wikipedia

Jövő heti plenáris ülésének hétfői munkanapán vitát tarthat, csütörtökön pedig szavazhat az Európai Parlament Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke ellen beadott bizalmatlansági indítvány ügyében - közölte az RTBF belga közszolgálati rádió és televízió internetes oldalán szerdán. Kövesdi Károly Európa-émes újságírónak tett föl kérdéseket a Gondola.

- Szerkesztő úr, a bizalmatlanági indítványhoz szükséges aláírások összegyűjtését Gheorghe Piperea, az Európai Konzervatívok és Reformerek (ECR) frakciójához tartozó Románok Egyesüléséért Szövetség (AUR) európai parlamenti (EP-) képviselője kezdeményezte, bírálva Ursula von der Leyent a Pfizer gyógyszeripari vállalat vezérigazgatójával a koronavírus-járvány idején, az oltóanyagok beszerzéséről váltott szöveges üzenetek átláthatóságának hiánya miatt. Itt hatóságnak kellett volna bűnügyi eljárást indítania, ám az évszázad legnagyobb korrupciójának gyanúja alatt nyögő politikus megússza bizalmatlansági indítvánnyal. Miért nem érvényesül az EU-ban a jogállamiság?

- Tudjuk, hogy a hatóság (még csak nem is EU-s, hanem a belga rendőrség) a kishalakra vadászik, ráadásul eredménytelenül, hiszen nem az igazságszolgáltatás a dolga, hanem a figyelmet igyekeznek elterelni a nagyhalakról. Olykor feláldoznak egy-egy közkatonát az Európai Parlamentből. De még ez sem igaz, hiszen szó sincs áldozatokról: a svindlerek, mint Eva Kaili, a köztörvényes bűnözők, mint Ilaria Salis és a többiek úgy viselkednek, mint a ma született bárányok (miközben a magyar nevű Péter mentelmi jogát sikeresen jegelik, dehát neki küldetése van hazakiárusítási ügyben, így őrá nem vonatkozik az egyenlő bánásmód elve), és szavazgatnak tovább, mintha mi sem történt volna. Lehet, hogy lesz vita, üres széksorokkal és lenéző vigyorokkal, hiszen mindenki tudja, hogy ha szavaz is a parlament, pusztán formális lesz a cirkusz. A bizalmatlanságról az európai választópolgárokat kellene kérdezni, nem a hajbókoló szolgahadat, de a népet Európában már senki sem kérdezi. Ezeket a nép véleménye nem érdekli, csak a gazdié. Kivételt csupán a magyar kormány képez, amely kíváncsi a magyar választók véleményére; csikorgatják is a fogukat dühükben a liberálbolsevik elvtársak.

- Ahhoz, hogy a bizalmatlansági indítvány sikerrel járjon, az EP-képviselők által leadott szavazatok kétharmadára és a parlamenti képviselők abszolút többségére, vagy legalább 361 európai parlamenti képviselőre van szükség. Minthogy az Európai Parlament egyes tagjai bűdületes korrupciót, teljes lebukást, hatósági bizonyítást úsztak meg, miért tudjuk, hogy az Európai Parlament az évszázad legnagyobb korrupciójának gyanúja alatt nyögő, és azt tisztázni sem akaró szélsőségest teljes bizalmáról fogja biztosítani a szavazógép?

- Borítékolható, hogy Ursula von der Leyennek a haja szála sem görbül. Még csak „megrovásban” sem részesül. A Patrióták és az ECR frakciót bármikor leszavazza a gépezet, amelyet a moszkvai politbüróhoz hasonló testület irányít. Ennél már csak az lesz nagyobb gazemberség, ha Európát hadi üzemmódra állítják át, hiszen igyekezetük ebbe az irányba hat: közös hadviselés, majd közös hadvezetés, végül ennek ernyője alatt össze tudják brüsztölni az Európai Egyesült Államokat, ami a végcél. Ehhez képest a sokmilliárd eurós, égbekiáltó korrupció szinte bocsánatos bűnnek számít. Szerencsére Európát különböző nemzetek alkotják, és ez a sokszínűség nem fogja elviselni az újabb bolsevik kísérletet. Ha igen, valamennyien belerokkanunk. És hol lesznek már akkor „a nép szolgái”!?

- Az évszázad legnagyobb korrupciójának gyanúja alatt nyögő szélsőségesnek már a bizalmatlansági indítvány benyújtásakor le kellett volna mondania, miért tudjuk azonban, hogy az Európai Unióban az erkölcsi deficit immár százszázalékos?

- Itt már rég nem lehet erkölcsről beszélni. Nem szólva arról, hogy a szőke hölgynek nemhogy lemondania kellett volna, de ha ismerné az erkölcs fogalmát, meg sem lehetett volna választani EB-elnöknek, hiszen a múltjában már előfordult némi „stikli”, még német védelmi miniszterként. Azt a családi bizniszt a németek még lenyelték, most pedig az európai nép torkán fogják lenyomni ugyanazt. Ne feledjük, hogy Von der Leyen kisebbik rosszként, Max Weber helyett lett bizottsági elnök. De Brüsszelben már rég nem a becsület, a rátermettség a mérvadó, hiszen levitézlett, kiöregedett, odahaza fölöslegessé vált politikusok viselhetnek az Európai Unióban vezető hivatalt, akik hálásak a gazdinak, hogy felfelé bukhattak. Az Európai Uniót nem a nehézkessége, a korrupciója, a végtelen tehetetlensége fogja szétrobbantani, hanem a politikai kultúra és az erkölcs, a becsület hiánya. A végtelenségig megsarcolt nemzetek előbb-utóbb benyújtják a számlát.

Molnár Pál