Csurka István vallása a magyarság sorsa volt
Schmidt Mária szerint Csurka István leplezte le előszőr a Soros-hálózatot, tárta fel gyökereit, mutatta be céljait és hívta fel a figyelmet arra az "eminens veszélyre, amit ez a pénzosztó szervezet a szuverenitásunkra gyakorolt", amiért rágalmazták, támadták és meg akarták félemlíteni.
2024. december 7. 18:52

Schmidt Mária történész, a Terror Háza Múzeum főigazgatója és Lezsák Sándor, az Országgyűlés fideszes alelnöke, a Nemzeti Fórum elnöke Csurka István író, politikus bronz mellszobrának avatásán Lakiteleken, a Hungarikum Ligetben 2024. december 7-én – MTI/Ujvári Sándor

Schmidt Mária Csurka István író, politikus szobrának avatóünnepségén a lakitelki Hungarikum Ligetben azt mondta: Csurka István a magyar rendszerváltozás meghatározó alakja, a magyarság ügyének, megmaradásának harcosa volt. 

Csurka István hivatása, vallása a magyarság sorsa volt, és csak ez érdekelte, ez fűtötte - hangsúlyozta a Terror Háza Múzeum főigazgatója szombaton Lakitelken.

Kiemelt szerepet játszott a "kiégett és elbizonytalanodott kommunista diktatúra válságának elmélyítésében", cselekvő szerepet játszott a megbuktatásában és a kiépülő új Magyarország megszületésében - tette hozzá.

A főigazgató úgy véli, Csurka politikusként és íróként is egyaránt azért küzdött, hogy "a magyarok felemeljék a fejüket, öntudatra ébredjenek, és kiegyenesítsék a gerincüket." Kiemelte: a magyarok önérdekalapú politizálásának a szószólója volt, ezért kikiáltották a demokrácia ellenségének.
Elmondta, azok vádolták és illették ezzel, akik "a kommunista rendszer bukása után sem keltek fel a húsos fazekak mellől és akik a kommunista diktatúra működtetői és haszonélvezői voltak", de mint mondta, Csurka ismerte, sőt kiismerte őket.

"Amint Csurka a magyar nemzeti politizálás központi alakjává magasodott, szélsőséges, radikális, jobboldali, fasiszta, sőt náci, de főleg antiszemita és persze Nyugat- és Amerika-ellenessé vált, s így minden állítása, érve érvényét vesztette", nem játszották többé a darabjait, kiírták a magyar drámairodalomból - fűzte hozzá a történész.

Schmidt Mária szerint Csurka István leplezte le előszőr a Soros-hálózatot, tárta fel gyökereit, mutatta be céljait és hívta fel a figyelmet arra az "eminens veszélyre, amit ez a pénzosztó szervezet a szuverenitásunkra gyakorolt", amiért rágalmazták, támadták és meg akarták félemlíteni.

A főigazgató szólt arról is, hogy Csurka írásai, megszólalásai "kellemetlen figyelmeztetések voltak", a realitással szembesítette a magyarokat, és "diagnózisaiban szinte soha nem tévedett", majdnem mindenben igaza volt, csak rossz volt az időzítés. Hozzátette, nem neki "akartunk hinni, hanem a vágyainknak".

Kiemelte: Csurkának a magyarság sorsa volt az első, és ő a magyarság jövőjéért aggódott, ellenfelei pedig azért, hogy ne lepleződjön le "foltos múltjuk".

Schmidt Mára úgy véli, Csurka Istvánt azért azonosították antiszemitaként, mert az "nagyon is kapóra jött" Magyarországon azoknak a zsidó származású kommunistáknak, akik a viselt dolgaikat firtató minden kérdést egyből antiszemita megnyilvánulásnak bélyegeztek, hogy ezzel "ússzák meg az elszámoltatásukat".

