket tekintenek és remélnek a folyóiratok célközönségének, és van-e jövőjük a nyomtatott periodikáknak, vagy csak az online felületre szorulva maradhat fenn a művelődési értékőrző és alkotó munka.
Az írott szó elsősorban a szellemi elit csemegéje, s noha a világhálón is eléri a kifinomult elméket és hatást gyakorol, a papír alapú kommunikáció nélkülözhetetelen az értékőrzéshez, és az értékek gyarapításához. Jó érzés, hogy az Aracs továbbra is kézbe vehető, kinyitható, lapozható, benne a képek a nyomdatechnika csúcsteljesítményei.
Ez alkalommal nyitják meg Gyurkovics Hunor festőművész kiállítását a Népkörben. A képzőművészet nagyszerűsége kifejezetten fontos a mai Európában, ahol a nyugaton élő, kifacsarodott ízlésű szerzetek akarják diktálni, mi a szép és mi a kigúnyolandó, és ehhez a galériák hálózatában együttműködőket találnak, érvényesítve az esztétika rovására az üzleti érdekeket.
Az összművészeti jelleg vonzóvá teszi a sorozatot. Valamennyi állomás vendége lesz H. Balogh Gyula, Móricz Zsigmond-ösztöndíjas író, blueszenész, aki a nézetütköztetéseket dallal, zenével eleveníti.
A folyóirat-bemutató október 14-én Aradon folytatódik, a Jelen házban. Arad magyar szellemi központ marad, és ezt a szerepét éppen a térségi jelleg erősíti föl.
Az Arad-Szabadka-Szeged háromszög jó példát kínál a magyar művelődés szerelmeseinek. Így kialakulhat egy Sopron-Kismarton-Somorja, egy Mátészalka-Beregszász-Szatmárnémeti, egy Pécs-Eszék-Lendva, de akár egy Bécs-Pozsony-Buda háromszög is a magyar művelődés felragyogtatásáért.
Október 30-án Szegeden ér véget a sorozat. A Dóm Látogatóközpontban rendezett beszélgetés előtt a Szeged folyóirat szerkesztője, Kiss Norbert egyháztörténész tárlatvezetésen mutatja be az intézményben látható Klebelsberg-kiállítást. Az egykori kultúrférfiú alakjának fénybe állítása különösen nagy vonzerejű ott, ahol a dóm altemplomában - ábrázolása szerint karddal a kezében - nyugszik a legendás politikus, s ahol parkban felmagasodó szobra mutatja be tevékenységének egyedülálló eredményeit.
Művelődési életünkben most vidéki agytrösztök együttműködése érzékelteti a mozgást, a jó értelemben vett alkalmazkodást, a helyzetkiasználást, a kulturális innovációt. Támogató figyelem kell ahhoz, hogy több Kárpát-medencei agytröszt rajzolja föl - követendő mintaként - térképére az Arad-Szabadka-Szeged háromszöget.
A politikai agónia megkezdődött, és az elhúzás helyett felgyorsulni látszik. A józanabbak már azon ügyködnek, hogy legalább a látványos összeroskadást megelőzzék. Igyekeznek Patyomkin falat összemalterozni a látvány eltakarására.
Az új uniós költségvetés tervezete, amely szinte korlátlan lehetőséget adna az uniós tisztviselőknek a nemzeti kormányok zsarolására, újabb példája azoknak a lépéseknek, amelyek a nemzetállami függetlenség teljes felszámolását célozzák.
A három magyar város folyóiratainak művelődési akciója önmagában is nagyszerű, ám jelentősége szélesebb: vonzó mintát ad művelődésünk térbeli kiterjesztéséhez.
Október 6-án minden magyar ember megáll egy pillanatra. Csendben vagy imádságban, de ugyanazzal az érzéssel: fájdalommal és büszkeséggel. Fájdalommal, mert 1849-ben ezen a napon a Habsburg-birodalom bosszúja véresen lesújtott a magyar nemzet hőseire. És büszkeséggel, mert az aradi vértanúk halála a magyar hűség, a hazaszeretet és a becsület örök példájává vált.
A Kopp Mária Intézet a Népesedésért és a Családokért (KINCS) legfrissebb, júliusban készült kutatása szerint a magyar társadalom túlnyomó többsége, 72 százaléka támogatja a háromgyermekes édesanyák élethosszig tartó adómentességet. Mindössze minden hatodik ember, 17 százalék gondolja úgy, hogy ez a kedvezmény indokolatlan.
A politikai agónia megkezdődött, és az elhúzás helyett felgyorsulni látszik. A józanabbak már azon ügyködnek, hogy legalább a látványos összeroskadást megelőzzék. Igyekeznek Patyomkin falat összemalterozni a látvány eltakarására.
Az új uniós költségvetés tervezete, amely szinte korlátlan lehetőséget adna az uniós tisztviselőknek a nemzeti kormányok zsarolására, újabb példája azoknak a lépéseknek, amelyek a nemzetállami függetlenség teljes felszámolását célozzák.