Szatmáry Kristóf országgyűlési képviselő (Fidesz) köszöntőjében azt hangsúlyozta, hogy Csurka István a korát megelőző látnok volt. Mint mondta, lehet, hogy nem volt igaza a maga idejében, de hogy később sok mindenben igaza lett, azt az egykori ellenfelei sem tagadhatják.

Ha személye vitákat is generált a múltban, életművének egyes elemei vitathatatlanul a magyar irodalomtörténet és a magyar történelem előremutató, megkerülhetetlen részét képezik manapság - tette hozzá, majd kiemelte: Csurka István a magyar nemzet igaz ügyének "golyófogója" volt.

Bíró Zoltán irodalomtörténész, a Magyar Demokrata Fórum (MDF) alapító elnöke úgy fogalmazott, törekedni kell arra, hogy Csurka István életműve "közkinccsé váljon".

Egyik utolsó drámájáról, a Hatodik koporsó című művéről azt mondta: ezzel a drámával Csurka István a magyar történelem, a magyar élet egyik tragikus groteszkjét teremtette meg.

Lezsák Sándor, az Országgyűlés fideszes alelnöke, a Népfőiskola Alapítvány kuratóriumának elnöke ismertette: a Hungarikum Ligetben három pantheon van, és Csurka István szobra a nemzeti pantheonba került.

Felavatták Csurka István szobrát Lakitelken

A magyar törvényhozás alelnöke – MTI

Idézte Csurka István egyik híres mondatát, miszerint "golyófogónak még jó leszek", majd hozzátette: a rendszerváltáskor kellett az az erő, ami Csurkában volt.

A bronzszobrot Lantos Györgyi szobrászművész készítette, és Kókai Géza, Lakitelek lelkipásztora áldotta meg.

MTI
  • Orbán Viktor: akit Ukrajnában agyonvertek, egy közülünk
    "Ez feljogosít talán bennünket arra, hogy kerüljük az óvatoskodó megfogalmazást, amit a híradásokban láttam. Nem meghalt, meg kényszersorozás következtében. Agyonverték. Tehát agyonvertek egy magyar állampolgárt, ez a helyzet. És ez egy olyan ügy, amit ki kell vizsgálnunk" szögezte le a kormányfő.
  • Idegenek fizetnek nekik, és ők elárulják hazájukat
    Magyarországon a hálózat működtetői, a birodalom spionjai nem tudnak elbújni; mi lelepleztük őket. Magyarországon annak nevezzük a dolgokat, amik valójában: az ügynököt ügynöknek, a hazafit hazafinak. Ezért gyűlölnek minket, ezért kiáltottak féktelen bosszút a magyarok ellen.
  • Zelenszkij és Leyen arról tárgyaljanak, hogy a kényszersorozások során senki ne haljon meg!
    Zelenszkij ukrán elnök és Ursula Von der Leyen európai bizottsági elnök arról tárgyal, hogyan lehetne kikerülni a magyar vétót Ukrajna uniós tagságával kapcsolatban. "Kár a gőzért! Sehogy. Inkább arról tárgyaljanak, hogy a kényszersorozások során senki ne haljon meg!" – írta ezzel kapcsolatban Orbán Viktor.
  • Hazánknak 2036-ban lehet nagy esélye olimpiát rendezni - Videó
    "Egy olyan olimpia hasznára válna Magyarországnak, amely nem jár sportberuházással, hanem infrastrukturális fejlődést hoz a városnak. Hiszek abban, hogy lehet egyszer egy olyan nagy ügy, amelyért mindenki összefog és hasznot hoz az országnak. Fejlesztésekben, lélekben, mindenben. Egy olimpiát ilyennek tartok" - fogalmazott Gyulay.
  • Katonáink a harc mesterei
    A vezérkari főnök kiemelte: a legfontosabb, hogy a katonák legyenek lojálisak, hűek bajtársaikhoz, parancsnokaikhoz, a Magyar Honvédség céljaihoz, a nemzethez.
MTI Hírfelhasználó